1. § A csődület feletti biráskodás:
a) Bejegyzett kereskedőkre s közkereseti társaságokra nézve azon biróságot illeti, mellynek körében a csődület alá kerültnek kereskedési telepje (etablissement) vagyon. Ugyan azért még akkor is, midőn az illyen kereskedő nemesi jusokkal és javakkal bir, de kereskedési telepje királyi vagy első birósági hatósággal ellátott mezővárosban vagyon helyheztetve, azon városnak tanácsa gyakorolja a csődületi biróságot; ha pedig a kereskedési telep megyei vagy földesuri hatóság alatt vagyon, akkor a csődületi biróság minden kivétel nélkül mindig a megyei törvényszéket fogja illetni. Midőn végre a kereskedőnek több kereskedési telepjei vannak, mellyek nem ugyanazon egy törvényhatóság alatt feküsznek, ezek közül az fog a csődületben biráskodni, melly a csődület megrendelése végett legelsőbben megkerestetett.
b) Azokra nézve, kik nem bejegyzett kereskedők, ha nemesek és egyszersmind nemesi javakkal birnak, habár kir. városokban laknának, birnának, vagy mint gyárosok bejegyezve volnának is, mindig azon megyének törvényszéke leend a csődületi biró, mellynek kebelében nemesi javaik feküsznek, s ha nemesi javaik több megyékben feküdnének, azon megye törvényszéke, hol rendes lakásukat állandóúl tartják; ha pedig rendes lakásuk is változtatva, hol egyik hol másik megyében volna, vagy épen az országon kivül laknának, az illető kerületi tábla, - végre ez utolsó esetben, ha javaik több kerületekhez tartoznának, a hitelezők folyamodására Ő Felsége fogja kijelelni az illető kerületi táblák közül azt, melly a csődületben biráskodni fog.
Azon nemesekre nézve, kik szabad kir. városokban laknak, és semmi nemesi javakkal nem birnak, valamint minden egyéb városi hatóság alá tartozókra nézve is, a városi tanácsot illeti a csődületi biráskodás. Azok felett kik első birósági hatósággal ellátott mezővárosokban laknak, ha nem-nemesek, a mezővárosi tanács - ha pedig nemesek, az illető megyének törvényszéke fog itélni. Végre
Minden egyéb nemesek és nem-nemesek felett, habár földesuri hatóság alatt laknának is, mindig a megyei törvényszék gyakorolja a csődületi biráskodást.
A Jász és Kun kerületekben, mint az első ugy a felebbviteli biróságot tekintve, az eddig divatozó szokás fog megtartani.
A Hajdu városok kerületében a csődületi első biróságot a városi tanácsok fogják gyakorolni, azoktól a felebbvitel a kerületi törvényszékre, onnét pedig egyenesen a hétszemélyes táblára történend. - A magyar tengermellékre nézve pedig az ottani váltó- és kereskedési-törvényszék illetősége jelen állapotjában marad, a Váltó-törvénykönyv II. Rész 26-ik § értelmében.
2. § A csődületi biróság illetősége (competentia) alá tartoznak azon perek is, mellyek a megbukottnak vagyonára nézve más biróságok előtt vagynak ellene folyamatban; ugyanazért a csődület megnyitásakor minden illyen perek a csődületi birósághoz általtétetvén, ott fognak végképen elitéltetni; azon perek pedig, mellyek a bukottnak vagyonára nézve más biróság előtt ellene már lefolytak, habár végképen elintéztettek s felebbvitel útján megvizsgáltattak volna is, de végrehajtással még be nem fejeztettek, a csődületi első birósághoz minden esetben általteendők ugyan, de ez az előbbi biróság által megitélt követelés valósága és mennyisége felett újabb itéletet nem hozhat, hanem csak az osztályozás iránt fog biráskodni.
3. § Ezen rendszabás alól azonban, kivétetnek:
a) Azon perek, mellyek ingatlan nemesi javakat tárgyaznak;
b) Minden bányászati keresetek, mellyek, ámbár a bukottnak bányai vagyona szinte a csődületi tömeghez tartozik, mégis mindig a bányászi biróságnál elintézendők, miután azonban elintéztettek, osztályozás és kielégités tekintetéből szinte a csődületi perhez és törvényhez adandók.
4. § Azon ingó zálogok, mellyekre a váltóhitelező, a kibocsátó, forgató, elfogadó vagy váltókezes ellen a csődület megrendelése előtt a Váltó-törvénykönyv I. Részének 193-dik § szerint zálogjogot nyert, és azon ingó javak, mellyekre nézve a váltóhitelezőnek az I. Rész 198-dik § szerint megtartási joga (Retentionsrecht) vagyon, ugyanazon §-ok szerint is a csődületi tömeghez nem tartoznak; ugyanazért, ha ezek iránt a váltó-per még folyamatban lenne is, az a csődületi birósághoz át nem tétetik, hanem a váltó-törvényszéknél marad.
5. § Csődületnek helye vagyon:
a) Midőn az adós, vagy annak halálával örökösei, vagy hátrahagyott vagyonának gondnoka az illető csődületi biróság előtt kijelentik, hogy adósságai vagyonát meghaladják;
b) Midőn a hitelezők közül egy vagy többen a csődületi biróság előtt bebizonyitják, hogy az adós tartozásainak eleget tenni nem képes, s ugyanazért csődületet kérnek. A csődület megnyitását pedig kérheti bármelly hitelező, habár olly kötelezvénynyel, vagy váltóval lépne is fel az adós ellen, mellynek kitűzött fizetési ideje még le nem járt.
6. § Midőn a felfedezés az adósnak részéről történik, az illető biróság köteles a csődület megnyitását azonnal megrendelni; midőn ellenben a hitelezők kérnek csődületet, eziránti folyamodásukat az adósnak csődületi biróságához intézik, s azt városokban a tanácshoz, megyékben pedig a megyei alispányhoz nyujtják be, s a folyamodás mellett azon próbákat is tartoznak beadni, mikből az adósnak fizetési tehetetlensége kivilágosodik. A megkeresett városi tanács vagy alispány ezen folyamodást mellékleteivel együtt a panaszlottal haladék nélkül közölvén, neki meghagyja, hogy egy kitűzött rövid határidőre az illető biróság előtt, és pedig városokban a tanács, megyékben a törvényszék előtt személyesen vagy ügyviselője által megjelenjen, és ha az ellene intézett követelésnek alaptalanságát másképen megmutatni nem tudná, bizonyitványokkal támogatott követelési s tartozási állapotját minden további halasztgatás nélkül mutassa ki. Ugyanazért megyékben az alispány, mihelyest illyen csődületi folyamodás adatik be hozzá, a törvényszéket a rendes időn kivül is azon napra, mellyet a panaszlottnak határidőül kitűzött, összehivni köteles.
7. § A kitűzött határnapon az adós megjelenvén, ha azt hinné, hogy a fentebbiek szerint nem azon biróság hatósága vagy illetősége alá tartozik, ez iránti kifogását azonnal megteheti, a biróság pedig e felett haladék nélkül itéletet hoz; későbben a per folytában, a biróság elleni kifogásnak helye nincs.
8. § Ha pedig a fél a biróság ellen kifogást nem tenne, vagy a biróság azt mint alaptalant elvetné, a biróság a felek bizonyitványait azonnal fontolóra veszi, s ha szükségesnek látja, az adósnak vagyonbeli állapotját a hely szinén biróilag is megvizsgáltatja.
9. § Ha a biróság a két részről bemutatott bizonyitványokból, vagy birói vizsgálatból azt látná, hogy az adósnak fizetésbeli tehetetlensége valóságos, vagy alaposan gyanittatik, a csődület megnyitását azonnal megrendeli.
10. § A fizetési tehetetlenséget alaposan gyaníttatja, s azért a csődület megrendelésére elegendő:
a) Ha az adós megszökik, vagy elrejtezik, s ezen cselekvésének más oka nem valószinű;
b) Ha a megrendelt határidőre értékbeli állapotjának kimutatására a biróság előtt maga vagy ügyviselője által meg nem jelenik, s értékbeli állapotját kimutatni vonakodik;
c) Ha ellene bebizonyíttatik, hogy hitelezőivel követeléseik egy részének elengedése végett olly kijelentés mellett kezdett egyezkedéseket, hogy adósságai vagyonát meghaladják, habár ezen kijelentés biróságon kivül történt is;
d) Ha az adós kereskedőnek a biróság előtt előmutatott kereskedői könyveiből kiviláglik, hogy könyveit annak idejében rendesen befejezni három hónapig elmulasztotta, vagy azokat nyilván meghamisitotta.
11. § A mint a csődület megnyitása elhatároztatott, a biróság ugyanazon itéletben az adósnak minden ingó s ingatlan javait haladék nélkül zár alá vétetni rendeli, s neki biróiképen meghagyja, hogy követelési s tartozási állapotját bizonyos határnapig hit alatt fedezze fel, a csődületi tömegnek a netalán helyben lévő hitelezők meghallgatásával egy ideigleni gondnokot s egy perügyelőt rendel, a bukott javainak összeirását elhatározza, s a hitelezők összehivására határidőt tüz ki. Ezen itélet azonnal kihirdetendő, s kihirdetésével a csődület megnyitottnak tekintetik.
