Az Országon keresztül folyó Duna jobb és bal partjai között szükséges szakadatlan közösülés fenntartása végett Buda és Pest Városok között állandó hídnak építése határoztatik. Ennek folytában
1. § A Buda és Pest közti állandó híd felépítésének eszközlése egy részvényes társaságnak feladása lesz; - melly is hogy annál hamarább öszveállhasson, vállalatára nézve pedig Törvény által tökéletesen biztosítva legyen.
2. § A részvényes társaság költségén Buda és Pest között építendő állandó hidon, - mindazonáltal egyedül ezen esetben, és minden innen vonható következések nélkül, csak az Országos Küldöttség által a részvényes társasággal kötendő szerződési és alább kijelelendő határidő alatt, - hidvámot kivétel nélkül mindenki fizetni tartozik.
3. § A hídvám tárgyára nézve meghatároztatik: hogy a részben legnagyobb mennyiségnek az 1790-dik esztendő óta 1808-dik esztendeig némelly változásokkal fenállott, legkisebbnek pedig a most divatozó vám állapíttatván meg, az Országos Küldöttség a részvényes társaság egyetértésével, s a költsönös igazságnak és a kereskedési nézeteknek legbiztosabban megfelelőleg, azon két-rendbeli vámok közül akár egyikét választhassa, akár pedig egy közép arányt dolgozhasson ki, s a hidvám az országos Küldöttség és a részvényes társaság közötti egyességgel megállapítandó azon jegyzék szerint fogván szedetni, ezen hidvám-jegyzékben a részvényes társasággal kötendő szerződési esztendők lefolyásáig legkisebb változás is nem történhetik.
4. § A Buda és Pest közti állandó híd felépítésénel az alább kinevezendő Országos állandó kiküldöttség által, a jelen Törvény és ennek elvei szoros értelmében, - a királyi legfőbb felügyelésnek a Törvények, és jelesen az 1790/1-iki 12-ik törvénycikkely értelmében való gyakorlata fennmaradásával, - eszközlendő munkája azon Küldöttségre bizatik olly móddal, hogy ezen állandó Küldöttség a jövő Ország Gyűlésére minden végzetei és tettei felül, környülményes jelentést mulhatatlanúl beadni tartozzék.
5. § Az Országos állandó Küldöttség teljesen meghatalmaztatik arra, hogy a részvényes társaság által eleibe terjesztendő hid-terveket, az építési költségek felszámítását, és minden e tárgyhoz tartozó egyéb környülményeket gondos figyelemmel fontolja és bírálja meg, s végzését a kölcsönös igazság és egyenesség viszonyai alapjain építve, a részvényes társaságnak részére szerződés szerint lekötendő hidvám-szedési esztendőknek változás alá többé egy általjában nem eshető számát végképp elhatározólag szabja meg, és minden egyéb környülményeket is a fennálló Törvények szerint határozon el.
6. § A Buda és Pest közti állandó hidnak felépítéséhez szükséges kisajátítások törvénnyel megrendeltetnek, úgy mindazonáltal: hogy ha a Buda és Pest Városiakat a Törvények értelmében illető igazságos kárpótlás eránt a mondott Városok és a részvényes társaság között a minden esetre előre bocsájtandó barátságos egyeztetés nem sikerülne, a jelen különös és rendkivüli esetben azon kárpótlási tárgynak előlegesen és sommás úton biróiképp leendő elitélése végett a királyi Tábla rendeltetik ki; - fennhagyatván a meg nem nyugvó félnek a hétszemélyes Táblára leendő feljebbvitel.
7. § Eltelvén a részvényes társasággal kötendő szerződési feltételek, a Buda és Pest közötti állandó híd azonnal a Nemzetnek tulajdona lesz. A 2-dik §-i ideigleni rendelet azonban mind addig divatoz, míg a hídvám jövedelméből olly alkalmas tőke-somma gyülend öszve, melly azon hídnak örök fenntartására elégségesnek itéltetni fog.
8. § A híd örök fenntartását biztosító alapul szolgálandó tőke-sommának igazságos meghatározása szintén az Országos állandó Küldöttségre bizatik; valamint az is, hogy az említett tőke-sommát kamat-fizetés mellett Buda és Pest Várossainak kölcsön fejében adja által, s e részben a mondott két Városokkal a híd, s az idők ekkori állapotjához igazságosan mérséklendő szerződést készítsen.
9. § Miután pedig már a Buda és Pest közti állandó hídnak örök fenntartására megkívántató tőke-somma is öszveszerezve lesz, a feljebbi 2-dik §-i rendelet azonnal és teljesen nem csak megszünik, hanem ezen nemzeti hídnak rajta ingyen való általjárássali használata kivétel nélkül, mindenkinek örökre megengedtetik.
