1844. évi VI. törvénycikk

az 1840:XV. törvénycikkben foglalt váltó-törvénykönyv némely szakaszainak világositásáról s illetőleg módositásáról

Az 1840:XV. törvénycikkben foglalt váltótörvénykönyv következőképen bővíttetik, illetőleg módosíttatik:

1. § Az I. Rész 10. §-ban foglalt ezen szavak helyett: kik „teljes-korúságukat elérték következők tétetnek „kik 20 évöket elérték”.

2. § Az I. Rész 14-ik §-hoz hozzáadatik:

„A váltókra zsidó betükkel tett bármelly irások érvénytelenek.”

3. § Az I. Rész 16. §-nak szövegéből ezen oda nem tartozó szavak: „a 10. § által meghatározott eseten és módon kivül” kihagyatnak.

4. § Az I. Rész 132. §-nak 3-ik pontjához hozzáadatik:

„A váltó-törvényszékek mindegyik váltó jegyzőt hiteles alakú jegyzőkönyvvel látandják el, mellybe az, az általa kivett óvásokat időrendszerint beiktatni és ezen jegyzőkönyvet a váltótörvényszéknek évnegyedenként bemutatni tartozik.”

5. § Az I-ső Rész 136. §-ának végéhez ez adatik: „Ha ezen VIII-ik Fejezetben foglalt rendeletek bármelly pontjának teljesítését, az illető törvényes személyek elmulasztanák, a váltótörvényszék által megitélendő kárpótlással tartoznak, s ezen kivül a váltójegyző ismétlés vagy nem-fizethetés esetében a jegyzőségtől is elmozdíttatik.”

6. § Az I-ső Rész 185. § következőképen bővittetik:

„Azon váltót, melly már elfogadtatott, ha az elfogadási aláirás nem tagadtatik, kifizetni az elfogadó még akkor is tartozik, ha a váltó egészen hamis lenne, azonban a csalárdsággal élők ellen minden jogai fenmaradnak; de ha épen maga az elfogadási, illetőleg kibocsátási, forgatási s a t. aláirás hamis volta bizonyíttatik be: az ezek valamellyikénél fogva beperlett adós az ellene támasztott kereset alól felmentetik, mind a két esetben azonban a váltó-hamisítókra nézve a jelen törvénycikk 28-ik §-ban körülirt eljárásnak van helye.”

7. § Az I-ső Rész 190. §-hoz végül hozzáadatik:

„Ha pedig a váltó lejárata a bemutatástól számítandó volt, s ezen bemutatás még meg nem történt, vagy bár melly okból a lejárat nem tudathatik; a 45 napi határidő a váltó-törvényszéknek a váltó megsemmisítése iránt hozott végzése keltét követő napon kezdődik.”

8. § A II-ik Rész 2-ik §-nak d) pontjához hozzájön: „a h) pont alatt alább említett kivétellel.”

9. § A II-ik Rész 2-ik §-ának h) pontjához hozzáadatik:

„Zeng és Kárlopágó városok és kikötők, az Ottocsaczi végezredbeli egész tengermellék, Jablanacz és Gyurgyevacz tengermelléki helységekkel együtt.”

10. § A II-ik Rész 6-ik §-ához hozzáadatik:

„A magyar tengermelléki kormány, mint váltófeltörvényszék, egy elnökből, négy törvénytudó biróból s két kereskedői ülnökből álland; üléseiben itélethozásra az elnökkel együtt szinte 5 tag szükséges.”

11. § A II-ik Rész 13-ik §-a így módosíttatik:

„Váltói, s mindazon ügyekben, mellyek felebbvitel utján a váltó feltörvényszékre tartoznak, felebbvitel esetében legfelsőbb itélőszék a hétszemélyes Tábla egyik osztálya leend, mellyhez ő Felsége két előadó ülnököt a kir. városokból és kerületekből, ha bár nem nemeseket is, ugy szintén több más előadókat, s ülnököket is születésre tekintet nélkül a szükséghez képest adand, kik ezen osztály biráskodása alá tartozó minden ügyekben üléssel és szavazattal fognak birni. A Tábla ezen osztálya törvényszünet nélkül s törvényszakok alatt is, külön folytonos üléseket tartand, melly ülésekben itélethozásra az elnökkel együtt hét tag jelenléte szükséges.”

