1847. évi erdélyi III. törvénycikk

az urbériségről

1. § Urbériség alapja az 1819/20-ik évben, legfelsőbb parancs következtében véghez vitt összeirás; emlitett összeirás pedig ily módon lészen kiigazitandó:

1-ször. Ha az idézett összeirásban kijelelt mennyiségből a földesurak által illető birság közbejövetele nélkül valami elvétetett volna, ez a bebizonyosulandó mennyiségben az urbéreseknek visszapótlandó.

2-szor. Minthogy a Hármas törvénykönyv 1-ső része 40-ik czime értelmében adó alatti urbériségeket is majorságföldekké tenni szabad, ily módon majorságositott földek, ha szinte az 1819/20-ik évi összeirásba beirattak volna, ezentul is földesuri kezeken hagyatnak, a helybenhagyott törvények III. része 2-ik czime 4-ik czikkének rendelkezése ezutánra is fenn hagyatván.

3-szor. Az urbért behozó bizottmány által minden helységre nézve külön-külön meghatároztatván, hogy jelenlegi szolgálataik és tartozásaik szerint, mely urbéresek vétessenek egész vagy kisebb állományuaknak, ha az 1819/20-ik évben urbériségeknek feljegyzett földek nem lennének elegendők, az urbéreseknek földekkel oly móddal leendő ellátására, hogy az urbér behozatala után mindnyájan külön-külön a IV-ik törvénycikk 6-ik szakasza nyomán a tett szolgálatok arányában elhatározott állapotuk szerint ezentul is egész vagy kisebb állományuaknak maradhassanak, s ha továbbá az összeirásban kijelelt földmennyiségen kivül, netalán oly földek is léteznének urbéri kezeken, melyek az urbéreseknek, vagy más szolgáló embereknek, nem a földesurak külön és kétségtelen használatában volt majorság földeiből szakasztattak ki, vagy engedtettek át: a fennebbi hiány ily földekből lészen kipótlandó és ugyanazon földesurnak minden urbéresei, ugyanazon földesur minden urbéresei kezein összesen találtató földek mértékéig, eddigi szolgálataik mértékéhez arányzott állapotukban lesznek megtartandók; önként értetvén, hogy oly földek, melyek sem az összeirásba be nem irattak, sem a szolgáló emberek kezeinél nem léteznek, ezen hiány pótlására nem fordittathatnak.

4-szer. Ha az 1819/20-ik évben urbériségnek összeirt és az urbéresek kezein található külállományi mennyiség az urbér behozatala alkalmával az előbbi pont értelmében pótlásra szükséges aránylagos mennyiséget felül mulná, ezen felesleg is az urbéreseknél hagyatik; ha csak a földesur be nem bizonyitaná, hogy ez a majorságföldekből helytelenül iktattatott be az összeirásba.

5-ször. Azon helységekben, hol eddig tagositás, közhelyek felosztása alkalmával, vagy más okból is urbéri rendezés vitetett volna véghez: a szolgáló embereknek kiadott mennyiség kezöknél hagyandó. Mely állományi mennyiség, ha az 1819/20-ik évben összeirt mennyiségnél kevesebb lenne, az állományi hiány a földesur által pótlandó. Az urbéri tartozások és szolgálatok pedig minden esetre az urbéresek által birt, vagy birandó állományokhoz alkalmazandók.

2. § Az irtványok általában az 1791-ik évi 26. és 30-ik törvénycikkek értelmében majorságföldeknek tekintetnek; de az előbbi szakasz szabálya szerint véghezviendő szükséges állományi pótlás esetében, netalán urbéresi kezeken levő oly irtványok, melyek nem a földesurak nyilvános tilalma ellenére tétettek, az állományok pótlására szolgálandanak; a földesurak nyilvános tilalma ellenére, valamint a tiltott erdőkben tett irtványok ellenben az állományok pótlására nem fordittathatnak. Az urbéres és földesur között kötött egyezménynél fogva tett irtványokra nézve, az egyezmény tartalma megtartandó.

3. § A jövendőben teendő irtványokra nézve határoztatik: hogy azok csak földesuri engedelem és nyilvános egyezések nyomán tétethetnek, melyekben ugy az egyezés minden pontjai, mint a megváltáskor megtéritendő munkabér is világosan feljegyzendők. Hogyha pedig földesuri engedelem és egyezés nélkül irtványok tétetnének, azokat a földesur, az irtvány használatától számitandó három év lefolyta alatt, szolgabiró vagy dulóbiztos és tisztiügyész jelenlétében, minden költség megtéritése nélkül visszaveheti; három év lefolyta után ezt csak rendes urbéri uton eszközölhetvén; mindkét esetben a földesur kárának megtéritése a visszavétellel együtt eszközlendő. Ha a földesur a kiváltás feltételeit az egyezésben világosan megemliteni elmulasztaná, a kiváltásnak csak becsü mellett leend helye.

4. § Urbéri szabályozásnak a székely székekben is helye leend, oly világos kifejezéssel azonban, hogy a majorságföldek és székely örökségek, habár jelenleg a szolgáló emberek kezeinél léteznének, valamint azon bármi névvel nevezendő földek is, melyek a Hármas törvénykönyv 1-ső része 40-ik czime értelmében, vagy itéletek következtében földesuri kezekre jutottak, urbéri szabályozás tárgyai nem lehetnek; az elv jelen törvénycikk 1-ső szakaszában határozott állományi illetőségek kiigazitása alkalmával is megtartatván.