1840. évi VII. törvénycikk

az 1836-dik évi országgyülésen alkotott s urbéri tárgyu törvénycikkelyek némely szakaszainak világosításukról s részint módosításukról

Az Ország Rendei vizsgálat alá vévén az 1836-dik évi országgyülésen alkotott urbéri törvénycikkelyeket, azokat, Ő Felsége kegyelmes megegyezésének is hozzájárultával, a tapasztalás által sürgetett, s a szükségtől javaslott következő bővítésekkel és módosításokkal egészitették ki, úgymint:

1. § Az 1836-dik évi V-dik törvénycikkely akkép változtatván: hogy a Verőcz vármegye diakovári járásbeli minden helységek határában, az eddigi szokás megtartásával, egy hold urbéri szántóföld 1620 - a kaszáló pedig 1296 négyszögölekkel számíttassék.

2. § Az 1836-dik évi VI-dik törvénycikkely 2-dik §-a 5-ik szakaszának rendelete akkép világosíttatik: hogy a jobbágyoknak ott engedett pálinkafőzés a zsellérekre is nyilvánosan értetődik; különben pedig az emlitett szakaszhoz az tétetik, hogy a jobbágyoknak és zselléreknek az általuk főzött pálinkát kimérniök, vagy a földesurat a részben illető pénz megadása nélkül pálinkát főzniök, a tiltott bormérésre szabott elkobzási büntetés terhe alatt szabad nem lészen - minden esetre fenmaradván az ollyatén kihágások eseteiben az illető földesuraság részére még az is, hogy szenvedett káraira és költségeire nézve is, urbéri uton magának teljes elégtételt szerezhessen.

3. § Ugyanazon VI-dik törvénycikkely 3-dik §-usa 6-ik szakaszának rendelete akkép világosíttatik: hogy azon egész telki járandóság alatt, melly az említett szakaszban nyolcz urbéri zselléreknek kiadatni rendeltetett, egyedül a legelőbeli járandóság értetik.

4. § Ugyanazon VI-ik törvénycikkely 7-ik §-a 1-ső szakaszának kezdő sorai ekkép igazittatnak s részint bővittetnek:

Valamint a jobbágy bármiféle termesztményeknek és saját készitményeinek (egyedül azokat kivévén, miknek árulásától különös törvény által van eltiltva) akár kisebb, akár nagyobb mértékben s mennyiségben lehető eladását ezentúl is minden taksafizetés nélkül, teljes szabadsággal gyakorolhatja: úgy a bolt és az ettől kivánható haszonbér megvehetés-jussa a földesur igazai közé tartozik; különben pedig a jobbágyok mind ott, hol földesurok engedelmével boltot nyitottak, s az attól járó taksát fizetik, és a só azon boltbani árulásának eddig gyakorlatában voltak, mind pedig olly helyeken is, hol a lakosok boltnyitás és valamely taksafizetés nélkül a sóvali kereskedésnek gyakorlatában vagynak, ezen gyakorlatban továbbra is meghagyatnak.

5. § Az 1836-dik évi VII-ik törvénycikkely 2-ik §-a 5-ik szakaszának rendelete akkép világosittatik: hogy ha a jobbágy, azon 5-ik szakasz engedelménél fogva, a kender- s len-földektől a fonásbeli szolgálatot kivánná tenni, akkor ezen szolgálat egyedül azon földekre értetik, mellyek vagy az urbéri tabellában mint ollyanok kijelelve vagynak, vagy az eddigi szokás szerint azon fonásbeli szolgálattal voltak terhelve; magától értetődvén, hogy az urbéri több földekben vetett bármelly termesztményekből a kilenczed, az említett VII-ik törvénycikkely rendelete szerint, járulandó a földesur részére.

