1840. évi törvénycikkek

Előbeszéd

Miután ausztriai örökös Császár és magyarországi apostoli Király, felséges V-dik Ferdinánd a törvénynek megtartása és a hív Magyar nemzet iránt viseltető atyai indulatából a végett, hogy azokról, miket Tőle királyi tiszte, s a közboldogságnak bővebb gyarapítása kiván, valamint azokról is, mikről az 1830-dik évi VII-dik t. czik. által állított, és szolgálatbeli tíz éveiknek elteltükkel a nekik adott közszó szentül megtartása következtében mulhatatlanul elbocsátandó katonák, s a magyar ezredeknek olly állapotbani fentartásuk tárgyában, melly a közbátorságnak, ön hadi jeles erejüknek és a nemzet dicsőségének megfelelhessen, rendelkezni kelleték, tanácskozások és végzetek történjenek, az 1839-dik évi Junius hónap 2-dik napjára esett Pünkösd utáni 2-dik vasárnapra Pozsony sz. kir. városában az Ország és ahoz csatolt Részek Karait és Rendeit országgyülésre egybehivta, s azt ön felséges személyében kinyitotta és vezérlette; miután továbbá az országosan egybegyülekezett Rendek a katona ujonczokban tett ajánlatokon kivül, főkép az Ország lakosai hitelét s ebből következő jólétét érdeklő, ugy szinte némelly olly tárgyak felett is tanácskoztak, mellyek a nemzet kivánságára és a haza közjavára nézve halasztást nem szenvedhetnek, - tanácskozásaik berekesztésével az általuk alkotott törvénycikkelyeket olly biztos reménnyel, hogy a törvény világos rendeletének betöltésével, Ő Felsége a közboldogság gyarapítását tárgyazó törvények további alkotása végett az országgyülést a törvényben kijelelt határidő alatt, sőt, ha az ország java és szüksége ugy kivánná, hamarabb is összehivni fogja, Ő Felségének alázatosan eleibe terjesztették, esedezvén, hogy azokat elfogadni, királyi hatalmával jóváhagyni, s mind Maga megtartani, mind pedig mások által is sértetlenül megtartatni méltóztassék.


  Vissza az oldal tetejére