1840. évi X. törvénycikk

vizekről és csatornákról

1. § A vizeknek természetes lefolyását és lefolyhatását másnak kárával akármelly módon és alakban gátolni s akadályozni tiltatik; ugyanazért:

Ha e részben panasz tétetik, az illető megye, városi vagy kerületi tanács a hely szinére küldöttséget rendel, mellyhez a tiszti földmérőkön és vizépítő mestereken kivül, a felek is alkalmazhatnak más, önnön bizodalmukat biró, vizi építést értő mestereket; a küldöttség mindnyáját kihallgatván, és minden e panaszba vágó körülményeket megvizsgálván, ha szükséges, rajzokat és egyéb terveket is készíttetvén, nevezetesen figyelembe vévén az 1751:XIV-ik törvénycikkelyben foglalt azon esetet is, valljon lehetne-e és mikép azon viz szabad lefolyását akadályozó akármelly névvel nevezendő mesterséges építményt úgy megigazítani hogy ezen igazítással a viznek szabad lefolyása kinyittatván, más szomszéd birtokosoknak kára megelőztessék? mind ezekről véleményes tudósítását a közelebbi közgyülésbe, vagy városi s kerületi tanácsnak a küldöttség beadja, s az illető törvényhatóság a kérdéses panasz iránt határozatot hozand; és pedig ha a kérdéses viz lefolyhatását akadályozó gátot, vagy akármelly építményt olly módon megigazítani lehet, melly építményt olly módon megigazítani lehet, melly által a szomszéd birtokosoknak kára megelőztetik, és ha ezen igazitási javallatot a víz szabad lefolyását gátoló tulajdonos elfogadja, ez azt egy esztendő lefolyása alatt végbevinni és befejezni köteleztetik, - ezen megyei végzéstől fogva eredendő károsításokért minden esetre jót állani tartozván; ha pedig egy esztendő lefolyása alatt a javallott igazítást véghez nem vinné, vagy a küldöttség és vizépítő mesterek jelentése szerint, a kérdéses viz lefolyását gátoló mesterséges építményt akkép megigazítani, hogy a szomszéd birtokosok kára elháríttassék, nem lehetne: ezen esetekben a megyei közgyülés, vagy városi s kerületi tanács az érdeklett mesterséges építmények által akadályozott vizek lefolyásának szabad utat nyittatni rendel.

2. § Melly megyei közgyülés végeztével ha valamellyik földesur meg nem elégednék, és a törvény rendes útjára hivatkoznék, ez neki a megyei végzet végrehajtása előtt birtokon belől csak azon esetben engedtetik meg, ha az eltörleni rendelt vizi épitmény kormányszéki vagy törvényhatósági határozattal nyert helybenhagyás mellett állíttatott fel, vagy pedig ha az legalább 15 esztendeig panasz nélkül fenállván, a viznek időközben czélzott szabályozása, vagy más, nem egyenesen az építmény által okoztatott körülmények miatt lett káros; ellenkező esetben a viz lefolyásának az építmény tulajdonosa költségén szabad út nyittatni, és a mi ennek útjában leend, az minden kárpótlás nélkül félremozdíttatni fog, - semminemü kifogásoknak és ellentállásnak hely nem engedtetvén, hanem egyedül a rendszerinti törvény útjának birtokon kivüli követelése állván a lerontott vizi építmény tulajdonosának, különösen a kárpótlásra nézve is, szabadságában; azon esetekben, mellyek birtokon belől rendes per utján elitélendők, nem csak az épületbe fektetett beruházás, hanem a megszünő rendes haszonért is tökéletes kárpótlás kivántathatik.

3. § Azon esetben, ha a tulajdonos a fen irt törvény útjára hivatkoznék, a tiszti-ügyész felperessége, és az 1751:XIV-dik törvény mellett, a törvényszék előtt sommás perbe fogatván, ebben védelmét négy törvényszaki idő alatt befejezni, és az ellene hozott megyei végzéstől kezdve minden károkat és költségeket, ezen perre fordítottakat is ide értvén, kétszeresen megtéríteni tartozik, - egyedül a birtokon kivőli fölebbvitel engedtetvén meg.

