1840. évi XVIII. törvénycikk

a közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól

1. FEJEZET

A közkereseti társaságokról

1. § Közkeresetre összeállott társaságok vagy ollyanok:

a) Mellyeknek tagjai a társasági czímben nyilván megneveztetnek, vagy a czímhez ragasztott ezen szóban „és társak” (et Comp.) benfoglaltatnak, s ezen társaságnál minden egyes tag egész vagyonával kötelezve vagyon, a társaságnak külső személyekkel kötött szerződéseire nézve. Az illyen társaságok szoros értelemben közkereseti társaságoknak neveztetnek.

Ezen közkereseti társaságok azonban olly tagokat is vehetnek fel, mellyek csak bizonyos befizetést veszélyre (Einlage auf Gefahr) tesznek, s azért magoknak a törvényeseknél nagyobb kamatokat köthetnek ki, de a társaság ügyeire egyéb befolyással nem birnak, s a befizetett sommán felül, egyéb vagyonukkal a társaság tartozásaiért nem felelnek, s ezen tagok kültagoknak (commenditairs, stille Gesellschafter) neveztetnek;

b) Ollyanok a társaságok, mellyeknél egyik tag sincsen a czímben külön megnevezve, s az egész társasági tőke bizonyos számu és egyenlő sommáról szóló részvényekre osztatik, a részvényes tagok egyedül a részvényekért fizetett pénzeiket koczkáztatják, és egyéb vagyonukkal semmi esetben nem kötelezettek. Ezen társaságok részvénytársaságoknak (Actien-Gesellschaften) neveztetnek.

2. FEJEZET

A szoros értelembeni közkereseti társaságokról

2. § A fentebbi fejezet 1-ső §-nak a) alatt körülirt szoros értelembeni közkereseti társaságok tagjai nem lehetnek:

a) Megbukottak (Cridatare), kik birói itélet által a kereskedés üzésétől eltiltattak;

b) Az alkuszok (Sensale);

c) A kik csalási bünök miatt megfenyíttettek;

d) Ezen személyek feleségei.

Ezeken kivül mindenki, ki a Váltó-törvénykönyv I-ső Rész. 2-ik fejezete szerint váltókötelezéseket vállalhat magára, illyen közkereseti társaságot állíthat fel, vagy abban részt vehet.

3. § Ha olly személyek vétettek volna be közkereseti társaságokba, kik abban a fentebbiek szerint törvényesen részt nem vehetnek, illyen felvétel a társaságnak mások iránti kötelezéseire ugyan befolyással nincsen, a társaság azonban bejegyzett társaságok jogaival nem birand.

4. § Szoros értelembeni közkereseti társaságok váltó-képességgel csak akkor birnak, s könyveiknek hitelessége csak akkor leend, ha irott szerződést kötnek, és ezt a Váltó törvénykönyv II-dik Rész. 3-dik fejezetének rendelete szerint váltó-törvényszéknél bejegyeztetik, könyveiket pedig ugyanott hitelesíttetik (paraphiren), és ugyanazon rész 106-ik §-a értelmében rendesen vezetik.

5. § A társasági szerződésben következő pontok foglaltatandók:

a) A közkereseti társaság czéljának szoros meghatározása;

b) Azon személyek megnevezése, kik ezen czél elérésére társaságba álltak;

c) Szoros meghatározása annak, mivel s miképen tartozzék minden tag a közczélhoz járulni;

d) Az idő, melly alatt ezen tartozás teljesítendő;

e) A munka, mellyet minden tag a közczél elérésére felvállalni köteles;

f) A közönséges ügyeknek ki által történendő vezérlete, a fontosabb ügyek elintézésének módja, és a czímvezetőnek, ha szükségesnek találtatnék, kineveztetése;

g) A számadások letételének és vizsgálatának ideje és módja;

h) A nyereség felosztásának ideje s kulcsa;

i) Azon viszonyok meghatározása, mellyeknél fogva a társaság egyes tagja önként kiléphet, s mellyekben a kilépésre kényszeríttethetik; végre

k) A társaság értékének mi módon történendő felosztása egyes tag kilépésénél, vagy az egész társaság eloszlásánál.

6. § A társasági tagok feleségei követeléseiket szintén azon módon, mint a kereskedők és gyártók, csődület esetére biztosíthatják.