6. § Ugyanazon VII-ik törvénycikkely 5-ik §-usa 1-ső szakaszának rendelete akkép világosittatik: hogy ott, hol egy egész házhelyes jobbágy esztendő által 52 napi igás, vagy - ha a földesur akarja - egy igás napi munka helyett két napi gyalog munkát szolgálni köteleztetik, ezen mértékhez aránylag tartoznak a fél-, negyed- vagy nyolczadrész-telkeket használó jobbágyok a törvényben kijelelt móddal, nap felköltétől fogva napnyugotig dolgozva, az igás vagy gyalog napi munkákat földesuraiknak megtenni.

7. § Ugyanazon VII-ik törvénycikkely 5-ik §-usa 5-ik szakaszának rendelete a következővel bővíttetik:

A földesuri munkának teljesitését makacsságból elmulasztó jobbágy azonkivül, hogy az elmulasztott munkát pótolólag végeznie kelletik, esetről esetre minden egyegy gyalog napi munka elmulasztásáért, folyó ezüst pénzben egy, - minden igás napi munkának hasonló elmulasztásáért pedig két forintokkal büntettessék; a dologbani eljárásra nézve, közönséges szabályúl azon mód állapíttatván meg, hogy a földesur, vagy megbizottja - ki a részben rendes jegyzőkönyvet tartani és folytatni köteleztetik - az olly makacssági vád alá eső jobbágyot maga eleibe állítva, őt a helységbeli két előljárók, vagy legalább semmi kifogás alá nem eshető két tanuknak mindenkori jelenlétükben voltakép hallgassa ki, s ha mentségét és lehető próbáit - mellyeknek előadhatása soha ki nem zárathatik - elégteleneknek találandja, az elmarasztaló itéletet reá ugyan mondja ki, s azt szinte a helybeli előljárók, vagy két más tanuk jelenlétükben rögtön hajtsa is végre, az eljárás módjáról szóló jegyzőkönyvi kivonatot és itéletet azonban a megbüntetett jobbágynak - ha az úgy kivánná - egész kiterjedésében s ön vagy megbizottja aláirásával meghitelesítve, mindenkor és ingyen adja ki. Egyébiránt

A földesur, vagy megbizottja végzetén meg nem nyugvó jobbágy részére, a birtokon kivüli felebbvitel, s illy czélból a kerületi szolgabiróhoz lehető folyamodás szabadon fenhagyatván, - a kerületi szolgabiró illy esetekben, a megyétőli kiküldetését sem várva, a felek meghallgatásával a szoros vizsgálatot tegye meg, s tudósítását, minden iratokkal és a földesuri illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt a köztörvényhatósághoz késedelem nélkül beadván az egész dolog a megyének legelső alkalommal tartandó urbéri törvényszékén megvizsgáltatva, itéltessék el.

8. § Ugyanazon VII. törvénycikk. 8-ik §-a 1-ső szakaszának rendelete, azon szavak után: „A házas zsellérek pedig fejenként fél öl fa összevágásával kötelesek,” kezdve, következőkép változtatva módosittatik:

Egyébiránt a törvénynek ezen rendelete az ölfa-vágás és behordás tekintetében Posega, Verőcze és Szerém vármegyékre nézve is kiterjesztetik; a mennyiben azonban az említett három megyékbeli némelly helységekben az ölfa-vágás és behordás eddig gyakorlatban nem volt, úgy Temes, Torontál és Krassó Vármegyékben is, hol e czim alatti úri adózás eddig sem divatozott, az e részben fenálló szokás jövendőre is fentartatik.

9. § Az 1836-dik évi VIII-dik törvénycikkely ekkép bővítettik:

Megengedtetik: hogy a földesur és jobbágy közti szabad egyesség által meghatározandó bizonyos általános somma fizetésével akár egyes jobbágyok, akár egész községek földesuri tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat (az úri hatóság azonban sértetlen hagyatván) tökéletesen és örök időkre úgy megválthatják, hogy az olly szabad egyezkedésekből készült szerződések, mint urbéri örökös kötések, az 1836-dik évi VIII-ik t. czik. 3-ik § ban elszámlált eseteken kivűl, bármelly tekintetbőli felbontásoknak többé helye nem lészen, s a megváltás fejében lefizetett somma törvény előtt teljesen azon természetű leend, millyen a megváltott urbéri telek vala; - és ennélfogva a törvény további rendelkezéseig határoztatik: hogy

