1844. évi IX. törvénycikk

a közmunkák szabályozásáról

1. § Minden jobbágy, ki egy egész urbéri telekkel bir, évenkint 12 napot köteles szekerével s vonó marháival a szerint, a mint azokat négyes vagy kettős fogattal közönségesen használni szokta, közmunkában tölteni.

2. § Az egy egésznél nagyobb vagy kisebb telekkel biró jobbágyok tartozásukat aránylag teljesitendik.

3. § Az urbéri házas zsellérek évenkint 6, a házatlan zsellérek 3 gyalog napot szolgálandanak.

4. § A majorsági földre telepített lakosok, és azon nem-nemesek, kik nemesi jószágot birnak, a közmunkát az urbéri házas, s illetőleg házatlan zsellérekkel egyenlő arányban teljesítik.

5. § Azon községekre, a mellyekben urbéri telkek nem léteznek, a megyék más hasonló terjedelmü urbéri községekhez aránylag fogják a közmunkában töltendő szekeres napoknak számát meghatározni, és ezen napszámok azután az egyes lakosok között birtok-aránylag felosztandók.

6. § A zsellérek az illyeten községekben is a 3-ik § rendelése szerint teendik szolgálataikat.

7. § Azok, kik a fenálló törvények szerint eddig közmunkát nem tettek, azzal ezentúl sem fognak tartozni, hanem ha jelen törvény által arra világosan köteleztetnek.

8. § A zsellér-nők akár özvegyek, akár hajadonok legyenek, úgyszinte azon zsellérek is, kik életöknek 18-ik évét még be nem töltötték, vagy a 60-at már meghaladták, ha házuknál velök egy kenyéren élő, s munkára alkalmas férfi családtag vagy szolga nincs, közmunkát tenni nem tartoznak.

9. § A sz. kir. s XVI szepesi városokban, valamint a tengermelléki kerületekben is a közmunkákra nézve eddig divatozott gyakorlat jövendőre is fenmarad.

10. § A Jász-, Kún- s Hajdú-kerületekben:

a) A birtokosok minden három holdnyi birtok után egy egy szekeres napszámot kötelesek szolgálni.

b) Tizenöt holdnál kevesebbet birók a reájok eső egy egy szekeres napszámot háromnapi kézi munkával válthatják meg.

c) Három holdnál kevesebbel vagy semmi földbirtokkal nem biró lakosok - ha házuk van 6, ha házuk nincs 3 kézi napszámot tartoznak a 8. § értelmében teljesíteni.

11. § Az 1827:32. törvénycikkben említett szabados lakosok a közmunkát azon törvénycikk értelmében a fentebbi 1. s 2. §-ban kitett arányban kötelesek teljesíteni.

12. § Ingyen közmunkák ezentul csak következő czélokra használtathatnak:

a) Közgyülési határozat által kijelelendő közlekedési utaknak, s azokban lévő hidaknak s töltéseknek készítésére, megigazítására s fentartására.

b) A megyei közigazgatás tekintetében szükséges közszolgálatokra.

c) Olly vizi szabályozásoknál és munkáknál, mellyekről az alább következő 18-ik § rendelkezik.

13. § A katonai általkeléseknél, s a katonaság számára kivántató termesztményeknek elszállítására szükséges fuvarokra nézve, a régi gyakorlat a törvénynek e részbeni további rendeleteig fenmarad.

14. § A tiszti fuvarozások rovatához tartozó előfogatok, mellyek alatt azonban egyedül csak a megyei közigazgatás tekintetéből szükséges előfogatok értethetnek, - mindazok által, kik azokat eddig kiszolgáltatták, jövőre is a fuvarbérnek a házi pénztárból nyerendő tökéletes pótlása mellett teljesítendők.

15. § A 13. és 14. §-ban említett közmunkák az illetők által a jelen törvényben kitett illetőségen kivül lévén kiszolgáltatandók, ezen illetőségekbe be nem számíttathatnak.

16. § Töltések, átmetszések és más vizszabályozási munkák, az 1840:10. törvénycikk rendelése szerint azoknak költségén s azon arányban teljesítendők, a kiknek s a mint az illyetén szabályozási munka hasznot hoz, s e részben az 1836:36, 1840:10. törvénycikkek az 1807:17. törvénycikkhez képest akképen világosíttatnak fel, hogy az azokban említett közbirtokosok alatt nem csak azon egy határbeli birtokosok, hanem mindazon bár több határbeli birtokosok értendők, kik a czélba vett vizi munkálatban birtokaikra nézve érdekelve vannak.