12. § Ha a biróság azt találná, hogy a bukott, betegség, öregség vagy testi tehetetlenség miatt, mindennapi élelmét meg nem keresheti, s más egyéb segéd-eszközei sincsenek élete fentartására, javainak zár alá vétele napjától kezdve, a csődületi pernek befejezéseig neki a csődületi tömegből a gondnok által időnként rendesen kifizetendő tartást rendel; ez iránt azonban mind a tömegnek ideigleni gondviselőjét, mind a netalán helyben lévő hitelezőket minden esetre előbb kihallgatja. Ezen tartás naponként legalább hat krajczár leend, de húsz krajczárnál naponként többre semmi esetben nem határoztathatik, sőt ha a per folyta alatt a bukottnak más keresetmódjai nyilnának, mik által ezen tartás elkerülhetetlenül szükséges lenni megszünnék, annak fizetésétől a hitelezők kérelmére a biróság a tömeget ujabb itélet által felmenti.
13. § A megrendelt zár alá vételt városokban a biróság két kiküldött tanácsbeli által, megyékben a törvényszék a kiküldött törvényes bizonyság által azonnal teljesítteti azon javakra nézve, mik törvényhatósága alá tartoznak; a bukottnak egyéb javaira nézve pedig az illető törvényhatóságot átküldő-levél mellett annak teljesitésére felszólitja.
14. § A felfedezési esküt a bukott fél az eljáró csődületi biróság előtt tartozik ugyan letenni: de ha más törvényhatóság alatt laknék, és személyesen jelen nem volna, a biróság annak illető törvényhatóságát átküldő levél mellett az eskünek és felfedezésnek kivételére megbizza.
15. § A bukott ingó s ingatlan javainak összeirását városokban a tanács szinte egy vagy több tanácsbelire, megyékben a törvényszék a törvényes bizonyságra bizza, azon javakra nézve pedig, mellyek más törvényhatóság alatt vannak, átküldő-levél mellett eszközli. Az összeirás mindig a tömeg-gondnoknak vagy megbizottjának hozzájárulásával teljesítendő, s a hitelezőknek is teljes szabadságában áll az összeirásnál jelen lehetni. - Az összeirást teljesitő tanácsbeli vagy törvényes bizonyság, a tömeg gondnokának vagy megbizottjának és netalán jelenlévő hitelezőknek meghallgatásával, mindjárt az összeiráskor elhatározza azt, mellyek azon ingó javak, miket a hitelezők összejöveteléig sem lehet eltartani, s azt az összeirásban is különösen megjeleli.
16. § Az ingatlan nemesi javak iránti jogokat tárgyazó irományok az összeirás alkalmával lepecsételtetnek, s az illető nemzetségbeliek kezére adandók.
17. § Ha a bukottnál valamely bepecsételt letétemények találtatnak, mellyeken a tulajdonos neve vagy egyéb ismerhető jelek láthatók, azok az összeirás alkalmával fel nem bontandók, hanem az összeirásban világosan körülirva a tömeg-gondnoknak általadandók. Ha pedig a bukottnál mint köztisztviselőnél közpénztár találtatik, a különösen e végre szolgáló közpénztári szekrény az összeirók által lepecsételendő, s minden közhivatali irományokkal együtt a csődületi biróságnak általadandó. A csődületi biróság azon hatóságot, mellyet a pénztár illet, haladék nélkül tudósitja, a lepecsételt pénztári szekrényt pedig annak megbizottjai előtt felnyitván, ha abban olly bepecsételt letétemények találtatnak, mellyekről világos, hogy valamelly magánosokat illetnek, ezeket addig is, mig a tulajdonosok által nem követeltetnek, a tömeg gondnokának kezéhez adja; a többit pedig az irományokkal együtt a hatóság megbizottjai veszik át. Azon közhatóság, mellynek pénzeit a megbukott kezelte, általvévén ekképen a közpénztárt s ahoz tartozó irományokat, köteles az ezt illető számadásokat azonnal megvizsgálni, s ha kivilágosodnék, hogy a pénztárban felesleg (superplus) találkozik, azt a csődületi tömegnek általadja; ha pedig a hivatalos számadások szerint a számadó elmarasztaltatott, az elmarasztalási sommát a csődületi tömegen követeli.
18. § Azon ingatlan javakra, mellyek a bukott feleségének sajátjai, az összeirás ki nem terjesztethetik, hacsak az adósleveleket az aszszony is alá nem irta. - Az összeirás szinte ki nem terjesztetik a megbukott tisztviselőnek hivatalbeli fizetésére.
19. § Ha a bukott vérségével osztatlan állapotban vagyon, csak azon javait lehet tüstént összeirni, mellyek egyenesen s kizárólag az ő tulajdonai, a tömeg gondnokának és perügyelőnek azonban kötelességök leend, kinyomozni mind azt, mi a bukottat az osztatlan közösből illeti, s az őtet illető résznek haladék nélküli kiadását az 1836: eszt. XIV-ik törvénycikkely utján eszközleni.
20. § Ha a bukott valamelly közkereseti társaság tagja, akkor a tömeg gondnoka a társaságtól a bukottra eső részt a társaságokról szóló XVIII-ik törvénycikkely 46. 47. 48. 49. és 50-ik § értelmében követelendi, összeiratandja, s zár alá teendi.
21. § Ha a bukott valakivel közösségben élne, vagy valamit mással közösen birna, és ezen közösség nem társasági szerződésen alapúl, akkor a közös tárgyak azon megjegyzéssel, hogy közösöknek állíttatnak, szintén összeiratandók, és a tömegi gondnoknak általadandók.
22. § A birói összeirás két példányban elkészitendő, az egyik a tömeg-gondnoknak, a másik a csődületi biróságnak általadandó.
23. § A tömegnek kirendelt ideigleni gondnoka az összeirt javakat és a bukottnak ingó javait, kereskedését s követeléseit tárgyazó minden irományokat az összeirás szerint kezéhez és számadása alá veszi; azon ingókat, mik az összeirást teljesitő tanácsbelinek vagy törvényes bizonyságnak a 15-ik § értelmében hozott határozata szerint a hitelezők összejöveteléig sem volnának eltarthatók, haladék nélkül hiteles személy jelenlétében árverés utján eladja, egyéb ingó s ingatlan javakra felelet terhe alatt gondosan felügyel, s azon tartozásokat, mik a tömegeket követelőleg illetik, a mennyire per nélkül bevehetők, minél elébb behajtja.
24. § A kirendelt perügyelő (Curator ad lites) tartozik még a hitelezők összejövetele előtt is mind azon perekre, mellyek a bukottat követelőleg netalán illetik, felvigyázni, azoknak bevégzését lehetőleg siettetni, azon tartozásokat, mik a tömeget követelőleg illetik, a mennyire per nélkül megkaphatók nem volnának, törvény utján behajtani, s a bukott ellen más biróság előtt folyamatban lévő perekre nézve, mellyek a 2-dik § szerint a csődületi birósághoz általteendők, ezen általtételt tüstént eszközölni.
25. § A csődületi hitelezőknek összehivása közönséges összehivó végzés (edictalis citatio) által történik. Ezen összehivó végzésben világosan ki kell tenni:
a) A csődületi biróságnak megnevezését;
b) A bukottnak nevét;
c) A hitelezők megjelenésének helyét és határnapját;
d) Az ideiglen kinevezett tömeg-gondnokot;
e) A kirendelt perügyelőt;
f) Azon felszólitást, hogy mind azok, kik a csődületi tömegből bármelly jogczímmel valamit követelnek, a kitűzött határidőre keresetöket a szükséges bizonyitványokkal gyámolitva, okvetetlenül beadják; később beadott követeléseiknek hely nem adatván.
26. § A hitelezők összehivására kitűzött határidő 30 napnál rövidebb, 120 napnál hosszabb nem lehet. Ezen összehivó végzés az eljáró törvényszéknek kapuira minden esetben kiszegeztessék, - a kiszegezés napja arra feljegyeztetvén.
27. § Ezenfelül azon hitelezőkre nézve, kik az eljáró biróság törvényhatósága alatt laknak, ezen hatóság - más törvényhatóság alatt lakókra nézve pedig a helytartó-tanács utján fog kihirdettetni az összehivó végzés.
28. § Azon csődületi perekben, mellyek szabad királyi városok tanácsa előtt folynak, a városnak tanácsa - azokban, mellyek megyei törvényszék előtt folynak, azon törvényszék, - a mezővárosi tanács előttiekben pedig a tanács kérelmére az illető törvényhatóság fogja az összehivó-végzések kihirdetése végett a helytartó-tanácsot megkérni.
29. § A helytartó-tanács az összehivó-végzést nem csak szokott körlevelek útján hirdeti ki, hanem azt azon hazai hirlapokban is, mellyek a Váltó-törvénykönyv II-dik Részének 214. §-a szerint a váltó-törvényszéki hirdetésekre fognak szolgálni, beiktattatja. Az illy csődületi összehivásokat magokba foglaló helytartó-tanácsi intézőleveleket a megyei alispány, gyülést nem várva, azonnal közhirré tenni köteles.
30. § Midőn kisebb csődületeknél a biróságnak bizonyos tudománya vagyon arról, hogy a megbukottnak semmi ollyan hitelezője nincsen, ki a biróságnak törvényhatóságán kivűl laknék, az összehivó végzésnek a helytartó-tanács általi kihirdetése nem szükséges.
31. § Ha a megbukottnak külföldön is volnának hitelezői, a biróság azoknak tudósitását a magyar udvari Cancellaria utján eszközli.