A szakasznak többi része változatlanul marad.

12. § A II. Rész 96-ik §-hoz végül hozzáadatik:

„Ezen §-nak a megjelenési határnapnak elmulasztásáról szóló rendelete a kereső félre is kiterjesztetvén; az idézett félnek méltatlanul okozott kár és költség megtérítésében a meg nem jelenő felperes elmarasztalandó.”

13. § A II. Rész 106-ik §-ának b) pontja ekkép módosíttatik:

„Minden a kereskedés, vagy gyártás köréhez tartozó, de időre tett kereskedési ügyletek (Handels-Zeit-Geschäfte), származzanak azok bár hitelbe tett adásvevés vagy egyéb kereskedési vagy váltói üzletekből, a fentebbi módon hitelesített első feljegyzési könyvbe (Strazza-Journal, Prima Nota, Cassabuch) időrend s az illető segédkönyv száma szerint jegyeztessenek fel.”

Ugyanazon 106-ik § c) pontjának utóbbi része így módosíttatik:

„Ezen számvitel tartozik és követel (credit und debet) szóval jegyzett rovatába minden ezen személyt illető tétel (Posten) az első feljegyzési, vagy segédkönyvből annak lapszámával sommásan átvitetendő”.

Ugyan ezen 106. §-nak d) pontja ekkép módosíttatik:

„Az első feljegyzési vagy segédkönyvben a kereskedő vagy váltó ügynek, esztendejének, havának, s napjának megjegyzése mellett, a jogczim is p. o. adásvevés, csere, kereskedési díj s a t. mellyből a kereskedői ügy eredett, megneveztessék.”

Ugyan ezen 106. §-nak f) alatti pontja ekkép módosíttatik:

„A számviteli vagy főkönyv, egy időben, vagy maga a kereskedő s gyártó, vagy pedig egy arra rendelt segéde által vezetendő; az első feljegyzési vagy segédkönyvek azonban egy időben felváltva több kezek által is vezettethetnek.”

14. § A II. Rész 142. §-ának végéhez hozzáadatik:

„Mik az itélet megsemmisítésére nézve ezen s az előző 140 s 141. §-ban rendeltetnek: a váltó határozatokra, s a váltói végrehajtásokra is kiterjesztetnek.”

15. § A II. Rész 143. szakaszának végszavai onnét kezdve „s ha valaki a váltó-törvényszék eljárását” a szakasz végéig kihagyatván; az ott foglaltak helyett következők rendeltetnek:

„Ha valaki a váltótörvényszék eljárását vagy határozatának végrehajtását erőszakkal gátolná, ezen esetben a birói zár az erőszak miatt össze nem irathatott vagyonra is kiterjesztettnek tekintetvén, az ellenszegülő ellen a végrehajtó biró felszólítására megyékben az alispán, kerületekben a kapitány, szabad királyi városokban a tanács elnöke, vagy ezeknek helyettesei, a szükséges hatalomkart a II. Rész 173-ik §-ban kimondott felelet terhe alatt, azonnal kirendelni, és minden egyes esetet a legközelebb következő közgyülésre tudomás végett bejelenteni tartoznak.”

16. § A II. Rész 149. §-hoz hozzáadatik:

„A kiküldött törvényszéki törvénytudó tag, az általa teendő akár biztositási, akár kielégítési végrehajtást, az illető helybeli hatóságnak előrebocsátandó tudósítása mellett, s küldöttjének jelenlétében teljesítendi: - az ekképen tudósítandó törvényhatóságnak illető tisztviselője mindazonáltal a végrehajtó törvényszéki tag által kijelölendő helyen s időben okvetlen megjelenni tartozik; különben a mulasztásából eredhető hátramaradásokra nézve a felelet terhe őt illetvén, a kiküldött törvényszéki tag az ő jelenléte nélkül is a reá bizottakat teljesítheti.”

