1844. évi VII. törvénycikk

az 1840:XXII. törvénycikk némelly szakaszainak bővitéséről, s illetőleg módositásáról

Az 1840:XXII. tc. következőkben bővíttetik, s illetőleg módosittatik:

1. § A csődületi biróságokról szóló 1-ső § végéhez hozzá adatik:

„A tengermelléki kincstári kerületben a csődületi első biróságot a fiumei váltó és kereskedési törvényszék: Torontál megyében kebelezett Kagy-Kikindai kerületben pedig a kerület tanácsa gyakorlandják.”

2. § Midőn a hitelezőknek összejövetelére biróiképen kitüzött csődületi határnapon a követeléseknek bejelentésére a 46-ik §-ban kiszabott három napnak lefolyása után a csődületi biróság tapasztalja: hogy a bejelentett követeléseknek öszvege 1000 frtot meg nem halad, a perügyelőt és megjelent követelőket mind azokra nézve, mik az 1840:22. tc. 65-ik egész 78-ig, valamint szinte 103. §-ok szerint a feleknek kölcsönös nyilatkozásaik által fölvilágosítandók, a törvény szine előtt a nélkül; hogy az említett §-okban a periratoknak közlésére nézve, kiszabott határnapokat megtartani köteleztetnék, sommás úton kihallgatja, s azután a bejelentett követeléseknek mind valósága, mind osztályozása iránt nyomban itéletet hoz, ebbeli eljárásáról mindazonáltal rendes jegyzőkönyvet vezetni, és egyébiránt magát az illyen csődperekre nézve is mindenekben az 1840:22-ik tc. rendeleteihez alkalmazni köteles. Felebbvitel esetében a biróság által vezetett jegyzőkönyv minden ahhoz tartozó irományokkal a hozott itéletnek bővebb megvizsgálása végett a váltófeltörvényszék eleibe terjesztendő.

3. § A 81. §-nak b) pontja következőképen változtatik:

b) „A csődperben eljáró megyei törvényszékeknek tartására szükséges költségek, mellyek ha a csődtömegnek értéke 1000 forintot meghalad, egészlen a tömeg által viselendők. Ezer forintot meg nem haladó tömegtől mindazonáltal semmi díj nem jár, s a többi biróságoknál e részben az eddig divatozó szokás fog továbbá is megtartatni.”

4. § A 112. § következőképen változtatik:

„A 81. § a) b) c) pontjai alatt említett csődületi költségek a csődületi öszves tömegből a nélkül, hogy a kielégítést nyert követelések között aránylag felosztathatnának, előlegesen kifizetendők.”

5. § A hamissággal vagy vétkes gondatlansággal párosult bukásoknak kinyomozásáról s megfenyítéséről szóló 125, 126, 127, 128, 129. §-ok következőképen változtatnak meg:

„125. § A csődbiróság azon itéletben, melly által a csőd megnyitását biróiképen megrendeli, s a hitelezőknek öszvehivására határidőt tüz ki, egyszersmind a bukottnak szorosan meghagyja: hogy bukásának okait a hitelezők öszvejövetelére kitüzött határnapig irásba foglalva, két példányban a csődbiróságnak beadja.”

„126. § Ha a bukott akkor, midőn ellene a hitelezők csődületet kértek, a biróság idézésére sem maga, sem képviselője által meg nem jelent, vagy a biróság itéletének következésében akár értékbeli állapotját a 12. § értelmében felfedezni, akár bukásának okait a 125. § szerint előadni elmulasztotta, vagy végre a 128. § szerint teendő birói vizsgálat alkalmával a biróság meghagyására nem nyilatkozik, vagy meg nem jelenik, a biróság a követeléseknek valósága felett a 74. § szerint hozandó itéletnek alkalmával tapasztalván: hogy a megitélt követeléseknek öszvege a tömeg értékét meghaladja, azonnal itélet által kimondja: hogy a bukás hamissággal párosult.”

