Az Ország szent koronájának az 1832/6-dik évi II-dik törvénycikk szerint elválasztott egyik őrje, néhai szilasi és pilisi idősb Szilassy József, sz. István apost. király jeles rendének vitéze, Ő csász. kir. apost. Felségének belső titkos tanácsnoka, a hétszemélyes táblának birája és Torna vármegyének főispánya, elhunyván - ennek halála után Ő Felsége által koronaőrré kegyelmesen helyettesített gróf Batthyányi Imre Német-Ujvárnak örökös ura, cs. kir. aranykulcsos, belső titkos tanácsnok, a hétszemélyes táblának birája és Zala vármegyének főispánya pedig időközben királyi főlovász mesteri méltóságra emeltetvén - az ő Felsége által előterjesztett mind róm. catholicus, mind evangelica vallást tartó személyek közül széki gróf Teleki József cs. kir. aranykulcsost, belső titkos és kir. helytartó tanácsi tanácsnokot, a magyar tudós Társaság első elnökét és Szabolcs vármegyének főispányát, ki Ő Felségének kegyelmes gondoskodásából a koronaőri hivatalt ideiglen eddig is viselte, a király és haza iránt szerzett jeles érdemeinek és hű szolgálatainak tekintetéből, az Ország Rendei koronaőrnek közakarattal elválasztották, s megerősítették, - ki is a királyi megerősítés után, a törvényszerinti esküvést Ő Felsége és az Ország Rendei előtt letette.
E szerint fenemlített néhai idősb Szilassy Józsefnek örökösei, valamint gróf Batthyányi Imre is, a koronához tartozó kulcsoknak által lett adásukról ezennel megnyugtattatnak és feloldoztatnak.