32. § Mind azon terhes szerződések, mellyeket a bukott a csődület megrendelését közvetetlen megelőzött tizenöt napok alatt házastársával vagy ollyanokkal, kik vele harmad izigleni vérségi vagy sógorsági összeköttetésben vannak, bármiképen kötött, csak akkor tartják meg erejöket, ha az illetők más alkalmatos próbákkal bebizonyitják, hogy az, a mi az illy szerződő-levelekben mint tett dolog foglaltatik, csakugyan valósággal megtörtént. A csődület megrendelése után a bukott a csődület teljes befejezéseig semminemű vagyonáról szabadon nem rendelkezhetik; ugyanazért, ha vagyonából a csődület megrendelése után valamit elidegenitene, vagy elrejtene, a 130-ik § értelmében mint csaló fog büntettetni. A csődület megrendelése után a tartozásbeli elmarasztalásért birói foglalás sem intéztethetik a bukottnak vagyonára.
33. § Az elrejtett vagyonokat a tömeg gondnoka tüstént visszaveendi, s az, kinél rejtve voltak, ha bebizonyittatik ellene, hogy, a csődület megrendelését tudva, vette azokat kezéhez, mint orgazda fog büntettetni.
34. § Azon javak, mellyeket valaki a bukottól, a csődület megrendelését tudva, megvett, a tömegnek visszaadandók, s a vevő illy esetben azokért adott pénzét elveszti.
35. § A ki azonban a bukottól valamelly világos követelésének biztositására a csődület megnyitása előtt ingó zálogot vett által, habár követelése nem váltóbeli tartozásból eredt is, azon zálogot tartozik a tömegnek kiadni, de a tömeg a zálogon fekvő követelést a zálog átvételekor tüstént lefizetni köteles; ha a követelésnek mennyisége, vagy bármi a zálogot tárgyazó körülmények miatt valamelly kétségek támadnának a zálogtartó s tömeggondnok vagy perügyelő között, azokat a csődületi biróság sommás uton fogja elintézni, s ha a zálogtartó a zálogot kiadni mégis vonakodnék, azt a kielégitendők kielégitése után rajta biróiképen, a szükség úgy hozván magával, átküldő-levél mellett teljesitendő végrehajtás utján is, megveendi.
36. § Ha a csődület megrendelése után örökösödés vagy végrendelés által a bukottra valamelly vagyon szállna, az is haladék nélkül összeirandó, s a csődületi tömeghez adandó.
37. § Az eddig jó lélekkel kötött, ezután pedig törvényes bizonyság előtt kötendő, törvényes átadással megerősitendő, s az illető törvényhatóságoknak bemutatandó haszonbérlési szerződések, ha a haszonbérbe-adó esik csődület alá, a csődület esetére is teljes erejüket megtartják, - ellenben, ha a haszonbérbe-vevő esik csődület alá, a haszonbérlői szerződés megszűnik.
38. § Ha a csődületi tömegnél bizományi árúk vagy olly tárgyak kerültek volna összeirás és zár alá, mellyek másnak kétségtelen sajátjai, ezek iránt a tulajdonos a csődületi biróság elébe, még a hitelezők összejövetele előtt is, adhat kereset-levelet, mellyben
a) Azon tárgyat, mellyre tulajdoni jogot formál, úgy leirandja, hogy ez minden egyéb hasonló tárgyaktól világosan megkülönböztethessék;
b) Megmutatandja, hogy ezen leirt tárgy összeirásakor a csődületi tömegben találtatott;
c) Bebizonyítandja, hogy ezen tárgy kétségtelen tulajdona;
d) Megmutatandja azon módot, mellyen ezen tárgy a bukotthoz jutott, a nélkül, hogy annak tulajdonává vált volna.
39. § A fentebbi § rendelete alá tartoznak mind azon ingó javak is, mellyekről bebizonyíttatik, hogy a bukott feleségének valóságos hozományai, s mint hozomány kerülvén a bukottnak kezéhez, még természetben megvagynak; magában értetődvén, hogy a bukottnál találtatott s mások által kiadott azon hozománybeli activ adóslevelek is, mellyek feleségének nevére szólanak, mint annak sajátjai szinte kiadandók.
40. § A feleség férje tömegéből az ingó javak közül csak azt követelheti, a mi kizárólag számára, vagy gyermekei számára készűlt tulajdon, s gyermekei ruháit, fejérnemüjét, ágynemüjét, s azon bútorokat, mellyek nevével vagy gyermekei nevével meg vannak jegyezve. A többi követelései az osztályozás alá tartoznak.
41. § A férj ellenben felesége csődületi tömegéből a 40-dik §-ban megjegyzett tárgyakon kivül minden a háznál található ingó javakat követelheti.
42. § Ha a bukott mesterember vagy napszámos eszközei vagy szerszámai birói összeirás alá kerültek volna, mellyek élelem keresésére elkerülhetlenül szükségesek, ezeket a biróság a bukott kérelmére a csődületi tömegből neki szintén azonnal kiadandja.
43. § A ki a bukottal együtt lakott, vagy valamit vele közösen birt, természetben csak azon tárgyakat követelheti a tömegből, mellyek kizárólag általa használtattak, a közösen birt tárgyakból pedig az eladási árnak felét.
44. § Ha illy kereset a hitelezők összejövetele előtt kerülne a biróság elébe, az tartozik a tömeg gondnokát, a perügyelőt, s a netalán helybenlévő hitelezőket sommás úton meghallgatni, a kereset iránt szinte sommás úton itéletet hozni, s ha a kereső fél mindazokat bebizonyitotta, mik a fentebbi §-ban e végre megkivántatnak, a kereset alá vett tárgyat, ha az természetben a tömegnél megvagyon, azonnal kiadatja; ha pedig a tömeg-gondviselő ezt mint nem tarthatót már eladta, az érette bejött pénzt a kereső félnek haladék nélkül kifizetteti. A kereső fél azonban köteles tökéletes biztositásul szolgáló kezeskedést állitani az iránt, hogy ha netalán a csődületi per folytában, az összehivott hitelezők keresetét s annak bizonyitványait megczáfolnák, s a kiadott tárgyra nézve megmutatnák, hogy az csakugyan a tömeget illette, a tárgyat vagy annak árát a tömegnek azonnal visszaadandja.
45. § Ha pedig illy tulajdoni kereset a hitelezők összejövetele után adatnék a birósághoz, akkor a tömeg gondnokán és perügyelőn kivül azon választmány lesz meghallgatandó, mellyet a hitelezők az 51-ik § értelmében a tömegre leendő felügyelés végett választottak, s ha ezek ellenvetést nem tennének, vagy a kereset bizonyitványait meg nem czáfolnák, a kereset alá vett tárgy minden további biztositás vagy kezeskedés nélkül a kereső félnek azonnal kiadandó.
46. § A hitelezők összejövetelére biróiképen kitűzőtt csődületi határnapon mind az, kinek a tömegből követelése vagyon, köteles személyesen vagy törvényes ügyviselője által a csődületi biróság előtt megjelenni, és követelését mindazon oklevelekkel együtt, mellyek annak támogatására szolgálnak, irásban két példányban legfelebb 3 nap alatt a biróságnak beadni.
47. § Azok, kik a bukott ellen más biróság előtt olly pereket folytattak, mellyek a fentebbi 2-ik § értelmében a csődület megnyitásakor a csődületi birósághoz általteendők, szinte kötelesek követeléseiket, mellyek iránt azon pereket folytatták, külön keresetlevél mellett, a csődületi határnaptól számlálandó három nap alatt a csődületi biróságnak két példányban beadni, az egyik példányhoz, ahhoz t. i., melly a biróságnál maradand, az eredeti pert minden okleveleivel együtt hozzá csatolni, a másik példányhoz pedig, melly a perügyelőnek ki fog adatni, az emlitett perből azon okleveleket s irományokat, mellyek a követelés bebizonyitására szükségesek, mellékelni; szabadságában állván a perügyelőnek, ha ezek iránt az eredeti perből bővebb kifogásokat akarna tenni, azt a csődületi biróságnál megtekinteni.
48. § A csődületi keresetlevelek mindig a csődületi tömeg ellen lévén intézendők; azokban sem a tömeg gondnokának, sem a perügyelőnek megnevezése, sem pedig, ha ezek változnának, vagy az adós időközben meghalna, más keresetlevélnek beadása nem szükséges.
49. § De tartozik a követelő ugyanazon keresetlevélben, mellyben követelését előadja, annak a beadás napjáig követelhető minden járulmányait is beiktatni, s ekképen követelésének addigi egész mennyiségét pontosan kiszámitva előadni; ezenfelül pedig követelésének osztályozása iránti kivánságát is okokkal és próbákkal támogatva előadandja, és mind ezekre nézve itéletet kér.
50. § Ha valamelly követelő a kitűzött három nap alatt követelését szükséges próbákkal támogatva, valamelly véletlenül közbejött akadály miatt be nem adhatná, tartozik ezen akadályt a 3 nap lefolyta előtt a biróságnak bejelenteni; ez pedig a perügyelőnek kihallgatásával ez iránt haladék nélkül itéletet hoz, mellytől semmi felebbvitelnek helye nem leend - s ha az akadályt valóságosnak találja, azon követelőnek egy uj s a lehetőségig rövid határnapot rendel. Ha azonban a fél az akadályt bejelenteni elmulasztaná, vagy annak valóságát bebizonyitani nem tudván, követelésének a fentebbiek szerinti előadását azonnal nem teljesitené, vagy az újabb határidőt meg nem tartaná, követelése többé a csődületi perbe fel nem vétetik.