7. § Ha a tagok a társasági szerződésben az 5-ik §-ban körülirt pontok iránt nem rendelkeztek volna, következő rendelkezések megtartandók:

8. § A társaság minden tagjaitól - a külső tagokat ide nem értve - egyenlő járulmány (Beitrag, Einlage) s egyenlő munkásság követeltethetik, hacsak a szerződésben más nem rendeltetett.

9. § A társaság tagjai olly ügyeket nem vihetnek, mellyek a társasági czéllal ellenkeznek.

10. § Közönséges társasági ügyek elintézésére, mellyek a kitüzött czél s a meghatározott eszközök körén tul nem mennek, a társaság minden tagjai az elhatározandó ügynek megjegyzése mellett meghivatandók. A kitüzött időre megjelenőknek valóságos többsége határoz.

11. § Ha azonban fontosabb ügyekről lenne szó, mellyek a szerződésben ki nem kötött járulmányokat, új tagoknak felvételét, kölcsönvételt, aláirási czímvezetést vagy az alapszerződők s alaptőke akármelly veszélyeztetését illetik, akkor minden tagok jelenléte s egyetértése szükséges.

12. § Ha a társaság aláirási czímvezetője különös felhatalmazás nélkül valamelly kereskedői ügyet végzett, vagy lekötelezést a társaság nevében felvállalt, ez iránt a társaságnak felelni tartozik, a társaság azonban a szerződést vagy kereskedői ügyet megtartani köteles.

13. § A társaságoknál, mellyek rövid egy évet meg nem haladó időre köttettek, a nyereség felosztása csak ezen idő elmultával követeltethetik. Ha a társaságok hosszabb időre köttettek, a nyereségi felosztás a szerződés kötése napjától számítandó minden esztendő végével történik.

14. § A nyereség a tagok közt járulmányaik arányában felosztandó.

15. § Minden tagnak szabadságában áll a társaság számadásait és kereskedési könyveit megvizsgálni.

16. § Minden tag a társaság többi tagjainak irányában csak járulmánya erejéig köteleztetik.

17. § A közkereseti társaság jogviszonya segédszemélyzete s a vele kereskedési kapcsolatban lévők iránt, azon törvények szerint határoztatik meg, mellyek a kereskedők és gyártók hasonló jogviszonyai iránt rendelkeznek, azon szükséges megkülönböztetés mellett, hogy mindig az egész társaság, vagy a társaság nevében cselekvő s ezzel megbizott személy az egyik szerződő fél, nem pedig az egyes társasági tagok.

18. § Ugyanazért adósságok felmondása csak társasági határozat által történhetik, vagy azon személy által, melly a társasági határozat következtében erre fel van hatalmazva. Minden egyes tagnak szabadságában áll ugyan, a társaság adósságait megfizetni, a társaság számára történendő fizetéseket azonban egyes tagok jogszerüen fel nem vehetik, s a társaság nevében nem nyugtatványozhatják, hanem a társaságot illető sommák mindig, vagy az egész társaságnak vagy az általa világosan, vagy hallgatva megbizott személynek fizetendők, vagy birói kézhez adandók.

19. § Ha egy vagy több társasági tagok a társasági ügyek vezérletével megbizattak, ezen tulajdonságukban a társaság irányában, ugy mint más segédszemélyek tekintendők, ugyanezért ezeknek minden jogaival birnak, kötelességeivel tartoznak.

20. § Ha a társaságba új tag vétetik be, evvel ez iránt külön szerződés kötendő, és szintúgy mint az alapszerződés a váltó-törvényszéknél bejegyzendő.

21. § A váltó-törvényszék czímkönyvében az új szerződés bejegyeztetésénél a társasági alapszerződésre hivatkozás történend, a bejegyzett alapszerződésnél pedig pótlólag az új tag szerződése s ennek jegyzőkönyvi száma megemlítendő.

22. § Ha az új tag egyszerűen, szorosabb meghatározás nélkül a társasághoz állt, akkor a többi régibb tagokkal egyenlő jogokkal bir, s egyenlő kötelességekkel tartozik.

23. § Ha a társaság kültagokat (Commenditairs) vesz be, ezekkel is irott szerződés kötendő, mellyet azonban bejegyeztetni nem szükséges.

