1840. évi XXI. törvénycikk

adóssági követelések elsőbbség végetti betáblázásáról

1. § A betáblázásnak mindig azon köztörvényhatóság előtt kell történni, hol az adósnak javai, mellyekre a betáblázás intéztetik, feküsznek. Ugyanazért a nemesi és jobbágyi javakra nézve az illető megyének közgyülése előtt - szabad királyi városokban s a Jász-Kun kerületekben fekvő javakra nézve a városi tanács rendes ülésén - a Hajdú városokban a kerületi gyülésben - a bányai vagyonra nézve pedig a bányászi hegymester és jegyző előtt vagyon csak helye a betáblázásnak. Máshol történt betáblázások törvényes erővel nem birnak.

2. § Azon betáblázás, melly egyik megye vagy törvényhatóság előtt történt, az adósnak más megyében vagy más törvényhatóság alatt lévő javára soha ki nem terjed, még akkor sem, ha ezek csak részei vagy tartozmányai (appertinentiae) volnának azon nagyobb jószágnak vagy uradalomnak, mellyre nézve a betáblázás történt.

3. § Megyei kis gyülésen történt betáblázásnak törvényes ereje csak azon közgyüléstől számítandó, mellyen a kis gyülés jegyzőkönyve hitelesittetett; ugyanazon közgyülésen történt betáblázások pedig, a gyülésnek bármellyik napján történt légyen is a betáblázott iromány felolvasása, különbség nélkül ugyanazon egy napon történteknek tekintendők.

4. § A betáblázásnak, hogy törvényes erejű legyen, előbb kell történni, mint a csődület iránti folyamodás benyujtatott. Később történt betáblázások semmi erővel nem birnak.

5. § A betáblázott követelés csődület esetében más hasonnemű, de be nem táblázott követelések előtt kielégitési törvényes elsőbbséggel bir. Korábban betáblázott követelés a későbben betáblázottat kielégitésre nézve megelőzi. Ugyanazon közgyülésen vagy városi tanács előtt ugyanazon napon történt betáblázások között az adóslevél kelte határozza el az elsőbbséget.

6. § Jövendőre a betáblázásból származó kielégitési elsőbbség az adósnak csak ingatlan javaira terjed. Ingó javakra betáblázást intézni, vagy az ingatlanokra történt betáblázásnak erejét ingókra is kiterjeszteni, ezentúl soha semmi szin alatt nem lehet.

7. § Az eddig történt betáblázások azonban mind azon csődületekben, mellyek már folyamatban vannak, vagy a jelen törvény kihirdetése után három esztendő alatt fognak támadni, az adósnak ingó javaira nézve is adnak a hitelezőnek elsőbbséget, de az ezen három évnek lefolyta után támadó csődületeknél az eddigi betáblázásoknak ereje is az adósnak egyedül ingatlan javaira terjed.

8. § Betáblázások alkalmával a kötelezvények mindenkor eredetben - a kereskedői könyvek kivonatai pedig s a váltó-törvényszékek ollyan itélete, mellyekre nézve a hitelező az adósnak ingó javaiból teljes kielégitést nem nyert, hiteles formában beiktatandók.

9. § Minden betáblázandó követelésnek határozott sommáról kell kiadva lenni. Ha valaki olly követelést tábláztatna be, melly nem valamelly határozott pénzmennyiségről szól, a betáblázás által semmi elsőbbséget nem nyerend.

10. § Ha valamelly kötelezvény betábláztatnék, mielőtt az abban kitett pénzt vagy pénzbeli értéket az adós hitelezőjétől általvette, a betáblázásból származó elsőbbség azon időtől számítandó, midőn a kötelezvény az abban kitett pénz vagy pénzbeli érték valóságos általadásával teljesitésbe ment.