51. § A megjelent csődületi hitelezők, vagy azoknak ügyviselői a csődületi határnaptól számlálandó három nap alatt magok közül szótöbbséggel egy, három tagból álló választmányt neveznek ki, a tömegnek ideigleni gondviselőjétől számadásait általveszik, s azokat megvizsgálás végett a választmánynak általadják, az ideigleni gondnoknak eddigi fáradozásaiért járó jutalmát meghatározzák, mivel ha az megelégedni nem akarna, annak mennyisége felett a biróság fog határozni, jövendőre pedig vagy az ideigleni tömeg-gondnokot megerősitik, vagy helyette szinte szótöbbséggel új tömeggondnokot választanak, s vele jövendő bére iránt megalkusznak.
52. § Ezen választásoknál a hitelezők egyenlő szavazattal birnak, ha pedig ekképen számlált szavazataikból valamelly kérdésnél a többség világos nem lenne, a két egyenlő számu rész közül azon rész teszi a többséget, melly követelésének tőkesommájára nézve a másikat meghaladja.
53. § Ha a hitelezők a fentebb kitüzött három nap alatt azokat, mik az előbbi 51-ik §-ban foglaltatnak, nem teljesitenék, a biróság fogja határozat által mind azokat kipótolni.
54. § A csődületi választmány tartozik az ideigleni tömeg-gondnoknak beadott számadásait megvizsgálni, azokra észrevételeit megtenni, s ha a hitelezők új tömeg-gondnokot választottak, a csődületi tömegnek az új gondnok kezére leendő rendes általadását eszközleni.
55. § Ha az ideigleni gondnok azon észrevételekben, miket a csődületi választmány számadásaira tett, meg nem nyugodnék, a csődületi biróság fog azok felett haladék nélkül határozni, s ha a számadót elmarasztalná, azon az elmarasztalási sommát végrehajtás által is tüstént megveszi. - A meg nem elégedő fél ezen itéletet ugyan felebbviheti, de a felsőbb megvizsgálás csak az egész csődületi per befejezése s a követelések osztályozása iránt is kimondott végitélet után fog megtörténni.
56. § A tömegnek a hitelezők által megerősitett vagy újonnan választott gondnoka a csődületi választmány kinevezésétől fogva, bármelly eladásokat és szerződéseket csak a választmány számszerinti többségének jóváhagyásával tehet, s a bejött pénzekről szinte csak azok jóváhagyásával rendelkezhetik; ugyanazért minden a tömeg gondnoka által kiadott oklevelek, szerződések és nyugtatványok, mellyek a tömeget bármi részben tárgyazzák, a csődületi választmány egyik tagja által mindig aláirandók.
57. § A csődületi tömeghez tartozó minden ingó javaknak, mellyek az ideigleni tömeggondnok által még el nem adattak, mikor és mi módon leendő eladását a csődületi választmány fogja elhatározni.
58. § Azon ingó javak azonban, mellyek a tömeghez tartozó ingatlan nemesi javak hasznos miveléséhez szükségesek, a csődület bevégzése előtt el nem adathatnak.
59. § A tömeghez tartozó ingatlan nem-nemesi javak mindenkor csak árverés utján adathatnak el; de azoknak egészen vagy részenként, s mikor leendő eladását szinte a választmány határozza meg, s az eladás előtt azokat törvényesen megbecsülteti, az árverési határnapról mind azokat, kiknek követeléseik azon eladandó ingatlan javakra vagynak betáblázva, előre tudósitja, s az árverésnek hiteles személynek közbejöttével leendő teljesitését a tömeggondnokra bizza.
60. § Az árverés a becsüáron kezdendő, s ha azon áron vevő nem találkoznék, uj határnap lészen a választmány által kitűzendő, ekkor azonban a javak becsüáron alól is eladathatnak.
61. § A nemesi ingatlan javakat a választmánynak eladás alá kitenni nem lehet, de azoknak miképen leendő kezelését a választmány fogja elhatározni, a tömeg-gondnok pedig azok kezelésére rendesen felügyel.
62. § Az időközben bejött pénzeket a választmány csak ollyanoknak adhatja ki kamatra, kiknél mind a tőkére, mind a kamatok rendes fizetésére nézve tökéletes biztosság vagyon, különben minden kárért a hitelezőknek felelni tartozik. A választmány különösen még arra is ügyelni köteles, hogy azon pénzek olly helyekre és ollyképen adassanak ki, hogy azokat a csődület bevégeztével tüstént készpénzül behajtani, s a hitelezők kielégitésére forditani lehessen.
63. § Azon költségeket, mellyek a tömegek rendbeszedésére, biztositására és kezelésére szükségesek, s mellyeknek kifizetése a csődületi per végéig el nem halasztható, a csődületi választmány a bejött készpénzből a tömeggondok által azonnal kifizetteti.
64. § Ha a választmány a tömeg gondnokának hütelenségét vagy alkalmatlan voltát időközben tapasztalná, annak tüsténti elmozditását a csődületi biróságnál fogja kérni, s ha a biróság a vádat alaposnak találja, a gondnoknak elmozditását haladék nélkül megrendeli, helyette a választmány kijelelésére más tömeg gondnokot rendel, s az elmozditottat számadásainak tüsténti beadására szoritja, és ezen itélet felebb nem vitethetik.
65. § A követelők által két példányban beadott keresletleveleket, mellékleteikkel együtt, egyik példányban a csődületi biróság egy csomóban a beadás rende szerint külön feljegyzés mellett sorozva (rotulus actorum), magánál megtartandja, másik példányban a perügyelőnek tüstént kiadja, és annak itélet által kötelességül teszi, hogy észrevételeit a keresetek minősége és valósága iránt minél előbb megtegye, s azokat egy kitűzött határnapra a biróságnak bemutassa. Ezen határnapot a biróság rendesen tizenötöd napra, ha pedig a hitelezőknek nagyobb száma hosszabb időt kivánna, legfelebb negyvenötöd napra kitűzi.
66. § A perügyelő köteles a kitűzött határidő alatt minden a tömeget érdeklő követelések iránt egyedül azoknak minőségére és valóságára, nem pedig osztályozására nézve észrevételeit a netalán szükséges ellenpróbákkal gyámolítva megtenni, s a melly követelés ellen kifogása nem volna, azt is világosan kijelenteni; észrevételeit vagy kijelentését minden hitelezőre nézve külön irásba foglalja; minden illyen külön irásba csak azt iktatja be, mi azon hitelezőnek követelését tárgyazza, s mind ezeket szinte két példányban elkészitve, a kitűzött határnapon a csődületi biróságnak beadja.
67. § Azon követelésekre nézve, mellyek más biróságoktól tétettek által a csődületi birósághoz, a perügyelőnek csak azon kifogásokkal lehet élni, mellyek a kereset valóságát és minőségét érdemileg tárgyazzák, a mennyiben ezek felett az előbbi biróság végsőképen nem itélt.
68. § Ha mindazonáltal illyen a csődületi birósághoz általtett perekben az előbbi biróság az adóst megjelenés vagy védelem elmulasztásáért makacssági itélet által marasztalta el, vagy midőn a váltó-törvényszék váltó-keresetben sommás uton fizetési végzést hozott, melly ellen az adós a törvényes idő alatt kifogásokat nem tett, - ámbár az illyen elmarasztalás vagy fizetési végzés már itélt dologgá vált, ha azonban az birói foglalás által a csődület megnyitásakor még végre nem hajtatott, szabad leend a csődületi perügyelőnek mind azon kifogásokat s ellenpróbákat is előadni, mellyek a kereset valóságát érdemileg tárgyazzák.
69. § A perügyelő által beadott észrevételeket a csődületi biróság egyik példányban szinte feljegyzés mellett sorozva, a perbeli irományoknak a 65-ik §-ban megemlitett csomójához (rotulus actorum) teszi, s magánál megtartja, s a másik példányt a hitelezőknek, és pedig mindenkinek csak azt, a mi annak követelését tárgyazza, kiadja, s nekik meghagyja, hogy tizenötöd napra feleletöket, s ha bővebb próbáik volnának, s azoknak előadását keresetök valóságára nézve szükségesnek vélnék, okvetetlenül beadják, különben, a későbbi védelem el nem fogadtatván, az előadottakból itélet fog hozatni.
70. § Ha azonban a perügyelő valamellyik hitelező követelésének valósága ellen olly próbákkal támogatott kifogásokat tett, mellyeket a hitelező előre nem láthatott, s mellyeknek megczáfolására olly próbák kivántatnak, miket ő, az ellenvetést nem gyanitva, előre meg sem szerezhetett, megszerzésök pedig 15 nap alatt meg nem történhetik - illy esetben azon hitelező a biróságtól hosszabb határidőt kérhet, de kérelmét azon naptól, mellyen a perügyelőnek felelete neki a biróság által kiadatott, legfelebb harmad nap alatt tartozik beadni, a biróság pedig, ha a halasztásnak fentebbi okait világosoknak látja, a határidőt biróiképen meghosszabbithatja: de ezen meghosszabbitás 45 napot semmi esetben meg nem haladhat.
71. § A hitelezők kötelesek a perügyelőnek észrevételeire netalán adandó feleletöket, szinte a szükséges próbákkal gyámolitva, a biróság által kitűzött határidőre két példányban beadni.
72. § Ha valamellyik hitelező a maga követeléseinek bebizonyitásán s a perügyelő által ezek valósága ellen tett kifogások megczáfolásán felül, még valamelly más hitelezőnek követelése ellen is akarna kifogásokat tenni, szabadságában leend a perbeli irományok csomójában (rotulus actorum), melly a biróságnál vagyon, minden hitelezőnek beadott követeléseit s azok mellékleteit, és a perügyelőnek ezekre tett észrevételeit megtekinteni, s azokból azt, a mit használni akar, magának leiratni, de észrevételeit ugyanazon idő alatt, melly a perügyelő feleletének megczáfolása végett biróiképen kitűzetett, minden hitelezőre külön irva, két példányban beadni tartozik.