24. § Illyen szerződésekben lényegesen megkivántatik hogy a kültag befizetett tőkéjétől magának nyereség fejében határozott kamatokat, mellyek a törvényesnél nagyobbak is lehetnek, kössön ki, és hogy a társaság hitelezőinek, csődület esetében, a következő 26-dik és 27-dik § rendelete szerint, befizetett járulmányára nézve is elsőbbséget kötelezzen.

25. § A kültagok által a társasághoz befizetett pénz a társaság felbomlásáig sem az egyik, sem a másik fél által fel nem mondathatik, hacsak a szerződésben egyéb rendelkezés nem történt.

26. § A társaság beltagjai, a kültagnak befizetett tőkéjére és kamatjaira nézve minden vagyonukkal felelősek, s a kültagnak szabadságában áll ezek iránti törvényes keresetét akár az egész társaság, akár annak egyes tagjai ellen intézni; a társaság hitelezői azonban a társaság bukása esetében őt követeléseikkel megelőzik, s magokat befizetett járulmányábul is kielégíthetik.

27. § A kültag még akkor is, miután a társaság az általa befizetett tőkét visszaadta, azon hitelezőknek, kik társasági összeköttetése alatt a társaságot kötelezték, tőkéje erejéig a társaság egyéb tagjaival egyetemben (in solidum) két esztendeig annyiban felelős, mennyiben a hitelezők a társaság tagjainál kielégítést nem találtak.

28. § Ezen veszély felvállalása mellett a kültagok magoknak a törvényes kamatoknál magasabbakat is köthetnek ki, a nélkül, hogy ez uzsorának tekintethetnék.

29. § Ha a szerződésben más rendelkezés nem történt, a kikötött kamatok fél évenként fizetendők.

30. § Ezen kamatok a kültagoknak még akkor is fizetendők, ha a beltagok semmit nem nyertek, vagy talán épen veszteséget szenvedtek.

31. § A társaság követelési és tartozási állapotjának világos jegyzéke a kültagoknak beléptökkor előterjesztendő, mellyben különösen jegyeztessék meg a tőke mennyisége, melly azon ideig kültagoktól felvétetett.

32. § Ha ezen jegyzékben később olly hiba találtatnék, melly a kültagot veszélyeztetné, akkor az, ki a jegyzéket szántszándékosan így készítette, mint hamisító büntetendő.

33. § A kültagoknak a társaság vezérletében semmi befolyásuk nincs, szabadságukban áll azonban a számadásokat és könyveket megvizsgálni, s a segédszemélyekre felvigyázni.

34. § A kinek bejegyzett közkereseti társaság ellen követelése van, az követelését akkor is, ha ez nem váltó-levélből eredett, a társaság minden bejegyzett tagjától egyetemben (in solidum) követelheti. Ugyanazért szabadságában áll, a beltagokat egyetemben, egy keresetlevélben, vagy minden egyest különkülön megkeresni, s az egyik tag elleni keresettől elállva, a keresetet más tag ellen intézni.

35. § Bejegyzett társaság hitelezője a kültagot járulmánya erejéig csak akkor s annyiban perelheti be egyetemlegi fizetés iránt, midőn s a mennyiben a társaság egyéb tagjainál kielégítést per s végrehajtás útján nem talált. A kültagoknak azonban akkor is következő kifogásai lehetnek:

a) Ha bebizonyitja, hogy egész járulmányi tőkéjét a társaságnak befizette, és abból kamatjain kivül semmit vissza nem kapott, ez őt minden további fizetési kötelességtől felmenti, minthogy csak járulmánya erejéig kezeskedik.

b) Szintúgy megszünik a kültag kötelezése, ha a társaságból történt kilépése óta két esztendő elmult, habár a követelés azon időből származik is, mellyben a kültag a társasággal összeköttetésben volt.

36. § Minden társasági tagnak, melly a társaság hitelezője által egyetemlegi fizetés iránt perbe idéztetett, a társaság többi tagjaira a reájok eső rész iránt viszkeresete van.