11. § A betáblázás végett bemutatott iromány az illető közgyülési vagy tanácsi ülésben nyilván felolvastatván, betáblázottnak végzés által kijelentessék, s ezen végzés az ülésnek jegyzőkönyvébe iktattassék, s a megtörtént betáblázás a betáblázott irományra feljegyeztessék, sőt ha a fél kivánja, erről neki hiteles bizonyitvány is adassék. Ezenkivül a betáblázott irománynak másolata egy különös, e végre készített betáblázási jegyzőkönyvbe beirandó, s minden betáblázásokról egy névsor szerinti lajstrom vezetendő.

12. § A betáblázási jegyzőkönyvet s lajstromot mindenki szabadon és díjfizetés nélkül megtekintheti és a levéltárnok köteles azokból bárkinek kivánatára, minden különös végzés vagy elnöki meghagyás nélkül, illő díj mellett, hivatalos aláirása alatt kivonatot kiadni.

13. § A megyei közgyülések előtt jövendőben is történhetnek olly általános betáblázások, mellyeknél az adósnak egyik vagy másik vagyona különösen ki nem jeleltetik, s ezeknek törvényes ereje az adósnak azon megye hatósága alatt lévő minden ingatlan javaira egyformán kiterjed.

14. § De szabad királyi városokban illy általános betáblázásnak jövendőben helye nem leend, hanem a hitelező köteles ezentúl a betáblázás alkalmával mindenkor különösen kijelelni adósának azon vagyonát, mellyre a betáblázást intézni akarja, s midőn a betáblázás erejét annak minden ingatlan javaira ki akarja terjeszteni, ha ettől az adóslevélben eltiltva nincsen, azokat mind egyenként s különösen megnevezve jelelje ki, mert a mit meg nem nevezett, arra nézve a betáblázás neki elsőbbséget nem ád.

15. § Ezeknek következésében minden szabad királyi városnak meghagyatik: hogy a betáblázási könyvet a földkönyvvel (Grundbuch) kösse össze. Azon szabad királyi városoknak, mellyekben rendes földkönyv még nem létez, két esztendei határidő engedtetik, melly alatt azt mulhatatlanul elkészíteni, rendbe hozni, s a betáblázásokkal összekötni köteles.

16. § Midőn a betáblázandó irományban az adós fél már maga határozottan kijelelte azon polgári ingatlan vagyonát, mellyre adósságát betábláztatni engedi, akkor a betáblázást annak egyéb javaira kiterjeszteni nem lehet.

17. § A ki valamelly betáblázással terhelt polgári vagyont megvesz, addig, mig az eladott vagyonra betáblázott követelések kifizetve, vagy a hitelezők megegyezésével biztosítva nincsenek, az eladónak kezéhez a vételbeli sommából semmit le ne fizessen, különben a hitelezőknek minden ebből eredhető káráért kezességgel tartozik. Ugyanazért köteles a városi Tanács minden illyen eladásról az illető hitelezőket azonnal tudósítani, s őket hivatalosan felszólítani, hogy betáblázott követeléseiknek miképeni biztositása iránt legfelebb egy hónap alatt kivánságukat kijelentsék. Ha a hitelezők meg nem nyugodnának abban, hogy követeléseik az eladónak még birtokában maradott egyéb vagyonaira irassanak által, hanem kielégitést kivánnának: a vevő, hacsak a hitelezőkkel másképen nem egyez, mind azt, a mit a vételbeli sommából szerződés szerint egyszerre vagy időnként letenni tartozik, addig, mig a hitelezők ki nem elégíttettek, mindig a városi tanács előtt fizesse le; a tanács pedig a letett sommákból a kifizetendő követeléseket azonnal elégíttesse ki, s az eladó csak azt veheti kezéhez, a mi hitelezőinek kielégitésén felül maradott. Ha valamelly hitelező a városi tanács felszólítására egy hónap alatt sem jelentené ki akaratját, a vevőnek választásától függ, azon követelést a maga terhére átiratni, vagy azt a városi tanács kezéhez letenni.

18. § Midőn a betáblázással terhelt polgári vagyonnak csak egy része adatik el, a hitelezők betáblázott követeléseiknek csak azon részére nézve kivánhatnak a vevőtől biztositást vagy kielégitést, a mi a betáblázás alatti vagyonnak eladott részére esik, s ha ezen résznek mennyiségére nézve a felek egymás közt meg nem egyezhetnének, azt a városi tanács fogja rövid úton elintézni; követeléseik többi része pedig tovább is az adós birtokában maradott vagyonrészt terheli.