73. § A hitelezőknek követeléseik valósága iránt beadott ezen második iratát a biróság ismét egyik példányban a perbeli irományoknak csomójához (rotulus actorum) mellékelve, magánál megtartja, másik példányban pedig a perügyelőnek, vagy ha egyik hitelező a másiknak követelésére tett volna észrevételeket, ezeket azon hitelezőnek kiadja, s mind a perügyelőnek, mind pedig az illyen hitelezőnek, kit követelése iránt a másik hitelező megtámadott, a követelések valóságát tárgyazó utolsó védiratnak elkészitésére 15 napi határidőt tesz. Ezen határidő olly esetben, ha a perügyelőnek számosabb hitelezők iratára kell felelni, 45 napig is kiterjesztethetik.
74. § Mind a perügyelő, mind a fentebbi 73-ik §-ban emlitett hitelezők kötelesek a követelés valóságát tárgyazó végiratot a kitüzött határnapon beadni, s ezenkivül a követelések valóságára nézve semmi ujabb védelemnek, próbáknak vagy a védirat közlésének helye nem leend, hanem a biróság azonnal tartozik a beadottakból minden egyes követelésnek valóságára nézve végitéletet hozni, s azt haladék nélkül kihirdetni.
75. § Ha valamelly követelésre nézve csak fél próbák hozattak volna elő, s a kiegészitésre hitletétel volna szükséges; tisztitó-eskü a bukottnak soha sem itéltethetik meg, hanem a próbák csak pótlóeskü által lesznek kiegészithetők.
76. § Kihirdettetvén a követelések valósága iránt hozott itélet, a kihirdetéstől számitandó 15 nap alatt köteles a perügyelő a megitélt követeléseknek osztályozását, és egyenkénti sorozását az alábbi §-ok rendelete szerint elkésziteni, azt okokkal támogatni, s annyi példányban, hogy egy a biróságnál a perbeli irományok csomójánál (rotulus actorum) megtartatván, minden hitelezőnek külön egy példány jusson, a biróságnak beadni.
77. § A biróság ezen osztályzási sorozatot azonnal minden hitelezőnek külön kiadja, s őket oda utasitja, hogy ha és a mennyiben az ellen észrevételeik volnának, azokat, ha szükségesnek látnák, próbákkal is gyámolitva, tizenötöd napra a biróságnak bemutassák; későbbi kifogásoknak semmi esetben hely nem adatván.
78. § A hitelezőknek az osztályozat ellen tett kifogásai a biróság által a perbeli irományok csomójához mellékeltetnek, ott ezen kifogásokat egész kiterjedésökben minden egyes hitelező megtekintheti, s a mit szükségesnek vél, azokból leirathatja, s a fentebbi 77-ik §-ban kitűzött tizenöt nap lefolytától számitandó tizenöt nap alatt azokra észrevételeit, vagy a mennyiben a maga követelésének sorozata lett volna egyik vagy másik hitelező által megtámadva, ez iránt végső védelmét elkészitendi, s a biróságnak beadandja.
79. § Ezentul a sorozatra nézve sem lészen további vitatásoknak, vagy a felek által beadott védiratok, s észrevételek egymássali közlésének helye, hanem a biróság a sorozat iránt haladék nélkül végitéletet hoz, s ugyan ezen itéletben a perügyelőnek diját meghatározza.
80. § A csődületi tömeg ellen formált követelések osztályzására nézve következők határoztatnak:
81. § Az első osztályhoz tartoznak:
a) Azon költségek, mellyek a csődületi tömeg rendbeszedésére, biztositására és kezelésére szükségesek voltak, hová a tömeg-gondnoknak és perügyelőnek meghatározott díja, s a bukottnak tartására a 12-ik § értelmében történt kiadások is tartoznak;
b) A megyei törvényszék előtt lefolyó csődületi perekben a birói eljárásnak díja, melly azon perekben, hol a csődületi tömeg 1000 forintot meghalad, de 10,000 forintra nem megy, 25 forint - 10,000 fttól 50,000 ftig 50 forint - ezen sommán felül pedig határozatlan sommáig 100 forint leend az egész birói eljárásért, s mindenkor a megye házi pénztárába fizetendő; 1000 forintot meg nem haladó tömegtől semmi díj nem járván. - A többi biróságoknál e részben az eddig divatozó szokás fog megtartatni.
c) A végrehajtási szokott költségek;
d) A közhivatalbeli letétemények, vagyis azon pénzek s ingó vagyonok, mellyek közhivatalt viselő személynek hivatalánál fogva adattak kezéhez, a mennyiben azok a 44-dik § szerint természetben ki nem adattak, vagy az érettök bejött pénz a csődületi per folyamata alatt ugyanazon § értelmében itélet következésében ki nem fizettetett.
Továbbá a tisztviselőknek hivatalos számadásaiból eredett elmarasztalások;
e) Minden közadóbeli tartozások és hátramaradások;
f) A bányászati királyi urburai tartozások ugyanazon időre;
g) A folyó esztendei földesuri hátramaradások.
A régiebb hátramaradások akár közadóbeliek vagy bányásziak, akár földesuriak legyenek, ezen osztályhoz nem tartoznak.
82. § Hogyha a csődületi tömeg olly csekély volna, hogy abból még az I-ső osztálybeli követeléseket sem lehetne teljesen kielégiteni, akkor a kielégités azon renddel teljesittetik, mellyel az I-ső osztálybeli követelések a fentebbi §-okban megállapitott sor szerint kielégitendők, és pedig úgy: hogy azon első osztálybeli követelés, melly sorra elébb vagyon, egészen kifizetendő, habár más ugyanazon első osztályban, de hátrább lévő követelésnek kielégitésére semmi nem maradna is.
83. § A második osztályhoz tartoznak:
a) A gyámsági számadásokból eredett elmarasztalások;
b) A bukott cselédjeinek hátralévő bére, a mennyiben ez a csődület megnyitása előtt egy évre hátra vagyon;
c) A kereskedői segédeknek fizetése a XVI-ik törvénycikkely 31-ik § értelmében.
d) Az orvosnak díja s a gyógyszerárusnak orvosi szerekért felszámitott követelései, szinte a csődület megnyitását megelőzött egy évre;
e) A temetési költségek, és pedig ha a bukott a csődület megnyitása előtt halt meg, egészen - ha pedig a csődület alatt halt meg, akkor ugy mint szegény lészen eltemetendő, s csak azon költségek fognak felszámittathatni, mellyek eltemetésére mulhatatlanul szükségesek valának
f) A lakásbéri tartozás azon fél esztendőre, melly a csődület megnyitását közvetetlen megelőzte:
g) A kéményseprőnek bére a csődületet megelőzött egy évre.
84. § Ha az első osztálybeli követeléseknek kielégitése után a tömegből annyi nem maradna, hogy abból ezen 2-ik osztálybeli követelések teljesen kifizettessenek, akkor azon vagyon, mi az első osztálybeliek kielégitésén felül megmaradott, a 2-dik osztálybeliek között követeléseik mennyiségének aránya szerint, felosztandó lészen.
85. § A harmadik osztályba sorozandók:
a) A bukottnak ősi adósságai, de csak azok, mellyek akkor, midőn a bukott ősi örökségét általvette, már be valának táblázva, vagy az örökség általvétele után hat hónap alatt betábláztattak. Ezen adósságok a bukott ősi örökségének erejéig megelőzik a bukottnak még korábban betáblázott saját adósságait is, magok között pedig a betáblázás sora szerint lesznek azon örökségből, mellyet terhelnek, kifizetendők. Azon ősi adósságok, mellyek a fentebbiek szerint be nem tábláztattak, a bukottnak tulajdon adósságai előtt elsőbséggel nem birnak;
b) A csődület alá került feleségének törvényes hitbére, melly a mágnásoknál 400, nemeseknél és polgároknál 200, nem-nemeseknél pedig 40 forint leend törvényes értékü pénzben.
Ezen jegypénz rendesen az ingatlan javakból lészen kifizetendő, s az ingókat csak akkor terheli, ha ingatlanok nincsenek. Megelőzi pedig a bukottnak még azon adósságait is, mellyek ellene házassága előtt már betábláztattak. Hasonló tekintet alá jönnek mindennemü birói itélet által megállapitott vitalitiumok, ha azok az itélet kihirdetése után legfelebb hat hónap alatt az adósnak ingatlan javaira betábláztattak, vagy a hol ingatlan javak nincsenek, úgy mint az asszonyi hozományról rendeltetett, az illető törvényhatóság előtt bejegyeztettek. Az illy betáblázott vagy bejegyzett vitalitium épen úgy lészen a 3-ik osztályba sorozandó, mint a jelen §-nak rendelete szerint az asszonyi hozomány; a mi pedig a fentebbi módon be nem tábláztatott, vagy be nem jegyeztetett, szintúgy a közönséges adóslevelek közé tartozik.
c) A bukott feleségének hozománya és jegyajándéka, a mennyiben annak valósága s a férj kezére lett jutása, sőt nemesekre nézve a férj ingatlan javaiba történt beruházása megbizonyittatik.