„127. § Midőn a bukott bukásának okai iránt irásbeli nyilatkozatát a 125. §-ban megszabott határnapig beadja, annak egyik példánya a perügyelőnek ugyan azon alkalommal, midőn vele a követelőknek kereset-levelei a 65. § szerint közöltetnek, olly meghagyással kiadatik: hogy iránta észrevételeit az említett 65. § következtében meghatározandó határnapra beadja. A perügyelő által szinte két példányban beadandó észrevételek a bukottal a 69. s 70. §-ok szerint kitüzendő határnapon adandó felelet végett közöltetnek, s a bukott által hasonlóképen két példányban beadott felelet a 73. § értelmében a perügyelőnek nyilatkozás végett ismét kiadatván; a biróság azon alkalommal, midőn a bejelentett követeléseknek valóságáról itéletet hoz, s tapasztalja: hogy a megitélt követeléseknek öszvege a tömeg értékét meghaladja, egyszersmind az iránt is itél, valljon a bukás hamissággal, s illetőleg vétkes gondatlansággal párosult-e vagy nem?”

„128. § Mind a perügyelőnek, mind a hitelezőknek joguk van a bukott ellen mind a 126., mind a 127. §-ok eseteiben a per folyta alatt akár mikor szoros vizsgálatot kérni. Ezen vizsgálatot a csődbiróság megrendelvén, a bukottnak meghallgatásával a kebeléből kiküldendők által, vagy az illető büntető hatóságnak közbenjöttével teljesíteti; ez alkalommal a bukottnak a csőd megnyitásakor lefoglalt kereskedési könyveit s levelezéseit a vizsgálatottevők, a perügyelő s az illető kereskedői testület által, ha kivántatik, a bukottnak személyes jelenlétében átnézeti, sőt a mennyiben szükséges, maga is átnézi, s az általa tapasztaltakat, valamint a beadott vizsgálatot is birói megfontolás alá veszi.

A perügyelőn kivül a hitelezőknek is joguk van, mind a bukott által a bukás okai felől beadott nyilatkozatot, mind ugyanannak lefoglalt kereskedői könyveit s levelezéseit is megtekinteni, s irántuk észrevételeket tenni, s ezen észrevételek a bukottal a 127. §-ban körülirt módon nyilatkozás végett közöltetvén, szinte birói tárgyalás alá veendők.

A biróság, midőn a csődöt a fentebbi 126, 127, 128. §-ok értelmében hamissággal, vagy vétkes gondatlansággal párosultnak itélet által kimondja, az illető büntető hatóságot a bukott elleni büntetőpernek inditására a tény mibenlétének felvilágositására kivántató irományoknak általküldése mellett, nyomban felszólitja, s egyszersmind elhatározza: hogy a bukott váltókat jövendőre ki nem adhat, bejegyzett kereskedőnek nem tekintetik, s törvény előtt hitelességgel biró kereskedési könyveket nem vezethet, s ezen itéletet ugyan azon módon, mint a hitelezők öszvehivására kitüzött határnappal történt, a magyar királyi Helytartótanács utján országszerte is kihirdetteti.

A csődületi biróságnak a büntető pernek inditását rendelő itéletétől felebbvitelnek a 126. § esetében nincs helye - a 127-dik § esetében mindazonáltal ezen itélet a csődpertől különválva a csődületi felebbviteli biróságok eleibe mind a perügyelő vagy hitelezők, mind a bukott által a 96. §-ban körülirt módon birtokon belől felebb vitethetik.”

„129. § A fenyítő biróság, a csődbiróság megkeresésének következésében a bukottat azonnal büntető per alá vonni, s ha elszökésétől tartani lehet, azt haladék nélkül le is tartóztatni, hozandó itéletét pedig megvizsgálás végett minden esetre a szokott felebbviteli biróságok eleibe terjeszteni köteles.”

„Azon csődperekben, mellyek a jelen tc. 2. §-a szerint intéztetnek el, a 125, 126, s 129. §-ok, sőt, midőn akár a perügyelő, akár a hitelezőknek valamellyike a bukottnak megfenyitését kivánják, a 127. s 128. §-ok rendeletei is szinte teljesítendők.”


  Vissza az oldal tetejére