1840. évi XVII. törvénycikk

a gyárok jogviszonyairól

1. § A ki törvény szerint kereskedést kezdhet, szabadon gyárt is állithat fel, azaz olly intézetet, mellyben ugyanazon ipar-készítmény nem előállításához szükséges minden részletmunkák egy fővezérlet alatt készíttetnek.

2. § Gyárok felállítására azonban képesek azon egyházi személyek is, egyenként mint egyetemben, és azon katonai szolgálatban lévők is, kik ingatlan vagyonnal birnak, s azon gyárt kivánnak felállítani. Illy személyek azonban kötelesek egy aláirási czímvezetőt kinevezni, kire a gyár vezérletét egyes részletében bizzák.

3. § Hogyha a gyártó könyveinek törvény előtt fél próbát tevő hitelességet adatni kiván, ezeket a kereskedőkről szóló XVI-dik törvénycikkely 13-dik § értelmében az illető törvényhatóság által törvényesíteni, s szintúgy mint a kereskedő rendesen vinni köteleztetik.

4. § Ha a gyártó felesége magának követelései iránt csődület esetére biztositást kiván szerezni, hozományát, hitbérét és jegyajándékát a kereskedőkről szóló XVI-dik törvénycikkely 9-dik §-nak rendelete szerint ugyanazon hatóságnál köteles bejegyeztetni, mellynél férje könyveit törvényesítette.

5. § A gyártó intézetében mindennemü mesterséget (Gewerbe) üző segédmunkásokat szabadon alkalmazhat.

6. § Olly gyermekeket, kik 12-dik évöket még el nem érték, csak olly gyári munkákra lehet alkalmaztatni, mellyek azonfelül, hogy egészségüknek sem ártalmasak, testi kifejlődésüket nem akadályoztatják. A gyártó azonban azokat is, kik ezen időt elérték, de a 16. évet meg nem haladták, naponta, erejökhöz mért munkára kilencz óránál tovább nem fordíthatja, s ezen kilencz órai munka sem lehet folytonos, de egy óra nyugidő által félbeszakasztandó.

7. § A mi különben a kereskedők és segédszemélyzetök közti kölcsönös viszonyokról az illető törvénycikkely 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32., 33. és 34-dik §-aiban rendeltetett, az a gyártókra és segédszemélyzetökre is kiterjed. A közönséges munkásoknak bére minden héten kifizetendő, a felmondási idő pedig közönséges munkásoknál és mesterlegényeknél, ha ez iránt különös szerződés nem kötetett, nyolcz napra határoztatik.

8. § A gyártási munkához szükséges épületek a katonaszállásolástól mentek.

9. § A gyártó gyármüveit mind gyárában, mind külön boltban, a hol akarja, nagyban (in grosso) és részletesen (en detail) eladhatja, s raktárt (Niederlage) szabadon nyithat.

10. § A törvénynek minden rendeletei, mellyek a kereskedőkről és kereskedésről szólanak, a gyármüvek eladására is terjednek, akár ez a gyártó, akár valamelly közbenjáró személy által eszközöltetik.

11. § A csődületi tömegnek (Concursmasse) gyároknál is van joga a gyártást és eladást addig folytatni, mig minden meglévő anyagszerek fel nem dolgoztatnak s el nem adatnak.