Hogy azonban az asszonyi hozomány ezen 3-dik osztályba soroztassék, szükséges, hogy az kereskedőknél a kereskedőkről szóló XVI-dik törvénycikkely 9-dik §-a szerint az ott meghatározott időben bejelentve, nem-kereskedőkre nézve pedig azon időtől fogva, midőn a férj kezére került, hat hónap alatt betáblázva lett légyen. Az így bejelentett vagy betáblázott hozomány megelőzi a férjnek minden későbben felvett vagy későbben betáblázott adósságait, azon asszonyi hozomány pedig, melly a fentebbiek szerint be nem jelentetett, vagy be nem tábláztatott, a férjnek betáblázott adósságai és váltóbeli kötelezései előtt semmi esetben elsőbbséget nem nyer, hanem a közönséges adóslevelek (chirographa) közé tartozik;
d) A bukottnak adósságai, mellyek ellene a XXI-dik törvénycikkely rendelete szerint betábláztattak;
e) A bukott által kiadott vagy elvállalt váltóbeli kötelezések.
86. § Az ezen osztályhoz tartozó c), d) és e) alatti követelésekre nézve azonban megjegyeztetik, hogy a betáblázott hozomány és a bukottnak betáblázott adósságai az ingatlanokra nézve birnak a XVI-dik törvénycikkely 9-dik § értelmében bejelentett hozomány és váltóbeli adósságok előtt elsőbbséggel; ellenben az ingókra nézve a bejelentett hozomány és váltó-adósságok megelőzik a betáblázott adósságokat. Ugyanazért a betáblázott hozományt és a betáblázott adósságokat, ha ezek az ingatlanokból ki nem elégittethetnének, csak akkor lehet az ingókból kifizetni, ha a bejelentett hozomány és váltóbeli adósságok az ingókból már kikerültek, valamint más részről a bejelentett hozománynak és váltó-adósságoknak kifizetésére az ingatlanokat csak akkor lehet fordítani, ha már az ingók kimerittettek s az ingatlanokból a betáblázottak teljes kielégítésén felül valami megmaradott; magában értetődvén: hogy az ingatlan nemesi javakon lévő gazdaságbeli ingó vagyonok, mellyek a 105-dik § értelmében az ingatlanokkal együtt csak a per végével adatnak el, a kielégítéskor nem az ingatlan javakhoz számláltatnak, hanem természetöknél fogva ingóknak tekintendők; ellenben pedig az ingatlan nemesi vagy nem-nemesi javaknak a csődület alatti jövedelmei, s a mennyiben a nem-nemesiek a csődület alatt eladattak, azok árának kamatjai kielégítéskor az ingatlanokhoz számítandók.
87. § Ha azon betáblázott követelések, mellyek a bukottnak különösen megnevezett egyik vagy másik ingatlan javára vannak betáblázva, azon ingatlan javaknak árából ki nem kerülnének, a hitelező követelésének fenmaradott részére nézve más ingatlan javakra betáblázási elsőbbségét ki nem terjesztheti, hanem az a bukottnak közönséges adóslevelei közé sorozandó.
88. § Ha a csődületi tömegből ezen 3-ik osztálybeli követelések egészen ki nem kerülnének, a betáblázott követelések egymás között a betáblázás ideje szerint sorozandók. A váltóbeli követelésekre nézve pedig az határoztatik: hogy mindennemü váltói kötelezések, mellyeket az adós fél a váltó-törvényszéknek vagy városi tanácsnak szine előtt, vagy megyékben a törvényes bizonyság előtt a kiadás idejének és sommának világos kifejezésével irt alá, egymás között ezen hiteles aláirásnak ideje szerint soroztassanak, s egyéb váltói követelések előtt minden levonás nélkül lesznek kifizetendők. Ugyanezen szabály alá tartozik és szinte levonás nélkül kifizetendő kereskedőknél a bukott feleségének a XVI-dik törvénycikkely 9-dik § szerint bejelentett hozománya is, melly minden váltó-kötelezéseket, mik a bejelentés utáni időből erednek, habár azok a fentebbiek szerint lettek volna hitelesen aláirva, megelőzi. Ellenben azon váltóbeli kötelezések, mellyeket az adós nem a fentebbiek szerint közhitelességü személyek előtt, hanem csak magánosan irt alá, egymás között semmi elsőbbséggel nem birnak, hanem azon somma, melly a tömegből ezek kielégítésére fenmaradott, közöttök aránylag lészen felosztandó.
89. § A negyedik osztályhoz tartoznak:
a) Azon letétemények, mellyek a bukottnál mint magánszemélynél tétettek le, s a csődület megnyitásakor természetben meg nem voltak;
b) A bukott feleségének a 85-dik § értelmében be nem táblázott, vagy be nem jelentett hozománya;
c) A bukottnak közönséges adóslevelei;
d) Minden terhes szerződésből eredő tartozások;
e) Minden kivonati (Auszugalis) adósságok;
f) Minden számadási követelések, mellyek a fentebbi 81-dik § b) betüje szerint az 1-ső osztályhoz nem tartoznak.
90. § Ezen 4-dik osztálybeli követelések egymás között nem soroztatnak, hanem, ha a tömegből egészen ki nem kerülnének, a 4-dik osztály kielégítésére fenmaradott somma a hitelezők között minden elsőbbség nélkül követeléseik aránya szerint lesz felosztandó.
91. § Az elszámlált első négy osztályba sorozott követeléseknek megitélt kamatjai azon elsőbbséggel birnak, melly a tőkét, mitől fizetendők, illeti; de ezen elsőbbség csak azon kamatoknak tulajdoníttatik, mik a csődület alatti időre járnak, és mellyek a csődület megnyitását legközelebb megelőzött egy évről hátra vagynak; magában értetődvén, hogy a csődületi pernek megnyitásától fogva minden megitélt követelésektől a kamatok is járandók.
92. § Az ötödik osztályhoz tartoznak a 91-dik §-ban említetteknél régibb kamatbeli hátramaradások, s ha az előbbi osztályok teljes kielégítése után a tömegből annyi nem maradna, hogy azok mind kifizettethessenek, minden egymás közti sorozás nélkül a tömeg megmaradott része közöttök aránylag felosztandó.
93. § Végre az utolsó osztályhoz tartoznak minden az eddigiekben el nem számlált egyéb követelések, mellyek egymás között elsőbbséggel szintén nem birnak, s e szerint, ha az elébbi osztályok teljes kifizetése a tömeget ki nem merítette volna, aránylagi fizetést nyernek.
94. § Azalatt, míg a követelések osztályozása iránt a per végső elintézés alá kerül, a csődületi választmány a tömeggondnokának azon ideig vezetett számadásait megvizsgálja, azokra észrevételeket tesz, miket ha a gondnok önkényt el nem fogadna, a csődületi biróság a gondnoknak kihallgatásával, ki a nehézségekre legfelebb nyolczad nap alatt felelni köteles, ugyanazon itéletben, mellyet az osztályzás felett hoz, biróiképen határozand, s határozatát azonnal végre is hajtja; a meg nem elégedő félnek szabadságában állván ezen határozatot a csődületi perrel együtt, mellyhez a bemutatott számadások, az ezekre tett észrevételek és a gondnok felelete hozzá mellékeltetnek, birtokon kivül felebbvinni.
95. § Miután a csődületi biróság az osztályozás iránt végitéletet hozott, és azt kihirdette, szabadságában áll bármellyik hitelezőnek és a perügyelőnek, ha akár a követelések valóságát, akár az osztályzást tárgyazó birói itélettel meg nem elégednék, azt felebb vinni, s ezen felebbvitelt mindenik hitelező a másiknak követelését tárgyazó itéletre is kiterjesztheti, ha az által ön érdekét sértve véli.
96. § A felebbvivő tartozik felebbvitele szándékát külön irásban határozottan kijelenteni, s abban felebbvitelének okait is előadhatja, de uj próbákat ahoz nem mellékelhet, s ha ezt tenné is, azok semmi tekintetbe nem vétetnek. Tartozik pedig ezen felebbvitel iránti kijelentését az itélet kihirdetésétől számitandó három nap alatt a csődületi biróságnak bemutatni, - később bejelentett felebbvitelnek hely nem adatván.
97. § A birósághoz beadott felebbviteli bejelentéseket a biróságnál a perügyelő és minden hitelező megtekintheti, s ha valamellyiknek a másik által előadott felebbviteli okokra észrevételei volnának, azokat legfelebb nyolcz nap alatt szinte a biróságnak beadni köteles.
98. § A csődületi perekben a felebbviteli biróság mindenkor a váltó-feltörvényszék leend, s ahoz a felebbvitel mindenkor birtokon belől történik.
99. § Azon perekre nézve, mellyek más biróság előtt már elintéztettek, de a 2-dik § értelmében osztályzás végett a csődületi birósághoz általtétettek, ha vagy a perügyelő vagy valamellyik hitelező az abban megitélt követelések valósága vagy mennyisége iránt az előbbi biróságnak itéletével megelégedve nem volna, a mennyiben azon itélet a pernek a csődületi birósághoz lett általtétele előtt felebbvitel utján meg nem vizsgáltatott, az ellen felebbvitel utján kereshet orvoslást, s okait a 96-dik §-ban emlitett felebbviteli bejelentésbe iktathatja, s az illyen perek is mindenkor a váltó-feltörvényszékhez fognak a csődületi perrel együtt felebbvitetni.
100. § Eltelvén a felebbvitel bejelentésére és észrevételek előadására a 96. és 97-dik §-okban kitüzött határidő, a csődületi biróság a felebbvitelt itélet által elhatározza, s az egész csődületi eljárást azon perekkel mellyek más biróságoktól a csődületi perhez áttétettek, és a felebbviteli bejelentésekkel s észrevételekkel együtt úgy, a mint ezek a nála lévő irományoknak rendesen sorozott csomójában (rotulus actorum) vagynak, eredetben a váltó-feltörvényszékhez haladék nélkül felküldi.
