1836. évi törvénycikkek

Befejezés

Mi tehát említett Hiveinknek az Uraknak, Egyházi Fő-Rendeknek, Ország Zászlósai - s Nagyjainak, és Nemeseknek, s érdeklett Magyar Országunk, s a hozzá tartozó Részek többi karainak s Rendeinek alázatos könyörgésöket s esedezésöket kegyesen meghallgatván, és kegyelmesen elfogadván, minden az előre bocsájtott módon Eleibénk terjesztett fennjelelt törvénycikkelyeket, ezen Levelünkbe szóról szóra beiktattatni és beiratni rendeltettük, s azokat és azokban foglaltakat öszvesen és egyenként helybenhagyottaknak, tetszőknek és elfogadottaknak vallván, azokhoz Királyi megegyezésünket, ugy szinte hozzájárulásunkat adtuk, s azokat hasonlóan Királyi hatalmaunkkal jóváhagytuk, elfogadtuk, helybenhagytuk, és megerősítettük; a fennmondott hív Karokat s Rendeket bizonyosokká tévén: hogy mindeneket, mik a fennbeiktatott törvénycikkelyekben foglaltatnak, mind Mi ön Magunk megtartani, mind más bár melly Híveink által megtartatni fogjuk, valamint azokat ezen Levelünknek erejével és bizonyságával elfogadjuk, jóvá- s helybenhagyjuk, és megerősítjük. Költ valóban kedvelt Hivünknek, Tekintetes és Nagyságos Gróf Revisnyei Reviczky Ádám, Sz. István Apostoli Király jeles Rendének Nagy keresztes Vitézze, úgy Leopold Császár Rendének Vitézze, s a Sz. Móricz és Lázár Sardiniai királyi Rendnek gyémántos nagy keresztes Vitézze, Aranykulcsosunk és valóságos belső titkos Tanácsosunknak, Magyar Országunkban királyi Udvarunknak Fő-Mestere, Borsod Vármegye fő-Ispányja, nem külömben ugyan azon Magyar Országunkban Udvari, ugy Sz. István Apostoli Király jeles rendjebeli Kanczellárunknak kezei által; szab. Királyi Posony Városunkban, Pünkösd hava második napján, az Úrnak ezer nyolcz száz harminczhatodik, Magyar, Cseh és többi Országunkbani Uralkodásunknak második Esztendejében. Fő-tisztelendő, tisztelendő és Krisztusban tisztelt Atyák (az Esztergomi Érsekségi szék üres lévén) Klobusiczi Klobusiczky Péter, a Kalocsai és Bácsi egyháziasan egyesült; Felső-Eőri Pyrker János László, az Egri fő-szentegyházaknak Érsekei; Vulcán Sámuel, egyesült görög szertartású Nagy-Váradi; Vurum Jósef, Nyitrai; Tarkovits Gergely, egyesült görög Szertartású Eperjesi; Négyesi Báró Szepessy Ignácz, Pécsi; Kopácsy Jósef, Veszprémi; Fogarasföldi örökös, Gróf Nádasdy Paulai Ferencz, Váczi; Bélik Jósef, Szepesi; Belánszky Jósef, Besztercze-bányai; Bőle András, Szombathelyi; Laitsák Ferencz, Nagy-Váradi deák szertartású; Juranits Antal, Győri; Tusnádi Kovács Miklós, Erdélyi; Háám János, Szathmári; Scitovszky János, Rosnyói; Alagovich Sándor, Zágrábi; Palugyai és Bodafalvi Palugyay Imre, Kassai; Barlabasseveczi Osegovich Imre, Szegniai és Modrusi, vagy Korbáviai; Smicziklasz Gábor, görög egyesült szertartású Kőrösi; Lonovics Jósef, Csanádi; Kukovich Jósef, Bosniai vagyis Diakovári, és Szerémi; (a Munkácsi egyesült görög szertartású, és Székes-Fejérvári Székek üresek lévén) Jordászky Elek, felszentelt Tinniniai; Gojzesti Madarassy Ferencz, választott Anzáriai; Kollár István, választott Tribuniczai; Marich János, választott Scuttarai; Haulik György, választott Prisztinai; Rajner Károly, választott Vovadrai; Kis-Szlatinai Durcsák János, Szardiczai; Sztankovits Kereszt. János, választott Sosoni; Ocskai Ocskay Antal, választott Báczi; Nádasi Trsztyánszky Imre, választott Fári; Hábel Xav. Ferencz, választott Dulmai Egyházak Püspökei, az Isten Egyházait szerencsésen kormányozván. Továbbá, Felséges Austriai Fő-Herczeg Jósef Úr, Magyar Országunknak Nádora, és Királyi Helytartónk; továbbá Tekintetes és Nagyságos Cziráki és Dienesfalvi Gróf Cziráky Antal, Országunk Bírája, Báró Vlassits Ferencz, Horvát Dalmát és Tót Országainknak Bánja; Erdődi és Vöröskeői örökös, Gróf Pálffy Fidel, Tárnok; Vásáros-Náményi Báró Eötvös Ignácz, fő-Pohárnok; Fogaras-Földi örökös, Gróf Nádasdy Mihály, fő-Kamarás; Illésházi Gróf Illésházy István, Trentsíni örökös, fő-Asztalnok; fennemlített Revisnyei Gróf Reviczky Ádám, fő-Udvari; Vásonykeői Gróf Zichy Ferencz, fő-Lovász Mestereink; Miháldi Báró Splényi Ignácz, a Magyar Nemes testőrző Seregünknek Kapitánya; Vicsapi Báró Malonyay Nep. János Alajos, Királyi fő-Ajtón-Álló Mesterünk, és Erdődi Gróf Pálffy Ferdinand, Vöröskőnek örökösse, Posonyi Gróf lévén, s több mások gyakran említett Magyar Országunknak Vármegyéit és Méltóságait tartván.