17. § Ha a szabályozás által a viz árjaitól a közadó alapjához tartozó urbéri földtér mentetik meg, az illető községek azonban a szabályozáshoz megkivántató és a 16. § értelmében reájok haszonaránylag kivetendő munkákat rendes gazdálkodási foglalatosságaiknak hátramaradása nélkül ön maguk is elvégezhetik; segedelmökre közmunka nem rendeltethetik. Ellenben

18. § Ha az illető községek a 16. § értelmében reájok haszonaránylag kivetendő munkákat, gazdasági foglalatosságaiknak hátramaradása nélkül meg nem győzik, a reájok esendő munkáknak azon része, mellyet maguk erejével meg nem győznek, közmunkával végrehajtandó.

19. § Azon község, a mellynek javára illyetén munkák tétetnek, ha különben gazdasági foglalkozásainak hátramaradása nélkül teheti, azon munkák helyett, mellyeket a segítségre jött más helységbeli lakosok illy alkalommal az ő javára tettek, más közmunkákat tartozik teljesíteni, a szomszéd helységbeli lakosoknak illetőségébe beszámítandókat.

20. § Rendkivüli esetekben, a millyenek hófuvatok, vagy más elemi viszontagságok által megszakasztott közlekedéseknek megnyitása, tűzi veszély elhárítása, hidaknak, gátaknak, s töltéseknek az áradó víz ellenébeni védlése, az érdekelt és szomszéd lakosok és birtokosok mindnyájan polgári állapotjokra való tekintet és beszámítás nélkül munkára alkalmas minden szekereikkel, marháikkal és cselédjeikkel a szükséges munkát megtenni kötelesek.

21. § A jelen törvényben meghatározott évenkinti illetőségen felül teendő közmunkára senki nem kényszeríttethetik, sem az év lefolyta alatt fel nem használt közmunkának pótlólagos teljesítésére nem köteleztethetik.

22. § Az őt e törvény szerint illető közmunkát pénzzel senki meg nem válthatja, s megváltani nem kényszeríttethetik: de az általa végzendő akár szekeres akár kézi munkának teljesítésére maga helyett más alkalmas kézi munkást, vagy szekerest kiki helyettesíthet.

23. § Az idő, mellyet a közmunkát teljesítő, jövet és menet eltölt, illetőségébe beszámítandó, s azért kötelesek a törvényhatóságok arra a lehetőségig felügyelni, hogy kiki az általa teljesítendő közmunkát lakása helyéhez minél közelebb végezhesse.

24. § Az, ki szekeres közmunkával tartozik, ha a közszükség úgy kivánja, vagy pedig járó marháitól ön hibáján kivül megfosztatott, egy egy szekeres napszám helyett két gyalog napot köteles szolgálni.

25. § Közmunkára kiki tulajdon költségén, s azon eszközökkel és szerszámokkal köteles kiállani, mellyekkel tulajdon munkáit végezni szokta.

26. § Különösen felügyelni kötelesek a hatóságok arra: hogy a közmunkák a mennyire lehetséges, mindig sürgős mezei munkák idején kivül teljesíttessenek.

27. § Évenkint October hónapban mindazok, kik közmunkára a legközelebb következő November elején kezdendő számadási évben kötelesek lesznek, a reájok eső illetőségek szerint helységenkint összeirandók.

28. § Ezen összeirást a megyékben járásonkint, közgyülési határozat mellett kiküldendő egy táblabiró, szolgabiró s eskütt teljesítik, s November 1-ső napjáig az alispáni hivatalnak beadják.

29. § Az alispán ezen összeirást a járásbeli szolgabirákkal, megyei számvevővel és e végre közgyülésileg kiküldendőkkel November közepéig megvizsgálván, azokkal s a megyei mérnökökkel egyszersmind előleges tervezetet készít az iránt: hogy a legközelebbi év lefolyása alatt minemű közmunkálatok legyenek teendők? s azok mindegyikének végrehajtására mennyi s jelesül melly helységbeli közmunkák fordítandók? - s ezen tervezetnek készítésében kellő tekintettel lesz arra: hogy a közbejöhető előre nem látható rendkivüli közmunkák teljesítésére a napszámoknak bizonyos mennyisége járásonkint mindig szabadon hagyassék.