17. § A II. Rész 153. § ekképen módosíttatik:

„Minden a fentebbiek szerint összeírt, s birói zár alá vett javakra, a végrehajtó félnek váltótörvényi, zálog, s elsőbbségi joga van, - s az ilyen tárgyak, mind a foglalás alá került, mind a megbizott személynél olly letéteménynek tekintetnek, mellynek szándékos rontása vagy elidegenítése a váltó törvényszéknek az irományok átküldése melletti bejelentése után, az illető törvényhatóság által a legsúlyosabb beszámítású tolvajság büntetésével fenyítendő; a rontás s elidegenítésből származott kárnak megtérítése pedig a váltótörvényszék által meghatároztatván, váltójogi szokott eljárás utján fog az illetőn végrehajtatni.”

18. § A II. Rész 157. §-nak végéhez hozzáadatik:

„Ha pedig a végrehajtási végzéseknek bemutatása egyszerre történt, a végrehajtási folyamodás beadása, - és ha ez is egy időbeli, a kereset meginditása ád a kielégítésre nézve elsőbbséget; - az illető ház- vagy földbirtokos mindazonáltal, - kiknek vagy megbizottjaiknak a végrehajtó, a végrehajtást mindig bejelenteni köteles, - a folyó félévre hátralevő ház- vagy illetőleg haszonbérre nézve mindenek előtt kielégitendők”.

19. § A II. Rész 163. §-a következőképen változtatik meg:

„Ki a végzéssel meg nem elégszik, ellene a váltó-feltörvényszékhez folyamodhatik; a folyamodónak a felebbvitel a váltó-törvényszékre s illetőleg a legfelsőbb itélőszékre is birtokon belől megengedendő, s az illy igényi követelés alatt álló tárgyakra addig, míg ezen követelés iránt felebbvitel utján eldöntő határozat nem hozatik, a kielégítési végrehajtás, hol annak egyébiránt helye lenne, ki nem terjesztethetik”.

20. § A II. Rész 172. §-nak végéhez hozzáadandó:

„A városi tanács s illetőleg kiküldött szolgabiró által ezen § szerint hozandó határozatok, a 163. § értelmében a váltó-feltörvényszékre s illetőleg a legfelsőbb itélőszékre is birtokon belől fellebbvihetők”.

21. § A II. Rész 164. §-hoz hozzá jön:

„Midőn a biztosítási végrehajtás folyama alatt az adós ellen csőd nyittatik: a biztosításban eljáró végrehajtó, a csőd megnyitásának elrendelését magában foglaló birói itélet hiteles kiadásának vele lett közlése után, a biztosítási öszveirás további folytatásával azonnal felhagyni köteles; az addig öszveirtakra nézve mindazonáltal a tett biztosítási végrehajtás teljesen érvényes”.

22. § A II. Rész 174. §-a ekképen változtatik meg:

„A betáblázott váltó, váltói mineműségét elveszti, s közönséges kötelezvénynek tekintendő”.

23. § A II. Rész 178. §-hoz hozzáadatik:

„Ha a váltó-törvényszéki biztosítási, vagy kielégítési végrehajtást az 1836. évi 15. tc. 4-ik §-ának értelmében tett birói zár előzi meg, az ekképen birói zár alá vett javakat a váltótörvényszéki végrehajtó is a váltókövetelőnek részére zár alá vetteknek nyilatkoztathatja, s ez esetben a köztörvényi végrehajtó biró a zár alá vett javaknak árverését az illető váltó-törvényszéki végrehajtónak előre leendő tudósításával, s ha megjelenik, jelenlétében eszközlendi - ugyan ez teljesítendő viszont akkor is, midőn az 1836. évi 15. törvénycikk 4-ik §-a értelmében ingó vagy betáblázott adóssággal nem terhelt ingatlan javakra teendő birói zárt váltó-törvényszéki, akár biztosítási, akár kielégítési végrehajtás előzi meg: a kielégítési elsőség mindazonáltal mind a két esetben azon követelőt illeti, kinek részére a birói zár előbb tétetett”.

