1836. évi XX. törvénycikk

a szóbeli perek bíróságairól

1. § Kisebb érdekű keresetekben a perlekedők terheltetésével egybekötött, és gyakran a per tárgya értékét felül múló költségek elhárítása tekintetéből szóbeli bíráskodásnak a Felek által kikötött választottság megbírálás esetén kivűl is, a következendőkben lészen helye.

2. § Ezen bíráskodás akár melly mineműségű világos s nyilványos, 60 forint somma értékét felül nem haladó, és nyomban, vagy újabb tettekből tisztára hozható keresetekre s ezeknek járulatjaira terjesztetik ki; - akár minémű szerződések megsemmisítése, ugy szinte a régi zálogok, s illyes rendű örökösödési, nem külömben urbéri büntető és köztiszti per alá tartozó egyéb kérdések ide nem értetvén.

3. § Olly községekben, hol rendezett Tanács nincsen, a lakosoknak tizenkét forint értékét felül nem haladó szóbeli ügyeit a helybeli Bíró, a többi Előljárók kettejének közbenjöttével, intézi el, - a 12 forinton túl járó keresetek pedig egész 60 forintig a földes Úr, vagy ennek a bíróságra különösen kijelelt törvénytudó megbizottja, és ha a Földes-Úr a kötelességét egy móddal sem teljesíti, Szolgabíró és Esküdt által itéltetnek el. Mind ezekre nézve a feljebbvitel a helybeli Bíró itéleteitől ugyan az Úriszékre, - a Földes-Úr vagy annak megbízottja, és a Szolgabíró s Esküdtnek bíróságaitól pedig az illető Vármegye Törvényszékére, mindenkor birtokon kivűl fennmaradván.

4. § A rendezett itélő-tanácsot tartó községekben a Biró két Tanácsbelivel, vagy ugyan annyi Hitesekkel a lakosoknak 60 forint értékét felül nem múló szóbeli minden pereit maga rendén vizsgálja, és az azokban hozott, s a Vármegye Törvényszékére csak birtokon kivűl feljebb vihető itéleteket végre hajtja.

5. § Nem csak a saját Tanáccsal biró, de olyas nemesi községekben is, mellyekben rendezett Tanácsok nincsenek ugyan, hol mindazonáltal a nemesek apróbb pereikben szabad szavazatokkal választott Hadnagyok eddig is bíráskodtak, vagy mellyekben illy tehetőséggel felruházandó nemesi Hadnagyok jövendőre fognak választatni, a nemes lakosoknak 60 for. értékét felül nem haladó szóbeléi perei azoknak Fő-Hadnagya által, a többi Előljárók kettejének közbenjöttével, határoztatnak el; - a saját rendezett Tanáccsal, vagy feljebbi tehetőségű Hadnaggyal nem bíró községek nemes lakosainak szóbeli perei pedig a kerületi Szolgabíró és Esküdt által fognak itéltetni. A feljebbvitelnek mind a két esetben a Vármegye Törvényszékére birtokon kivűl lévén helye.

6. § Minden nemeseknek 60 forint értékét felül nem haladó szóbeli perei (kivévén a Törvény által nyilván kijelelt eseteket) az illető Szolgabíró és Esküdt által itéltetnek el, s onnan szinte csak birtokon kivűl a Vármegye Törvényszékére vitetnek feljebb.

7. § A szóbeli pereknek hittel, ha még azt le nem tették, lekötelezendő Bírái a tőlök feljebbvitt perek vizsgálatában részt nem vehetnek, - egyébiránt pedig ezen bíráskodás folyta alatt következő törvénykezési rendszert szorosan tartani kötelesek.

8. § Ezen bíráskodásban rendes keresetlevél nem kívántatik, hanem akár írásban, akár pedig szóval előadandó, és a bíróság által irásba foglalandó panaszra megjelenési határidő, melly nyolcz nappal tovább nem terjedhet, szabattassék.

9. § Az idézés a panasz mássának, és arra írt határidőnek kézhez adásával illetőleg a megyei vagy helybeli Esküdt által oly móddal tétetik, hogy egyszersmind annak foglalatja az idézettnek szóval is megmagyaráztassék.

10. § Ha az e szerint idézett a kiszabott határidőre meg nem jelenne, makacsságból a felperesi keresetben marasztaltatni fog, - ha pedig megjelenen, a Biróság mindegyik Felet elegendőleg meghallgatván, próbáikat és feleseléseiket szorgalmatosan, a mennyire lehet, tulajdon szavaikkal Jegyzőkönyvbe véteti, és minden környülállásokat elegendőképen felvilágosíttatván, itéletet hozand, és azt előre bocsájtott azonnali bejelentés után, legfeljebb nyolcz nap alatt, végre is hajtandja.

11. § Az ellentállás ezen per nemében meg nem engedtetik; s ugyan azért ennek közbenjötte esetére az itélet az illető Törvényhatóság által rendelendő hatalom-karral is végre fog hajtatni, - azonban a bírói járandóságnak sem lévén helye; egyébiránt a pernek biróiképen meghatározandó törvényes költségeit a vesztes Fél megtéríteni köteles lészen.

12. § A Bíróság ezen egész bírói eljárásnak sorát a Feleknek, hogy ha kivánják, irásban kiadni köteles, a szegényeknek azonban mind az irás, mind az idézés ezen biráskodásban hivatalból és ingyen fog tétetni. Az Egyházi Adományosoknál, sz. kir. Városokban, Kerületekben, Turopolya mezején lakó nemeseknél, és a Fiume s Buccari tengermellék-Kereskedési Kerületekben fennálló eddigi szokás még ez úttal fennmaradván.


  Vissza az oldal tetejére