37. § A társasági jog egyes tagokra megszünik:

a) A tag halála által; örökösei sem feljogosítva, sem kötelezve nincsenek a társaság folytatására, ha a szerződésben ez iránt egyéb rendelkezés nincsen: ha azonban ott örökösökről is lenne szó, akkor csak a közvetlen örökösök, nem pedig az örökösök örökösei folytathatják a társaságot;

b) Ha a társasági tag csődület alá kerül; vagy

c) Csalási bűnök miatt megfenyíttetik; vagy

d) Olly rendbe lép, mellynek tagjai a fentebbiek szerint közkereseti társaságba nem léphetnek;

e) Azon idő elfolytával, mellyre magát a tag a társasághoz lekötötte;

f) A tag a társaságból kiléphet, ha kilépését hat hónappal előbb a társaságnak bejelentette. Ezen felmondási jog azonban csak akkor gyakoroltathatik, ha a társaság nem határozott időre állott össze.

g) A tagnak joga van mindjárt a társaságból kilépni, ha a többi tagok lényeges társasági kötelezéseiket teljesíteni nem akarják, ellenben azon tag, melly társasági kötelességeit nem teljesíti, a társaság által kirekesztethetik.

38. § Ha a kilépés ellen, akármelly részről kifogás tétetnék, s az ügy per útjára kerülne, akkor a nyertes félnek választása van, a kilépést a végitélet hozásának napjától, vagy azon időtől számítani, mellyben a kilépés iránt kérdés támadott.

39. § Az egész társaság eloszlása következő esetekben történik:

a) Ha a társasági czél elérhető lenni megszünt, következőleg akkor is, ha a társaság alaptőkéje elfogyott;

b) Ha az idő eltelt, mellyre a társaság összeállott;

c) Ha azon feltétel, mellynek bekövetkeztére a társaság eloszlatása szerződésben kiköttetett, valósággal be is következik;

d) Ha a tag meghal, mellynek személyes részvételéhez a társaság fenmaradását kötötte;

e) Ha a társaság tagjainak többsége meghalt, csődület alá került, csalási bűnök miatt megfenyíttetett, vagy közkereseti társaság folytatásától eltiltott rendbe lépett;

f) Ha a tagok az eloszlásban megegyeznek.

40. § A közkereseti társaság egyes tagjainak kilépése, vagy a társaság teljes eloszlása ugyanazon váltó-törvényszéknél bejelentendő, mellynél a társasági szerződés bejegyeztetett. A váltó-törvényszék ezt a helytartó-tanácsnak felterjesztendi, melly az eloszlatást közhirré fogja tenni.

41. § A társaság hitelezőinek jogai nem sértetnek a társaság részletes vagy teljes eloszlása által; ha azonban a hitelezők az eloszlás vagy kilépés közhirré-tétele után két esztendő alatt a társaság elleni követelések iránt a kilépett tag ellen pert nem indítottak, ezen idő elteltével a kilépett tag többé nem az egész tartozásért egyetemben (in solidum), hanem annak csak aránylag reá eső részeért vétethetik kereset alá.

42. § Ha pedig a társasági tagok a kilépésnél vagy eloszlásnál olly szerződést kötöttek, hogy bizonyos, abban megnevezett tagok a társaság minden adósságait általveszik, s ezen szerződés a váltó-törvényszék és helytartó-tanács útján közhirré tétetett, akkor a társaság hitelezi a szerződés közhirré-tételétől számítandó két esztendő alatt, a kilépett társaság minden tagjai ellen intézhetik követeléseiket, de ezen idő elteltével kielégítésüket kizárólag csak a társaság adósságainak a szerződésben kijelelt átvállalóitól követelhetik.

43. § Ezen idő elteltével a kilépett kültag is csak azon tagok ellen intézheti követelését, kik az eloszlási vagy kilépési szerződésben a társaság adósságait magokra vállalták.

44. § Ha a kilépett tag a 41-dik §-ban meghatározott két esztendő alatt egyetemlegesen (solidarisch) perbe idéztetnék, a társaság minden tagjai vagy azon személyen, melly a kötelezéseket magára vállalta, szavatosságot (evictio) követelhet.

45. § Kilépő kültag a társaságtól csak befizetett járulmányi tőkéjét és annak a kilépés napjáig járó lekötött kamatjait követelheti.

46. § Kilépő beltag ellenben, vagy annak csődületi tömege örököse vagy jogképviselője haladék nélküli számadást, a társaság követelési s tartozási állapotjának kimutatását, lelettár (inventarium) készítését s azon aránylagi rész kiadatását követelheti, melly a követelő állapotból minden kötelezések levonása után a tagra esik.