24. § A II. Rész 206. §-ban ezen szavak helyett:

„Vinodoli uradalom kivételével” jön „a Vinodoli, Hrelini és Bukkari uradalmak kivételével.”

25. § A II. Rész 16. Fejezete 1-ső §-nak 6-ik pontja ekképen változtatik meg:

„Egy kereskedői könyv hitelesitéséért 3 forint.”

Ugyan azon 1-ső § 8-ik pontja helyébe jön:

„A számvitel (Conto) kivonatának, és törvényes hitelesítésének díja 1 frt.”

Ugyan azon 1-ső §-nak 17. s 18. pontjai helyett a következők iktattatnak be:

„17. A váltó-törvényszékek által, az előttök folyó perekben hozott végzések s itéletek között a dijazásra nézve különbség nem tétetvén:

a) Közbeszóló végzésért 20 kr.

b) A pert eldöntő végzésért vagy itéletért, ha a per tárgya 100 forintot meg nem halad 2 forint, 100-tól 1000 forintig 6 forint, 1000-től 10,000 forintig 12 forint, 10,000 forinttól határozatlan sommáig 24 forint fizetendő.

18. Ezen dijaknak felét a felperes, felét az alperes fél fizeti; s azért, hogy akár a felperes akár az alperes fél több személyből áll, a megállapított dijak nem öregbittethetnek.

A perbeszédek feljegyzéséért dij nem jár.”

26. § A II. Rész 16. Fejezete 17-ik §-ának végéhez hozzá adatik:

„Az eljáró tisztviselők által felszámitandó dijaknak, költségeknek szabályozása mindazonáltal az itélő váltó-törvényszéket illeti.”

27. § A II. Rész 3. s 26-ik §-nak rendelete továbbá is fenmaradván; egyébiránt mind azon kivételek, mellyek a váltó-törvénykönyvben a magyar tengermellékre nézve tétettek, jövendőre eltöröltetnek, s a váltó-törvénykönyv a magyar tengermellékre minden tekintetben kiterjesztetik.”

28. § A váltótörvénykönyv kiegészitésére a fentebbieken kivül még következők rendeltetnek:

A) A váltó-hamisításról

Az, ki hamis váltót készit, vagy valamelly magában igaz váltót bármelly részben meghamisít, vagy illy váltót annak hamisságát tudva mások ellen használ, mint tolvaj, minden okozott károknak és költségeknek, a mennyiben váltó törvénykezés útján meg nem itéltettek, megtéritése mellett 8 évig terjedhető rabsággal büntetendő, s az e részbeni eljárásra nézve addig, mig a törvényhozás a bűnvádi eljárás iránt általánosan rendelkezend, következők határoztatnak:

a) A váltótörvényszék, midőn valamelly váltónak hamissága, vagy meghamisítása előtte bebizonyíttatik, azt itélet által kimondja, egyszersmind pedig minden közbejött irományokat az illető megyei, kerületi vagy városi törvényhatóságnak haladék nélkül megküldi.

b) A tudósított törvényhatóság mind azok ellen, kik a váltótörvényszék tudósitása szerint, vagy különben is a kérdéses váltólevél meghamisitásábani, akár közvetett, akár közvetlen részvétnek vagy annak gyanújával terheltetnek, hogy illy váltót mások ellen, annak hamisságát tudva, használtak, a váltótörvényszék tudósitásának vétele után azonnal bünpert indittatni, egyszersmind pedig a netalán még szükséges további vizsgálatot, sőt a körülményekhez képest, a vádlottnak azonnali letartóztatását is nyomban megrendelni köteles.

c) Ezen bünperben a váltótörvényszéknek a kérdéses váltónak hamisságát kimondó itélete kérdésbe nem vétethetik, hanem a hozandó itélet csak a bünösöknek, s büntetésöknek meghatározására, valamint a váltóilag meg nem itélt károknak s költségeknek megtéritésére terjesztethetik ki.

d) Az illy per törvényszünet idején is folytatandó lévén, a váltótörvényszék tudósitásától számitandó legfelebb fél év alatt végitélet által befejezendő.