19. § Ha egyes személyek nemesi javaikra nézve a betáblázásnak azon módját akarnák behozni, mely a fentebbi §-ok által a királyi városokra nézve megállapíttatott: szabadságukban álland, e végre a megye közgyüléséből küldöttséget kikérni, melly az illető nemesi iekvő javakat hitelesen összeirja és felméresse; melly munkálatot a megye közgyülésére bemutatván, az illy módon hitelesen összeirt és felmért nemesi birtokokról egy különös jegyzőkönyv fog a megye által vitettetni. A küldöttség munkálódásának valóságáról felelet terhével tartozik.

20. § Addig is pedig, mig a megyékben is rendes földkönyvek hozatnak be, olly esetben, midőn az adósnak valamelly különösen kijelelt birtokára történt a betáblázás, és az adós azon birtokát elidegeníti, a vevő tartozik mind azon hitelezőket, kik követeléseiket különösen azon birtokra betábláztatták, annak megvételekor tudósítani, s őket kielégíteni, vagy azon adósságokat a megvett birtokkal együtt általvállalni, különben habár az egész vételbeli sommát az eladónak lefizette is, mind azon adósságok, mellyek a megvett birtokra különösen valának betáblázva, azt tovább is terhelik.

21. § Ugyanez lészen megtartandó akkor, midőn az adós valamelly törvényhatóság alatt lévő, s általános betáblázással terhelt minden birtokát eladja, habár más törvényhatóság alatti birtokai megvolnának is.

22. § A kitáblázások csak a betáblázott kötelezvények visszaváltásával történhetnek, s ugyanazon hatóságnál teljesítendők, mellynél a betáblázás történt. A visszaváltott kötelezvény kitáblázás alkalmával is eredetben előmutatandó, s a kitáblázásnak módjára s rendes feljegyzésére nézve az illető hatóságok épen azon szabályok szerint fognak eljárni, mellyek a betáblázásra nézve e jelen törvénycikkelyben foglaltatnak; ha azonban a kitáblázandó kötelezvény eltévedvén, eredetiben be nem mutathatnék, a kitáblázást sürgető fél az illető hatósághoz esedezést adand be, mellyhez a hitelezőnek azon hitelesitett elismerését, hogy a kitáblázandó s eltévedett kötelezvény valóságosan kifizettetett, hozzá csatolandja, és a kötelezvény megsemmisitésének és kitáblázásának eszközöltetését kérendi. Az illy kérelem levél következtében az illető hatóság a betáblázott kötelezvény másolatát a helytartó-tanácsnak megküldi, a fő-kormányszék pedig ezt körlevél és a Váltó-törvénykönyv II-ik Részének 213-ik §-ban említett hírlap által kihirdetvén, egy esztendei határidőt tüzend ki, mellynek elfolytáig az, kinek birtokában a kihirdetett kötelezvény lenne, a kitáblázást sürgető törvényhatóságnál igényeit bebizonyíthatja; ezen határidő után a kötelezvény megsemmisítettnek jelentetik, s kitáblázása megengedtetik. - Végre ha valaki ellen hamis, vagy már kifizetett kötelezvény volt betáblázva, s ez azon kötelezvény iránt per útján biróiképen felmentetett, a legfelsőbb biróságnak, vagy ha a pert a másik fél felebb nem vitte, azon biróságnak, melly a kérdés felett utóljára itélt, felmentő itélete mellett is megtörténhetik a kitáblázás.

23. § A betáblázás díja minden kötelezvénytől, melly 200 ftnál nagyobb sommáról nem szól, 1 ft. 30 kr. - 200 ftkat meghaladó sommától minden kötelezvénytől 3 ft. A kitáblázásért díj nem jár.

24. § Fiumére nézve az ott gyakorlatban lévő betáblázási rendszer tovább is megtartatik.


  Vissza az oldal tetejére