101. § A váltó-feltörvényszék a felebbvitt csődületi pert, s mind azon pereket, mellyek a csődületi perrel együtt felebbvitettek, a mennyiben ezek a csődület megnyitása előtt felsőbb vizsgálaton keresztül nem mentek, azonnal megvizsgálja, s itéletet hoz. Ha az első biróság itéletet helybenhagyta, további felebbvitelnek helye nem lesz, hanem a per végrehajtás végett az első birósághoz haladék nélkül átküldetik; ha pedig a váltó-feltörvényszék az első biróság itéletétől különbözőleg itélt volna, a per azonnal a hétszemélyes táblához felvitetik, melly azt minden egyéb polgári perek előtt vizsgálat alá veszi, s itéletét a perrel együtt az első birósághoz általküldi.
102. § Ha a váltó-feltörvényszék olly követeléseket is itélt meg, mellyeket a csődületi biróság mint valótalanokat elvetett, s az osztályzásban nem is sorozott, akkor azon feltörvényszék az első biróságnak az osztályzások iránti itéletébe nem is ereszkedik, hanem a követelések valóságának kérdésében a pert a hétszemélyes táblához felküldi, - s ha a váltó-feltörvényszék itélete ott is helybenhagyatik, akkor a per az első birósághoz olly utasitással küldetik vissza, hogy a felsőbb itélőszékeken megitélt követelések is az osztályzásba soroztassanak.
103. § Ezen osztályzási sorozást a perügyelő harmad nap alatt köteles teljesíteni, s javaslatát a biróságnak beadni, melly azt a hitelezőkkel azonnal közlendi, kik észrevételeiket legfelebb nyolczad napra tartoznak a birósághoz a fentebbiek szerint külön irásban beadni, hol azokat az újonnan sorozott hitelező is megtekintheti, s nyolczad nap alatt megjegyzéseit, vagy kért osztályzásának újabb okait szinte a fentebbi módon irásban előadandja. Ekkor a biróság végitéletet hoz s azt a feleknek kihirdeti.
104. § Ha ezen itélettel valamellyik fél meg nem elégszik, felebbviteli kijelentésének okait irásba foglalva a váltó-törvényszéknek beadja, mit azonban a kihirdetés után huszonnégy óra alatt köteles teljesiteni, a biróság pedig a pert még akkor is, ha ezen újabb osztályzási itéletek felebb nem vitettek, minthogy az osztályzás iránt elsőbben hozott s felebbvitt itélet a felebbvitelnél még meg nem vizsgáltatott, a felső biróságokhoz felküldi, hol az egész osztályzási itéletnek megvizsgálása a felebbi §-ok szerint történik.
105. § Mihelyest a per végrehajtás végett az első birósághoz visszaküldetett, vagy ha az első biróság itéletét a felek fel nem vitték, mihelyest azon itélet kihirdettetett, e biróság azonnal elkezdi végrehajtási munkálódását; ugyanazért.
106. § A csődületi választmány tartozik jó előre gondoskodni arról, hogy a csődületi per folyamata alatt a csődületi tömegből netalán kamatra kiadott pénzek behajtassanak, s ha azok behajtása felmondási időtől függ, a választmány a felmondást annak idejében teljesitendi, úgy hogy a behajtás azon ideig, midőn a végitélet valósággal végrehajtandó, haladék nélkül eszközöltessék.
107. § Megvizsgálja továbbá a választmány a tömeg gondnokának azon számadásait, miket utolsó számadásának megvizsgálása óta vezetett, s az ezekre netalán tett észrevételeket, a mennyiben a gondnok ezeket el nem fogadná, a biróság a gondnok meghallgatásával itélet által elhatározza, s a szükség úgy hozván magával, a gondnok ellen tüstént végre is hajtja; a meg nem elégedő félnek birtokon kivüli felebbvitele fenmaradván.
108. § Ezek után a biróság felszámitja a megitélt követelések egész mennyiségét, s ha a csődületi tömeghez ingatlan nemesi javak is tartoznak, mellyek a fentebbi 61-dik § szerint a per végéig el nem adattak, azokat s a rajtok lévő, és az 58-ik § szerint szintén el nem adott gazdaságbeli ingókat az 1836:XV-dik törvénycikkely rendelete szerint árverés alá bocsátja, annak teljesitésére egyik birósági tagját kiküldi, - ha pedig az árverés alá bocsátandó javak más törvényhatóság alatt volnának, az árverést átküldőlevél mellett eszközlendi.
109. § Ezen árverésnél az arról nevezett jegyzőkönyvben minden egyes ingatlan vagyonért bejött somma különösen jegyeztessék fel, és az, a mi azon ingatlan javakon lévő gazdaságbeli ingókért bejött, az ingatlanok árától szorosan különöztessék el.
110. § Ha ezen árverésből már annyi jött volna be, hogy az a tömegnél meglévő pénzzel együtt minden megitélt követeléseknek és járulékaiknak kifizetésére teljesen elegendő, és még ingatlan javak maradtak volna fel, az árverésre kiküldött biró az árverést tovább nem folytathatja.
111. § Ekképen tisztára hozatván s pénzzé tétetvén a tömeghez tartozó javak, a biróság a tömeg gondnokának meghagyja, hogy a megitélt követelések kifizetési sorát készitse el, ki is azt nyolcz nap alatt a biróságnak annyi példányban, hogy a biróságnál egy példány megmaradván, minden hitelezőnek egy példány jusson, beadni köteles. A biróság ezen kifizetési feljegyzést a hitelezőknek vagy azok ügyviselőinek azonnal kiadja, kiknek jusok leend, ha az ellen észrevételeik volnának, azokat harmadnap alatt a biróságnak irásban beadni; ez pedig megvizsgálván a tömeg-gondnok által beadott kifizetési feljegyzést s a hitelezőknek arra tett észrevételeit, tüstént itéletet hoz, mellyben a miképen történendő kifizetés sorát biróiképen megállapitja.
112. § Minthogy mind azon költségek, mellyek a 81-dik § a), b) és c) pontjai alatt említettnek, mind azon hitelezőknek, kik a tömegből kielégítést nyernek, egyformán használtak, ezeket azon hitelezők tartoznak kielégített követeléseik aránya szerint viselni; ugyanazért ezen költségek, a mennyiben a csődületi per folyamata alatt még ki nem fizettettek, a tömegből kifizetendők, hanem a biróság összeszámlálván mind ezeket, mind pedig a per folyamata alatt már kifizetett hasonló költségeket, az egész sommát azon követelések között, mellyek a tömegből kielégítést nyernek, aránylag felosztja, s akkor, midőn az egyes hitelezők követelései kielégíttetnek mindeniknek kielégítési járandóságából a költségeknek aránylag reájok eső részét levonandja.
113. § Ha az első és második osztálybeli követelések kielégítése a tömeget annyira kimerítené, hogy a fenmaradott részből a harmadik osztálybeliek teljes kifizetése ki nem kerülne, - nehogy a hiányt a harmadik osztálybeliek közül egyedül azok szenvedjék, kik az ingókra nézve birnak elsőbbséggel, az egész második osztálybeli követeléseknek és az első osztálybeli b), c), d), e), f) és g) alattiaknak kielégítésére fordított somma nem csak az ingóknak, hanem aránylag az ingatlanoknak árából is leszámítandó.
114. § Megállapítván a 108-dik § szerint a biróság a miképen történendő kifizetés rendét, azt a tömeg gondnokának kiadja, s egy birói tagot küld ki, kinek jelenlétében a gondnok a hitelezők megitélt követeléseit a biróiképen megállapitott mód szerint kifizeti, azon hitelezőktől, kik teljes kielégitést nyertek, minden követeléseiket tárgyazó eredeti okleveleket általvesz, azoktól pedig, kik megitélt követeléseiknek csak egy részét kapták meg, nyugtatványt vesz, s eredeti okleveleikre a történt részfizetést feljegyzendi.
115. § Ha valamelly hitelező követelését 30 nap alatt által nem venné, a tömeg gondnoka annak járandóságát birói kézbe teszi le.
116. § Megtörténvén a kifizetések, a tömeg gondnoka s a kiküldött birói tag arról jelentést tesznek, a kifizetés okleveleit a biróságnak bemutatják, ez pedig a csődületet megszüntnek nyilatkoztatja.
117. § Ha a csődület berekesztése után a bukottnak valamelly vagyona találkoznék, melly a csődület alá tartozott volna, vagy ha azon perekből, mellyek a bukottnak tömegét keresőleg illeték, de a csődület berekesztéseig le nem folytak, a bukottra valamelly vagyon háramlanék, joga leend azon hitelezőknek, kik a csődületi tömegből teljes kielégitést nem nyertek, megitélt, de ki nem elégített követeléseiknek erejéig a bukott ellen azon vagyonára birói foglalást intézni. Ezen birói foglalás pedig az illető csődületi biróság által a hitelezők kérelmére a csődületi perben hozott itélet s osztályzás szerint azonnal meg fog rendeltetni, és haladék nélkül teljesítendő.
118. § Ha pedig a csődület berekesztése után a bukottra valamelly örökség szállott, vagy az bármiképen ismét vagyont szerzett, a csődületi perben ki nem elégített hitelezők ellene új csődületet nyithatnak, mellyhez azonban a bukottnak új hitelezői is meghivandók, s a per mindenekben a fentebbiek szerint folytatandó.