47. § Minden kilépő beltag követelheti azt is, hogy mind azon hitelezők, kiknek a társaság tartozik, haladék nélkül kielégíttessenek, vagy hogy kielégítésök biztosíttassék, mi az által is történhetik, ha a tagok egyike vagy egy része az adósságokat egészen magára vállalja, s a hitelezők ebben megnyugszanak.

48. § A kilépő tag követelheti továbbá, hogy a társaság vagyona, a mennyiben ez tetemes értékcsökkenés nélkül történhetik, természetében (in natura) osztassék fel. Ha ez azonban értékcsökkenés nélkül nem történhetnék, a társaságban megmaradó tagok fogják meghatározni az osztály alá tartozó értéknek árát, a kilépő tagnak pedig választása van, a tárgyat azon az áron átvenni, s a társaság többi tagjainak a reájok eső részt kifizetni, vagy pedig magának az ezen árból reá eső részt a társaság által kifizettetni.

49. § Ha a társaság ezen árhatározást megtenni nem akarná, a kilépő tag a biróságtól becsüsök által történendő becsüt kivánhat. Ezen a biróság felügyelése alatt történt becsünél is a kilépő tagnak a 48-dik §-ban érintett választása van.

50. § A fel nem osztható tárgyakra nézve akkor is leend helye a becsünek, midőn az egész társaság eloszlik, s a kiegyenlítésre egyszavulag más eszközt nem határozott. A 48-dik §-ban körülirt választás azt illeti a tagok közül, a ki a becs-áron felül legtöbbet igért. Ha illy magasabb igéret nem történt, akkor a választási jog, azon sorban illeti a tagokat, mellyel a társasági szerződést aláirták.

51. § Részes kilépés esetében a könyvek, a levelezés és egyéb oklevelek a társaságot folytató tagoknál maradnak, mellyeknek kötelességében áll, a kilépő tagoknak kivánatára s költségein nekik mindig ezen oklevelek másolatait kiadni.

52. § Ha pedig a társaság végképen eloszlik, s az illető felek az oklevelek gondviselete iránt meg nem egyeztek, ezeknek gondviselete a tagokat az aláirás sora szerint illeti, s így tehát a következőhöz mennek át, ha az előző törvényes ok által, millyen a csődület alá jutás, a gondviseletre alkalmatos lenni megszünik.

53. § Olly közkereseti társaságoknál, mellyek magokat bejegyeztették, mind azon keresetek, miket az egyes tagok a társaság ellen vagy az egyes tagok ellen formálnak, ha azok a társasági szövetkezésből származott viszonyokat tárgyazzák, azon váltó-törvényszék előtt fognak folyni, mellynél a társaság be vagyon jegyezve, - a váltó- és csődületi perek azonban e szabály alá nem tartoznak, hanem e társaságokra nézve az illető törvényes biráknál maradnak; olly társaságoknál pedig, mellyek magokat be nem jegyeztették, ha egyes tagnak az összes társaság ellen keresete lenne, azt a társaságnak illető csődületi birája előtt követelheti, ha pedig az összes társaság egyes tag ellen pert indít, ezt a tagnak illető birósága előtt tenni köteles. Illy perekben, mellyek a társaság és egyes tagjai közt keletkeztek, kifogásnak, és felebbvitelen s perújításon kivül semmi egyéb perorvoslatnak helye nincs. Hasonlóul ha a társasághoz nem tartozó személy az összes társaság ellen keresetet formál, a társaságot csődületi birája elejébe idézendi, az összes társaság pedig minden egyes személyt, ki ellen követelése van, illető birósága előtt perel meg.

3. FEJEZET

A részvény-társaságokról

54. § Részvényt szerezni, s részvény-társaságba lépni mindenkinek megszorítás nélkül szabad.