Illy megváltások eseteiben a megváltási tőkesommák a törvények értelmében biztosított állapotban tartassanak, olly módon: hogy ha ezen megváltások koronai, egyházi vagy közalapítványi jószágokban történtek, a megváltási tőke-sommák teljesen biztosított állapotbani fentartására a magyar kir. helytartó-tanács, és illetőleg a királyi Fiscus ügyeljen fel, és az, kit a megváltott urbéri javak jövedelme illetett, azon tőke-sommától járó kamatokat szedje; ha pedig magános javakban történnek, a megváltási sommára nézve törvényes jogaikat minden illető felek biztosithassák. Egyébiránt

Minden örök megváltási szerződések a szerződő feleknek szükséges példányokon felül, még két példányban lesznek elkészítendők, aláirandók, s végrehajtás előtt az illető megye közgyülésének bemutatandók - a közgyülés egyik példányt levéltárába eltévén, a másikat hasonlóképen végrehajtás előtt a kir. helytartó-tanácsnak fogja haladék nélkül megküldeni a végett, hogy Ő Felsége legfelsőbb felügyelési jusánál fogva, a kir. helytartó-tanács által, egyedül a közadó állandó fundusának épségben tartására, és a mennyire az örök megváltás koronai, egyházi vagy közalapítványi javakban történnék, a megváltási sommának biztositására felügyelhessen, - s ha netalán az említett tekintetekből valamelly észrevételek tétetnének, azokat a kir. helytartó-tanács mentül-előbb, s a mennyire lehet hat hónap alatt, az illető megyének megküldi, vagy ha illyetén észrevétel magát elő nem adná, arról is a megyét ugyanazon idő alatt tudósítja; nem tétetvén pedig az említett tekintetekből semmi észrevétel, a szerződés a megyei közgyülésen kihirdettetik, és azonnal teljesedésbe vétetik.

10. § Az 1836-ik évi IX-ik törvénycikkely 6-ik §-hoz az tétetik: hogy miután a jobbágyok árváik egész vagyonának tökéletes összeirása megkészíttetik, annak a kerületi szolgabiró által bemutatandó egy példánya a köztörvényhatóságok levéltárukba is mindenkor tétessék be.

11. § Az 1836-ik évi X-ik törvénycikkely 4-ik §-ának rendelete oda is kiterjesztetik: hogy ezentúl a megyék urbéri törvényszékeik a kir. helytartó-tanácscsal hivatalosan levelezhetve, az urbéri tárgyu felebbvitt minden pereket ön maguk a kir. helytartó-tanácshoz közvetlenül felterjeszthetik.

12. § Ugyanazon X-ik törvénycikkely 5-ik §-usának 1-ső szám alatti szakasza annyiban szenved változtatást: hogy mind azok, mik a földesuri munkára makacsságból meg nem jelenő jobbágyoknak megitélésük és büntetésük, s mind ezeknek módja tekintetében felebb a 7-ik §-ban megállapíttattak, a földesuri munkát resten vagy makacsságból épen a földesúr kárával tevő jobbágyokra is egyiránt kiterjesztetnek.

13. § Ugyanazon X-ik törvénycikkely 5-ik § 3-ik szám alatti a), b) és c) pontjainak rendeletei akkép világosíttatnak, s részint változtattatnak: hogy a károk megbecsülésére alkalmaztatandó helybeli előljárók, vagy egyéb a dologhoz értők mindenkor eskettessenek meg; különben pedig minden a szántóföldekben, rétekben, mezőkben, szőlőkben, erdőkben, kertekben s más akármelly helyen és néven lehető mindennemű ültetményekben készakarva történő kártételek tolvajságoknak tekintetvén, az ollyas kártevők, akár nem-nemesek, akár nemesek legyenek azok, mint egyenes tolvajok, - valamint az erdők és más akármillyféle ültetményekre való felvigyázás végett rendelt őröknek megtámadói és sértői is, a büntető-törvényszékek által az Ország törvényeiben kiszabott s vétségeik mivoltához mérséklendő büntetés alá vettessenek, s egyszersmind az általok okozott károkérti teljes elégtételre köteleztessenek.