119. § Csődületi perekben a 7-dik §-ban emlitett biróság elleni kifogáson és a 95-dik §-ban körülirt felebbvitelen kivül semmi egyéb kifogásoknak, per-orvoslásoknak, per-újításnak és birói parancsolatnak bármi alakban és szín alatt hely nem adatik.
120. § Perbeli költségek csődületi perekben a felek között kölcsönösen kiegyenlítetteknek tekintetvén, meg nem itéltetnek.
121. § Ha a perügyelő a biróság által a fentebbi §-ok értelmében a perbeli irások beadására kitüzött határnapokat meg nem tartaná, a biróság őtet kötelességének teljesitésére felszólitandja, a határnapok új elmulasztásának esetében hivatalától itélet által elmozdítandja, s helyébe más per-ügyelőt nevezend ki. Ezen itéletbe egyszersmind beiktatandó, hogy az elmozdított perügyelő a csődületi pert tárgyazó munkájáért semmi díjt nem követelhet.
122. § Hogy a megyei törvényszékek előtt folyamatba teendő csődületi perek azért, mert a megyei törvényszékek állandóul együtt nem ülnek, hosszas halasztást ne szenvedjenek, kötelessége leend a megyei törvényszéknek, mihelyt a csődületi per megkezdetett, itélet által egy választmányt meghatalmazni, s illetőleg annak meghagyni, hogy a per folyta alatt különösen a felek periratainak be- és kiadására kitüzött határnapokon a törvényszék rendes helyén jelen legyen, s mind azt, a mit a per folytában a biróságnak teljesíteni kellene, haladék nélkül megtegye. Ezen választmány pedig törvény által felhatalmaztatik arra, hogy a határnapok megrendelése vagy elhalasztása iránt közbenszóló itéleteket is hozhasson. Olly itéleteket azonban, mellyek magát a per érdemét tárgyazzák, csak a teljes számú törvényszék hozhat. - Ezen választmánynak tagjai lesznek: egy elnök, egy táblabiró, szolgabiró és eskütt és egy állandó jegyző, kik mindnyájan szavazati joggal fognak birni. A mennyiben a kerületi táblák előtt is lesznek csődületi perek folyamatban, a fentebbi szabály azokra is kiterjesztetik ollyképen, hogy az elnökkel vagy annak helyettesével és a jegyzővel együtt öt tag tartozzék törvény-szünetek alatt is a kerületi tábla helyén a per folyta alatt különösen a felek periratainak be- és kiadására kitüzött határnapokon jelen lenni, és mind azt, a mit e részben a biróságnak teljesíteni kellene, haladék nélkül megtenni; a per érdemét tárgyazó itélet hozása ott is az egész itélőszéket illetvén.
123. § Felülfizetési keresetnek (actio ad superinscriptionem) azon javakra nézve, mellyek a csődületi per következésében vétettek birói foglalás alá, semmi esetben helye nem leend. Azon ingatlan nemesi javakra nézve pedig, mellyek még a csődület megnyitása előtt a bukottnak javaiból birói zálogképen becsü mellett jutottak valakinek kezére, úgyszinte azon ingatlan nemesi javakra nézve is, mellyeket a bukott a csődület megnyitását legközelebb megelőzött öt esztendő alatt valakinek szerződés mellett zálogba adott, azon hitelezők, kik a csődületi perben megitélt követeléseiket vagyon hiánya miatt meg nem kapták, felülfizetési pert kezdhetnek. Régiebb szerződési zálogokra azonban, és a csődületi pert megelőzött azon birói zálogokra, mellyek a birói foglaláskor tartott árverés mellett jutottak a zálogbirtokos kezére, valamint szinte bármelly polgári javakra nézve is, a csődületi hitelezőknek felülfizetési keresetük (actio ad superinscriptionem) nincsen.
124. § A hamissággal párosult, vagy vétkes gondatlanságból eredett bukásoknak megfenyítésére következők rendeltetnek:
125. § A csődületi biróság azon itéletben, melly által a csődület megnyitását biróiképen megrendeli, s a hitelezők összehívására határidőt rendel, egyszersmind a bukottnak szorosan meghagyja, hogy bukásának okait a hitelezők összejövetelére kitüzött határnapig irásba foglalva a csődületi biróságnak beadja.
126. § Beadván a csődület alá esett bukása iránti irásbeli nyilatkozását, minden hitelezőnek joga vagyon azt megvizsgálni, s ha a bukott által előadott okokat elégteleneknek, vagy annak jelhozott állításait alaptalanoknak vélné, azok czáfolatára ellenpróbákat felhozni, sőt a bukott ellen szoros vizsgálatot is kérni.
127. § A biróság a hitelező által kért szoros vizsgálatot megrendeli, és a bukottnak kihallgatásával teljesíti, annak kereskedési könyveit s a csődület megrendelésekor lefoglalt kereskedési levelezéseit, ha a vizsgálatra szükségesnek látja, általnézi, s a tapasztaltakat gondosan feljegyzi; szabadságában állván minden hitelezőnek a birói vizsgálatot, sőt a kereskedői könyveket s levelezéseket is megtekinthetni.
128. § Kinyomoztatván a per befejezéseig a bukásnak okai, ha akkor, midőn már a csődületi tömeg egészen tisztába hozatott, s az ahoz tartozó javak eladattak, kivilágosúl, hogy a tömeg a hitelezők kielégitésére nem elegendő, ha a beadott próbák és véghezvitt vizsgálatok szerint a bukás hamissággal párosult, vagy vétkes gondatlanságból eredett, a csődületi biróság azon itéletben, mellyben a kifizetés rendét megállapítván, a követelések kielégitését a tömeg-gondnoknak meghagyja, egyszersmind kimondja azt is, hogy a bukás hamisságból vagy vétkes gondtalanságból eredvén, a bukott jövendőre váltókat törvényesen ki nem adhat, bejegyzett kereskedőnek nem tekintetik, s törvény előtt hitelességgel biró kereskedési könyveket nem vezethet, - s ezen itélet ugyanazon módon, mint a hitelezők összehivására kitüzött határnappal történt, a helytartó-tanács útján országszerte is hirdettetik. Sőt hamisságnak vagy nagyobb beszámítást érdemlő vétkes gondatlanság esetében a csődületi biróság azt azon fenyitő biróságnak, melly alá a bukottnak személye tartozik, azonnal felfedezi, s a vétek bebizonyítására szükséges irományokat neki átküldi.
129. § A fenyítő-biróság pedig köteles, minden illyen felfedezés következésében a bukottat azonnal perbe vonni, s ha elszökésétől méltán tartani lehetne, azt haladék nélkül le is tartóztatni.
130. § Hamissággal párosult bukásnak tekintetik minden bukottra nézve:
a) Ha a bukott a csődület megnyitása előtt, vagy a per folyamata alatt elszökött;
b) Ha akkor, midőn ellene a hitelezők csődületet kérnek, a biróság idézésére sem maga, sem képviselője által megjelenni nem akart;
c) Ha a biróság itéletének következésében értékbeli állapotját a 12-dik § értelmében felfedezni nem akarja;
d) Ha ugyan birói itélet következésében bukásának okait előadni nem akarja;
e) Ha a tömegből valamit eltitkolt, s a csődület megrendelete után valamit eladott;
f) Ha hitelezőinek kijátszására adósságokat szinlett, valótlan adós-leveleket adott ki, vagy valóságos kötelezvényeinek kiadási napját előbbre tette;
g) Ha hitelének emelésére vagy fentartására tudva hamis leveleket használt;
h) Ha valamelly számadása alá bizott vagyont s bármi letéteményeket elköltött; ha a gyámsága alatti árváknak értékéből valamit eltulajdonított, vagy elpazarlott.
Kereskedőknél s gyárosoknál ezeken kivül a bukás hamissággal párosultnak tekintetik, ha:
a) A bukott kereskedő könyveit hamisan vezette, azokat később meghamisította, leveleket azokból kiszakgatott, vagy másokat ragasztott bele;
b) Ha bejegyzett kereskedő, vagy közkereseti társaság könyveket épen nem vezet.
Minden hamissággal párosult bukás a fenyítő biróság által bűnperrel leend megboszulandó, s a vétkes a beszámitás mértékéhez képest fél esztendőtől három esztendeig kiterjeszthető tömlöczczel büntettetik.
131. § A vétkes gondatlanság esetei következendők:
a) Ha bejegyzett kereskedő könyveit rendetlenül vezeti; úgy szintén
b) Ha minden évnek végével követelési s tartozási állapotjáról kereskedési mérleget (Bilance) nem készít;
c) Ha valamelly kereskedő rövid idő alatt tetemes vagyont elpazarlott, s megmutatni nem tudja, hogy szerencsétlenség vagy nagyobb kereskedési veszteségek érték;
d) Ha valamelly kereskedő a csődület megnyitása előtt akkor, midőn könyveiből már láthatta, hogy vagyona minden adósságainak kielégitésére nem elegendő, a helyett, hogy maga a csődület megnyitását kérte volna, egyik vagy másik hitelezőjét, kinek mások kárával kedvezni akart, birói foglalás útján előre kielégítette.
A vétkes gondatlanságból eredett bukás azokon felül, mik a 124-ik §-ban már említtettek, nagyobb beszámítású körülmények között, különösen pedig a fentebbi d) alatti esetben, a bukottnak fenyítő birósága által fenyítő per útján fog megboszultatni, s egy héttől hat hónapig terjedhető bezárással büntettetik.
132. § Jelen csődületi törvény azon csődületi perekre nézve, mellyek ezen törvény kihirdetésekor már folyamatban vannak, visszaható erővel nem bir, hanem azok mindenben az elébbi rend és törvények szerint lesznek elintézendők.