e) A hozandó, akár marasztaló, akár felmentő itélet, a királyi Curiára minden esetre felebb fog vitetni, s ott soron kivül azonnal megvizsgálandó.

f) Olly hamis váltó iránt, melly váltótörvényszék előtt még keresetbe nem vétetett, az illető büntető biróságok mind azokban, mik a büntető hatóság köréhez tartoznak, a köztörvény szerint járnak el, s hoznak itéletet; a fentebbi d) és e) pontoknak rendeletei mindazonáltal ez esetben is teljesitendők.

g) A váltó hamisságának kinyomozására netalán szükséges tiszti vizsgálatokat az illető váltótörvényszékek megkeresésére megyékben az alispán, kerületekben a kapitány, szabad királyi városokban a tanács elnöke, haladék nélkül végrehajtatni kötelesek.

h) Váltó-hamisítás iránt folytatandó bűnperekben a büntető hatóság, megyékben mindig a megyei törvényszéket illeti.

B) Az árúszerzési kötésekről

1. § Minden olly adásvevési szerződés, melly valamelly ingó vagyonnak jövendőbeli átadása feltétele mellett köttetik, árúszerzési ügy tárgya.

2. § Árúszerzési kötésben azokon felül, mellyek minden irott szerződésben megkivántatnak, ugymint, a szerződők neveinek aláirása, a kelet helye és ideje, következő kellékek szükségesek:

a) Hogy irásba foglaltassék, és nyilván árúszerzési kötésnek megneveztessék; bejegyzett kereskedők, gyárosok és közkereseti társaságok irányában azonban a hites alkusznak törvényszerü kötés-bizonyítványa is illyennek tekintetik.

b) Az árú megnevezése,

c) Annak pontosan meghatározott mennyisége.

d) Minősége.

e) Meghatározott ára.

f) Általadás, és fizetés ideje és helye.

3. § Ha az árúszerzési kötést a vevő szegi meg, tartozik:

1. Az eladónak a kötés nem teljesitéséből származott, és bebizonyított minden kárát, melly alatt az ár-különbség is értetik, és költségét ugyan ez úton megtéríteni.

2. Ha kötbér, vagy biztositási dij (Assecuranz-Praemie) volt kialkudva, e mellett az árkülönbözet megtéritését követelni nem lehet. A kötbér vagy biztositási dij legmagasbja 100-tól tiznél felebb nem rughat.

4. § Ha pedig az áru-szerzési kötést az eladó nem tartja meg, a vevő irányában, ugyanazon tartozásai lesznek, mellyek az eladó javára az előző 3. §-ban foglaltatnak és ezeken felül, ha pénz előlegeztetett az eladónak, azt, a pénz felvételétől számítandó hatos kamatjaival együtt megtéríteni köteles.

5. § Árú-szerzési kötést a másik fél tudta és megegyezése nélkül másra ruházni nem lehet, ha csak szerződésileg más ki nem köttetett.

6. § Az árúszerzési kötésekből eredett jogok, azon időtől, mellyben a szerződés teljesitendő volt, számitandó két év alatt enyésznek el: a váltójogi elévülés iránt az 1840:15. tc. I. Része 205., 206., 207., 208. és 209. §-ban foglalt rendeletek az árúszerzésekre is kiterjesztetvén.

7. § Az árúszerzési kötésekből eredő követelések a váltó-törvény II-dik Része 18-ik §-a szerint is a váltótörvényszékek által biráltatnak meg.

8. § Árú-szerzési kötéseket az I-ső Rész 9. és 11. §-ai szerint váltóképességgel nem biró asszonyok, bár melly vallásbeli papi személyek, birhatási joggal felruházott szerzetek, s azoknak főnökei is, a mennyiben terhes szerződéseket köztörvény szerint tehetnek, érvényesen köthetnek.

9. § Ezen árú-szerzési, valamint a II-ik Rész 156-ik §-ában alapuló igényügyek is, ha szóbeli úton el nem végeztethetnének, a váltói rendes eljárás szerint irásban is elintéztethetnek.


  Vissza az oldal tetejére