4. § Hogy pedig ezen ekkép orvosolt panasz évenként elő ne fordulhasson, a megyei végzéstől kezdve, s illetőleg a közelebbi 3-dik §-ban leirt tiszti ügyészi perben hozott itélet s végrehajtás után, az illető szolgabirónak sommás eljárása mellett, a viznek szabad lefolyását gátoló akadályok a panaszolkodónak folyamodására minden további küldöttség általi vizsgálat vagy perlekedés nélkül elmozdíttatni fognak, - az okozott károk és költségek kétszeres megtérítésének is helye lévén; birtokon kivüli felebbvitel csak a törvényszékre engedtetvén meg.

5. § Jövendőre pedig másoknak akármelly módon kárt okozható akármiféle vizi munkálatokat az illető törvényhatóság hire, s ennek előrebocsátandó hasonló küldöttség általi vizsgálata s jóváhagyása nélkül véghez vinni tilalmaztatik. Melly alkalommal az érdeklett felek a maguk nyilatkozásaiknak 30 napok alatt leendő beadására törvényesen lesznek a küldöttség által felszólítandók, kik is ha ezen időszak alatt védelmüket be nem adnák, kihallgatottaknak lesznek tekintendők; ha pedig ezen előző bejelentés elmulasztatnék, akkor a károsodottnak folyamodására az illető törvényhatóság által a megvizsgálandó körülmények megvizsgálására, jelesül az 1751:XIV-ik törvénycikkelynek azon rendeletéhez képest, valljon s mikép lehetne a kérdésbe vett vizi építményt a panaszolkodók kára nélkül megtartani, vagy megigazítani? a kirendelt küldöttség a feleket tökéletesen kihallgatván, véleményével együtt a közelebbi megyei közgyülésre, városi vagy kerületi tanácsnak jelentését beadja, melly azon vizi építmény további sorsáról végső határozatot hozand, az eddig okozott károkat s költségeket is megitélvén.

Ha az illy előző bejelentés mellett felállíttatni czélzott vizi épitményre az illető törvényhatóság az engedelmet azon oknál fogva, mivel az előleges vizsgálatok után károsnak találtatott, megtagadná: az építményt tenni szándékozó minden esetre, az építés munkábavétele előtt, birtokon kivül a kir. helytartó-tanácshoz folyamodhatik, és tervének a hely szinén is leendő megvizsgálását, s az építményre engedelmet kérhet, mit ha a helytartó-tanács útján kinyerne, az építményt, olly lekötelezéssel azonban végrehajtani is szabadságában álland, hogy ha illy, akár a törvényhatóság határozata, akár a helytartó-tanács engedelmével felállitott bárminemü vizi művek idővel károsak lennének, ez iránt az 1-ső §-ban tett rendelet fenmaradjon.

6. § Közbirtokosságban, mihelyt annak nagyobb része, vagy ezeknek folyamodására a megyei közgyülés valamelly tónak, mocsárnak vagy folyó viznek rendezését vagy leeresztését elhatározza, annak végbevitelét senkinek a közbirtokosok közül, az okozott kárnak s költségeknek az illető szolgabiró által rövid uton megveendő kétszeres megtérítésén felül 100 frt vagy egy hónapig terjedhető árestom büntetése alatt, akadályozni nem szabad.

7. § Az akképpen elrendelt vizi munkálatokra szükséges költségeket, a közbirtokosok közül kiki, birtokához és a nyerendő haszonhoz aránylag, fizetni tartozván - ha hogy azt teljesíteni vonakodnék, az 1836:XXXVI-dik törvénycikkely szerint szóbeli per utján lészen rajta megveendő.

Midőn pedig az illyetén közhasznu munkák egészen befejeztetvén, jótékony hatásukat és következéseiket már egészen kifejtették, azok, kik az illyetén munkálatokból reájok háromlott jobblét vagy haszonhoz aránylag, az eleve megállapított kulcs szerint illetőségükön felül fizettek volna, azt, a mi reájok a valódi haszon arányán túl vettetett ki, az ezen szakaszban kijelelt biróság előtt visszakövetelhetik.