30. § A November vagy December hónapokban okvetetlen tartandó közgyülés az eleibe terjesztendő összeirást, s annak alapján készített előleges tervezetet megvizsgálván, s megállapítván, a végrehajtandóknak végrehajtása végett a megye illető alispánjának, a járásbeli s kerületi szolgabiráknak, úti biztosoknak vagy felügyelőknek s megyei mérnököknek, egyszersmind pedig a járásbeli adószedőnek is kiadatja.

31. § A helybenhagyott összeirást mindegyik helységnek - a mennyiben azt illeti - a szolgabiró kiadja; s a helység által összesen teljesítendő közmunkáknak számát a járásbeli adószedőnek közbejöttével a helységnek e végett készítendő külön könyvecskéjébe beirja.

32. § Mindennemü megyei közmunkálatok a megye által e végre megbizandó alispánnak felügyelése és kormányzása alatt foganatosíttatnak, ki a kebelbeli lakosok által teljesítendő közmunkáknak rendes kezelésére is szorosan felügyelni köteles.

33. § A végrehajtás iránti rendelkezés a szolgabirót illeti.

34. § A közmunkásokat az általuk teljesített munkákról az úti biztos, vagy azon megyei más tisztviselő nyugtatja meg, ki az illető munkálatoknáli közvetlen felvigyázásra kirendelve van, s ez kiadandó nyugtatványainak táblás jegyzékét a szolgabirónak hetenkint megküldeni tartozik.

35. § A járásbeli adószedő minden hónapban azon alkalommal, midőn az adóbeli pénzeket beszedi, az előtte előmutatandó nyugtatványok szerint, mind azon szekeres vagy gyalog napszámokat, mellyeket az illető helység a legközelebb lefolyt hónapban kiszolgáltatott, a helység könyvecskéjébe beirja.

36. § Minden illyetén alkalommal az adószedő az egész hónapnak lefolyása alatt mind egyik járásbeli helység által teljesített közmunkák számáról az alispáni hivatalnak táblás jegyzékben nyomban jelentést teend.

37. § A helység jegyzője minden évnek kezdetén a nekie adandó összeirás szerint mindegyik helybeli lakosnak adóbeli könyvecskéjébe beirja a közmunkáknak számát és minőségét, mellyeket az, azon év lefolyta alatt teljesíteni tartozik; egyébiránt pedig ezen napszámoknak, kinek rendelésére? hová? s mikor lett kiszolgáltatásáról, rendes számadást, és jegyzőkönyvet vezetvén, minden hónapnak végével mindegyik adózónak könyvecskéjébe az általa ezen hónapnak folyamatja alatt leszolgált napokat beirni tartozik.

38. § Azon megyei választmány, melly a helységeknek adóbeli illetőségeikre nézve évenkint számtételt tesz, a közmunkákról is évenkint mindegyik helységre nézve ugyan azon alkalommal hasonló számtételt készítend.

39. § Az illető szolgabiró az általa felhasznált közmunkákról évenkint pontos számadást készít, s mutatványul az illető felügyelő tisztviselő által, a 34. § szerint, hozzája beküldendő táblás jegyzékeket használandja.

40. § Az illető szolgabirónak számadásait a megyei számvevőszék azon módon vizsgálja meg, mint az adóbeli számadások megvizsgáltatni szoktak.

41. § Rendkivül közbejövő közmunkák iránt, ha halaszthatatlanok, vagy kisebb tekintetűek, az illető szolgabiró rendelkezik, s e czélra az előleges tervezetben e végett szabadon hagyott napszámokat fordítja; - azon esetben ellenben, ha az illyetén közmunkák nagyobb tekintetűek, s halaszthatók, a végrehajtandóknak miképeni teljesítése iránt az alispáni hivataltól utasitást kér, mellynek köréhez tartozik az iránt is rendelkezni, hogy rendkivül közbenjövő közmunkákra felhagyott napszámok felhasználva lévén, az illyetén közmunkákra, melly helységeknek napszámai fordíttassanak.

42. § A szabad kerületben a közmunkáknak összeirása s kezelése az illető közhatóság, s e végre megbizandó tisztviselők által azon módon fog teljesíttetni, mint a megyékre nézve az előző §-ban megállapíttatott.

43. § A köztisztviselők a közmunkák végrehajtásábani mindennemü eljárásaikért felelősek, s mind azon kárt, mellyet akár rendelkezésök, akár mulasztásuk által a közönségnek, vagy egyes egyéneknek okoznak, teljesen pótolni tartoznak.

44. § A királyi Helytartótanácsnak felügyelési joga a törvény értelmében fenmarad.