14. § Ugyanazon X-ik törvénycikkely 6-ik §-ának a), b), c), d) és e) pontjai alatt foglalt rendelkezésekhez következők tétetnek, úgymint:

1-ször. Melly közbirtokosságokban nincs még behozva a törvényes arány, és ennek behozatala végett a közbirtokosoknak egyike is az arányossági pert megindítani és folytatni nem akarná, a jobbágyoknak nagyobb része pedig az urbéri rendezést és öszvesítést kivánná, az olly közbirtokosok ellen a megyei tiszti-ügyész ön felperessége alatt, az alispányi szék előtt az arányossági pert törvényesen indítsa meg, és be is végeztesse.

2-szor. Melly közbirtokosságokban az urbéri rendezést a jobbágyoknak nagyobb része kivánja, a közösen tartandó uriszék költségei viselésének - az 1836-ik évi XII-ik törvénycikkely 18-ik §-sa rendeletének ide is kiterjesztésével - a közbirtokosok közbirtokaik mivoltához mérsékelve, közösnek lennie kelletvén, az olly közbirtokos, ki e részben önként eleget tenni nem akarna, tartozásának viselésére a megyék tiszti-ügyészeinek felperessége alatt szóbeli per utján szoríttassék; magában értetvén, hogy a nemesi udvar-telkeket biró azon közbirtokosok, kiknek semmi urbéri javaik és jobbágyaik nincsenek, az urbéri rendezési perek miatt tartani kellető uriszékek költségeinek viselésében részt venni nem tartoznak.

3-szor. Ha az urbéri rendezési perek miatt tartani kellető közös uriszék határnapjának kijelelésére nézve a közbirtokosok maguk között meg nem egyesülnének, az illető közbirtokosoknak bármellyike, vagy a jobbágyok a megye közönségéhez folyamodjanak, ez pedig az 1836-ik évi X-ik törvénycikkely 2-dik §-ban megállapított szabályok teljesítésével, uriszék tartása végett határidőt rendeljen, s azon az uriszék valósággal és okvetetlenül meg is tartassék.

15. § Ugyanazon X-ik törvénycikkely 6-ik §-nak f) pont alatti rendelete akkép módosíttatik: hogy ha a per kezdetén mind a földesuraság, mind a jobbágyok részükről egyiránt az nyilváníttatik, hogy nincs semmi olly törvényes vagy szerződési akadály, melly a törvény értelmében kivánt urbéri rendezés behozatalának ellentállana, - s ezen kölcsönös és teljes megnyugvásnál fogva az uriszék az urbéri rendezésnek behozatalát itélettel megállapítja: illy esetben azon körülmény érdemében hozott uriszéki itéletet a megyei törvényszék s illetőleg a kir. helytartó-tanács felsőbb megvizsgálásuk alá előlegesen felterjeszteni nem szükséges; ha mindazáltal a részben birói elitélést kivánt bármelly kérdés vagy ellenzés fordult volna elő a perben, a törvénynek azon f) pont alatti rendelete szorosan megtartassék.

16. § Ugyanazon X-ik törvénycikkely 6-ik §-ának h) pont alatti rendeletéhez az tétetik: hogy a kir. helytartó-tanács a felebbvitel utján eleibe terjesztett urbéri rendezési pereket okvetetlenül azon idősor szerint vegye tárgyaltatás alá, a mint azok a megyéktől hozzá felérkeztek.

17. § Azon készpénzbeli fizetések, mellyek az 1836-ik évi urbéri törvényekben szám szerint kijelelve vagynak, folyó ezüst pénzben értetődnek.