10. § Azon esetre, ha a részvényes társasággal készítendő szerződésben lekötött esztendők eltelte előtt a kérdéses híd használható lenni úgy megszünne, hogy a társaság azt többé helyre állítani nem akarná, akkor Buda és Pest Városainak feléled azon jussa, hogy azon sommát, mellyet kárpótlás fejében nyertenek, a részvényes társaságnak visszafizetvén, az elébbi általjárást helyre állíthassák, és az eddig gyakorlott mód szerint, az illető Vármegye által meghatározandó vámot - a kiváltságos személyek kivételével - szedhessék; ha pedig a társaság azon állandó hídban esett hibákat helyre állítani kivánja, azt az Országos kiküldöttség által meghatározandó idő alatt eszközölje, addig pedig a szükséges általjárásról a maga költségén, de nem az állandó hídhoz szabott, hanem az illető Vármegye által - s szinte a kiváltságos személyek kivételével - megállapítandó vám szerint gondoskodni tartozik.
11. § A Buda és Pest közötti állandó hídhoz megkívántató rendőr-hatóság a mondott két Városok által gyakoroltassék ugyan, a hídvám fizetésére, s az ebből eredő személyes viszonyokra, valamint a Buda és Pest Városaik és a Vállalkozók között támadható kérdésekre nézve mindazáltal mindenki, törvénnyel kijelelve lévő Bírájának hatósága elől el nem vonhatva, az alá fog tartozni.
12. § A 4-ik §-ban rendelt országos állandó Küldöttség Elnökségének viselését Ő cs. kir. Fő-Herczegsége, az Ország Nádora, a Haza jólétét gyarapító köz-intézetek elővitelében minduntalan kitündököltetett buzgóságából, és fáradhatatlan munkásságú szorgalmából, az Ország Rendeinek egyesült szíves kéréseihez képest magára vállalni méltóztatván, azon Országos állandó Küldöttség tagjaivá következendők neveztetnek:
A Fő-Rendi Tábla részéről:
Palugyai és Bodafalvai Palugyay Imre, Kassai Püspök, és Ő Cz. kir. Felsége Tanácsosa.
Szilassy és Pilisi Szilassy Jósef, Sz. István Apost. Királyi rendének vitéze, sz. Korona őrje, Ő Cs. kir. Felsége valós. belső titkos Tanácsosa, hétszemélyes Tábla-Bíró, és Torna Vármegye Fő-Ispánja.
Szklabinai és Blatniczai Báró Révay János, Ő Cs. kir. Felsége kamarássa, valós. belső titkos Tanácsossa, és Thurócz Vármegye örökös és valós. Fő-Ispánja.
Gróf Battyányi Imre, Német-Ujvár örökösse, Ő Cs. kir. Felsége kamarássa, valós. belső titkos Tanácsossa, hétszemélyes Tábla-Bíró, és Szala Vármegyének Fő-Ispánja.
Losonczi Gyürky Pál, Ő Cs. kir. Felsége Kamarássa, és Krassó Vármegye Fő-Ispánja.
Sárvári és felső-vidéki Gróf Széchényi István, több külföldi jeles Rendek vitéze, és Ő Cs. kir. Felsége Kamarássa.
Kraszna-Horkai Gróf Andrássy György, Ő Cs. kir. Felsége Kamarássa.
A Fő-Tisztelendő egyházi rendből:
Németh György, a kir. Tábla Praelatusa, és az Esztergomi Fő-Káptalan Kanonokja és Követe.
A Királyi Tábla részéről:
Verebi Végh Ignácz, Ő Cs. kir. Felsége Tanácsossa, és az Ország-Bírói hivatal Itélő-Mestere.
Niczki Niczky János, királyi Tábla-Bíró.
Horvát-, Dalmát-, és Tót-Ország részéről:
Gróf Draskovich János, Ő Cs. kir. Felsége Kamarássa, és a nevezett Országok Követe.
A Dunán-inneni Kerületből:
Dubraviczai Dubraviczky Simon, Pest Vármegye Al-Ispánja és Követe.
Bencsik János, Nyitra,
Szutsits Károly, Bács,
Fáy András, Pest Vármegyék Követei.
A Dunán-túli Kerületből:
Széll Imre, Vass,
Kocsi-Horváth Sámuel, Veszprém,
Szalopek János, Verőcze Vármegyék Követei.
A Tiszán-inneni Kerületből:
Plannschmid Eduard, Szepes,
Szirmay Antal, Zemplin,
Roskoványi Gábor, Tiszán-inneni kerületi Táblabíró, és Sáros Vármegyék Követei.
A Tiszán-túli Kerületből:
Makay Sándor, Krassó,
Kövér János, Temes,
Vay János, Szabolch Vármegyék Követei.
A Kerületek részéről:
Tossoni Ágoston, Fiumei Követ.
A jelen nem lévők részéről:
Paziazy Mihály.
A szab. kir. Városok részéről:
Szánthó Mihály, Győr,
Markovits Antal, Bártfa,
Gyurkovics György, Poson Városok Követei.