55. § A kik részvény-társaságot akarnak alakítani, a váltó-törvényszékhez irásban beadni kötelesek:

a) Az alakulandó társaság czélját s azon adatokat, mellyeken a kitüzött czél elérésének lehetősége alapúl, - világosan elkülönözvén a bizonyosokat a valószinüektől és bizonytalanoktól;

b) A szükséges tőke mennyiségének közelítő kiszámitását;

c) A részvények számának, befizetési idejének s elosztás módjának előleges feljegyzését, vagyis a részvény-tervet, mellyben annak is ki kell jelelve lenni: valljon az alapitók szándékoznak e az összes részvényeknek valamelly részét, és jelesen mennyit, a közönségnek nyilvános aláirás utján átengedni?

d) Az alakulandó társaság előleges alapszabályait. Ezen oklevelek letétetvén a váltó-törvényszéknél, megtekintésök mindenkinek megengedtetik.

e) Ha az alakítandó részvény-társaság nem tisztán kereskedői társaság, vagy ha az 1836:XXV-ik törvénycikkely rendelete alá tartozó vállalat létrehozását szándékolja, akkor az elébbi pontokban megemlített okleveleket elébb még a helytartó-tanácsnak is be kell mutatni.

56. § Olly részvényeket, mellyek nem bizonyos névre szólanak (au porteur), kiadni nem szabad.

57. § Az alapítók a már beadott előleges alapszabályokat magok hatalmával meg nem változtathatják.

58. § Mihelyt a részvények azon része, melly az 55-ik §-nak c) alatti rendelkezése szerint a közönségnek lészen átengedendő, nyilvános, s a közhatóság felügyelése alatt véghez viendő aláirás utján - melly aláirásnak legalább is három napig nyitva kell maradni - elkelt, a részvényesek közgyülésre összehivatnak. Ezen közgyülésben a társaság alakítja magát (constrituirt sich), az előleges alapszabályok felolvastatnak, a végképeni alapszabályok elhatároztatnak, a pénztár megnyitására, kezelésére választmány rendeltetik, ha a társaság szükségesnek tartja, aláirási czimvezető (Firmaführer) választatik, s a választmány különösen felhatalmaztatik, hogy az alapszerződést és aláirási czímet bejegyeztesse. Mind ezek a jelenlevők szótöbbsége által elhatároztatnak.

59. § A társaságnak ilyképeni alakítása előtt, az alapítók a részvényekre bármelly előleges befizetést semmi szín alatt nem kivánhatnak. Szinte ugy tiltva van a részvényekre kamatokat fizetni magából azon pénzmennyiségből, mellyet a részvényesek előlegesen lefizetnek részvényeikre.

60. § A társasági ülésnél a tag minden egész részvény után egy vokssal bir, tiznél azonban több voksot, bármelly légyen részvényeinek száma, semmi esetre nem nyerhet.

61. § A választmány a gyülésben szótöbbséggel elfogadott, és a választmány által aláirt társasági alapszabályokat, a kereskedési czímmel együtt váltótörvényszéknél, a Váltó-törvénykönyv II. Rész. 3-ik fejezte értelmében, a társaság nevében bejegyezteti.

62. § Az illető váltó-törvényszék az alapszabályokat másolatban minden többi váltó-törvényszékeknek megküldendi, és szabad megtekinthetésöket megengedendi.

63. § A társaság az alapítóknak előleges költségeit, mihelyt ezek elégségesen bebizonyíttattak, ha az alapszabályokban más rendelkezés nem történt, azonnal kifizetendi.

64. § A választmánynak nem szabad az alapszabályoktól eltérni, vagy különös felhatalmazás nélkül a társaságot kötő rendszabásokat elhatározni, mi csak a társaság gyülésében szótöbbség által történhetik. A társaság czéljának változtatása csak akkor eszközöltethetik, ha a társaságnak legalább három negyede a közgyülésben a változtatásban megegyez, a kisebbségben maradott rész azonban illy esetben kiléphet, s a társaság ügyeinek akkori állása szerint részvényeinek, s ha nyereség találtatnék, az aránylag reá eső nyereségi résznek kifizetését követelheti.

65. § Az alapszabályoknak minden változtatásai a váltó-törvényszéknél bejegyeztetendők.

66. § Rendkivüli kedvezéseket, például kisajátitást vagy találmányi kiváltság-levelet (Erfindungs-Patent) kivánó részvénytársaságok a fentebbi §-ok rendeletén felül, a fenálló rendszabásokhoz alkalmaztatandják magokat.

67. § Mind ezen közkereseti társaságokról szóló törvények a bányászi törvényhatóság alá tartozó társaságokat nem illetik.


  Vissza az oldal tetejére