8. § Midőn több törvényhatóságok határain keresztül folyó vizek rendezése vétetik czélba, vagy pedig több törvényhatóságok valamelly viz szabályozását közös erővel eszközölni, és határaikat a keresztül folyó viznek károsításai ellen oltalmazni kivánják, illy esetben ha a szabályozás tervére nézve egymás között nem egyezhetnének meg, a meg nem elégedő félnek szabadságában álland a helytartó-tanácshoz folyamodni, és a létre hozni czélzott terveknek vizmérnöki tekintetben leendő megvizsgálását a munkálat megkezdése előtt eszközölni. Ha pedig valamelly törvényhatóság a czélzott vizi munkálatot azon oknál fogva, mert azt magára nézve károsnak tartja, akadályozni kivánná, vagy pedig a reá háramlandó haszon arányában a munkálatra szükséges terhek viselésében részt venni vonakodnék, illy esetekben a nádorispányi biróság ruháztatik fel, hogy minden illy nemü kölcsönös követelésekre, és a munkálatban leendő részvétel iránti kulcsra nézve fenforogható kérdéseket, az illető törvényhatóságoknak s több vizépítőmestereknek tökéletes kihallgatása után, megpróbálván a felek között a barátságos egyességet, itélje el, és az előlegesen megállapított terveket végre is hajthassa; a szükséges költségeket az illető birtokosok birtokukhoz s a nyerendő haszonhoz aránylag viselni tartozván, és semmi nemü ellentmondásnak helye nem lévén.

9. § A folyók szabályozásának könnyítésére határoztatik: hogy azon esetben, midőn a szabályozás, vagy általmetszések miatt a folyó ágya változik, mind azon birtokosok, kiknek birtoka az általmetszések, vagy más vizi munkálatok eszközlésére valamelly részben megkivántató lenne, a szabályozás czéljára elvágott földre nézve, - úgy szinte azok is, kiknek birtoka a czélba vett munkálat következésében, a folyóra nem dülne, a folyón eddig gyakorlott hasznokra nézve az 1836:XXV-ik törvénycikkely 3-ik § rendelete szerint tökéletesen kármentesíttessenek. Ezen most említett 3-ik § rendelete azon esetekre is világosan kiterjesztetvén, midőn az ország közhaszna, a kereskedés vagy hajókázás előmozdítása végett a kormányszék által folyami szabályozások vétetnek munkába.

10. § Valamint a mocsárok és vizek kiszárítására, úgy az erre szükséges csatornák épségbeni megtartására elkerülhetetlenül szükséges lévén azon kiszárítandó földnek az illető birtokosok közötti tagos felosztása: ezt az illető alispány az 1807:XX-dik törvénycikkely példájára sommás uton vigye véghez.

11. § Ha a vizek rendezése vagy csatornázása által a csatorna valamellyik közbirtokosnak földjét úgy hasítja végig, hogy az birtokához aránylag a többi felett károsodnék: kárának a többi közbirtokosok általi megtérítését az illető alispány, ha lehet, egyeztetés - ha pedig ez nem sikerülne, sommás visszahelyheztetés utján eszközölje.

12. § A vizeknek mind természeti ágyát, mind a csatornákat leginkább rontja azoknak széleiről a vizi fűnek és vizi fabokroknak marhávali legeltetése, - ez tehát, a viz és csatornák ágyainak kitisztítására szükséges költségeknek az illető szolgabiró által rövid úton megveendő kétszeres megtérítésén felül, 100 forintig, vagy egy hónapig terjedhető árestom alatt tiltatik.

13. § A folyóvizek és csatornák ágyait legnagyobb veszedelemmel fenyegetvén az azokra dülő meredek hegy oldalán lévő erdőknek gyökerestüli kipusztítása, - ez, mint az erdő pusztítását tiltó törvények elleni cselekvény, a folyóvizek és csatornák tulajdonosainak feladására, az illető megye, városi vagy kerületi tanács által hathatósan akadályoztassék.

14. § A vizek vagy csatornák ágyaiba szemetet, földet, vagy trágyát hordani, kendert áztatni, a halászoknak olly rekesztékeket állítani, mellyek a folyó hordalékot felfogják, annyiszor a mennyiszer az illető törvényszék általi szóbeli per utján megveendő 100 frt vagy egy hónapi árestom büntetése alatt tiltatik.

15. § A csatornák partjainak és a folyóvizek mellett felállított töltéseknek akármi módoni rongálása, szinte a törvényszék általi szóbeli per útján hasonló birság és büntetés alatt tiltatik.


  Vissza az oldal tetejére