1836. évi XIV. törvénycikk

a vérek közt a világos örökösödés esetében végrehajtandó osztályról

Hogy a hármas-könyv I. Része 45-dik czímjének eseteiben az osztályos vérek közötti gyülölködések eltávoztathassanak, rendeltetik:

1. § Hogy ha akar atyával, akar anyával is testvér, vagy unoka-testvérek a szüleiktől, vagy magvaszakadott testvérek után reájok háromlott nyilvános örökségre nézve még osztatlanok, és az osztály-részek valóságos kihasítása eránt egymás közt meg nem egyezhetnek, ha akkor azoknak bár mellyike osztály részéhez lehető jutás végett azon Megyének Közönségéhez folyamodik, mellyben az elosztandó javak, és birtoki jusok feküsznek, a megkeresett Megyének Közönsége Köz-Gyülésből Küldöttséget azonnal rendeljen ki, melly Küldöttség, ha a munkába veendő barátságos egyeztetés nem sikerülne, a folyamodástétel napjától számítandó egy esztendő alatt a javak öszveirásának, és a megbecsülendők megbecsülésének előre bocsájtása után, az osztálybeli részek teljes kihasításával, és ezeknek, ha elfogadások eránt az egyesség másképp meg nem készülhetne, sors-húzás útján eszközlendő valóságos általadásával, a Felek között az osztályt tegye meg, s arról tudósítását a közelebbi Köz-Gyűlésbe adja be. A sors-húzás, valamelly Félnek attóli vonakodása esetében, a Küldöttség által nevezendő, s a sors-húzásban a vonakodó osztályos atyafi képét viselendő helyettes által fog teljesíttetni.

2. § Ha pedig a javak több Megyékben feküdnének, akkor ezen Megyék közül az fog Küldöttséget rendelni, mellyet a Felek közmegegyesüléssel választandanak, vagy ha ez meg nem történnék, a mellyet egyik osztozó atyafi folyamodására a királyi Felség fog kijelelni, melly is munkálódásait, az osztály alá tartozó javak teljes öszveségére nézve folytatni, és végzését teljesedésbe is hajtani fogja; azon esetben mindazonáltal, ha a több Megyékben feküvő elosztandó javak nagyon csekélyek volnának, azon Megye, mellyhez az eránt folyamodás fog tétetni, a királyi szükséges kijelelést az osztozó vérek minden terheltetése nélkül kieszközleni tartozand.

3. § Ugyan ezt kell érteni a leány-testvérekről is, kik mind az anyai, mind pedig az atyai ősi javakból is, még pedig az utóbbiakból, ha ezek a leány-ággal már ez előtt történt utólsó osztályban befoglalva valának - a fiú-testvérek ellenkezése akadályt nem tehetvén - örökösödési részeiket mind fiú-testvéreiktől, mind pedig a fiú-ág kihalása esetében egymástól ezen sommás úton kiszerezhetik.

4. § Minden szerzett javakra nézve a szerzeményi-levelek szerint fog az osztály megtétetni, ha különben azoknak rendeletét a szerző tettleg meg nem változtatta.

5. § Ezen sommás intézkedés alatt az ingó javak hit alatti felfedezésének helye nem leend, hanem csak annyiban fognak azok osztályi számozásba menni, a mennyiben nemök és mennyiségök tanúk, vagy más bizonyitványok segedelmével kivilágosítható.

6. § Ezen sommás intézkedések költségeit, azon egyedüli eset kivételével, midőn valaki ellen, ki birtokban van, az osztálynak rossz lélekkeli akadályoztatása tapasztaltatik, részeikhez mérsékelt mennyiségben mindenkor az osztozó Felek tartoznak viselni, - a háborgatás és foglalás idejétől kezdve mindazáltal a költségeket, és időközbeni hasznokat egyedül a háborgató vagy foglaló maga tartozik megtéríteni.

7. § Az olly ingó és ingatlan javak, mellyekre nézve kétséges a jusnak minősége, ha csak barátságos egyezés nem igazítandja el e viszálkodást, a Felek e részben törvény útja követésére igazíttassanak; az osztály alá tartozó egyéb javakra nézve pedig az osztozás felebb kifejtett szabályának leend helye.

8. § A végrendeletek olly javakról, mellyek a rendelkezőnek szabad intézkedése alá olly nyilvánosan nem tartoznak, hogy ez a jussok vizsgálata nélkül is bebizonyítható, annak, hogy az ősi javak törvényesen felosztassanak és az osztály a nyilvános örökösödés útján eszközöltessék, ellent nem állhatnak.

9. § Ha valaki a Felek közül a Küldöttséget az általa intézetbe vett megosztozás végrehajtásában gátolná, vagy háborgatná, azon Küldöttség végzését a Megyének Köz-Gyüléséből rendelendő hatalom-karral fogja teljesedésbe hajtani, s a kijelelt Vármegyétől rendelt, s másutt munkálódó Küldöttség is végzési teljesítésének bár melly módon történendő gátlása esetében, hatalom-kar rendelés végett, az illető Megyék előtt tegyen jelentést.

10. § Ezen rendelkezésnek elveit az előforduló esetekben az Ország minden rendű lakosai megtartani köteleztetnek, s az előre bocsátott czélra kivánandó kiküldések a sz. kir. Városokban ugyan, s a különös portájú Kerületekben, valamint az elrendezett Tanáccsal biró Községekben is a helybeli Tanácsok - a földes-úri hatóság alá tartozó egyéb helyeken pedig az illető Földes-Úr határozásával fognak kirendeltetni.

11. § Midőn valaki az 1-ső §-ban kijelelt nyilvános örökösödés szerint őtet illető javaknak általvételében bár melly idegen által, ki azokat vagy közelebbi örökösödés szine alatt, vagy egyedül beruházások tekintetéből tartóztatja, gátoltatik, illyen esetben az illető Felek tökéletes kihallgatása után, minden bebizonyított beruházások visszafizetése, és a feltételek teljesítése mellett, az örökségnek az illetők kezéhez leendő adása szinte ezen czikkelybeli rövid úton fog elhatároztatni. A törvényes szerződések mellett birt javakróli rendelkezések mindazáltal ide nem tartoznak.

12. § A Kiküldöttség Itéletében meg nem nyugvó Félnek szabadságában fog állani, követelését a törvény rendes útján, birtokon kivűl, keresni, és ezen esetben a Kiküldöttség végzése figyelembe nem vétethetik, ha csak azt a Felek, vagy minden részről történt innepélyes aláirásaikkal, vagy az időmulás törvényes esztendei alatt békességesen folytatott birással meg nem erősítették.