1847. évi erdélyi IV. törvénycikk

az urbéri állományokról és helységek osztályzatáról

1. § Az urbéresek által eddig birt belállományok egész kiterjedésökben náluk meghagyatnak, hol pedig a jelenlegi belállományi mennyiség négyszáz négyszögölnél kevesebb lenne, a hiány lehetőleg a helység közelében levő és minden évben használható külső földekből pótlandó, mely esetben a belállomány pótlására forditott hasonló külső földek az azokkal egybekötött tartozásokra nézve a belállományok természetét veszik fel, ha pedig az urbéres által jelenleg birt belállomány kiterjedése ezerkétszáz négyszögölnél nagyobb lenne, a felesleg a külállományi illetőségekbe számitandó.

A házas zsellérekre nézve az 1819/20-dik évi összeirási állás oly móddal állittatik meg, hogy ha a belállománynak fennebb meghatározott négyszáz négyszögöl mennyiségéből valami hiányoznék, annak kiegészitését a zsellérek nem követelhetik, ha pedig négyszáz négyszögölnél nagyobb lenne, a feleslegre a zsellérek által használt föld természete szerinti szolgálat mennyiség határozandó. Ezen egy eseten kivül a zselléreket általában urbériségek nem illetik.

2. § Az urbéri állományok kiterjedésének helyesebb meghatározása végett a karok és rendek, a helységeknek a királyi főkormány által a törvényhatóságok előterjesztésére 1821/2-ik évben megállitott osztályzatát elfogadják, mely szerint:

Felső-Fejérmegyében:

7347/1821. kormányi szám I. osztályban 49
II. osztályban 16

Alsó-Fejérmegyében:

7066/1821. kormányi szám I. osztályban 56
II. osztályban 85
III. osztályban 32
IV. osztályban 17

Küküllőmegyében:

10,046/1821. kormányi szám I. osztályban 57
II. osztályban 44
III. osztályban 12

Thordamegyében:

6708/1821. kormányi szám I. osztályban 48
II. osztályban 62
III. osztályban 44
IV. osztályban 17

Kolozsmegyében:

11,031/1821. kormányi szám I. osztályban 74
II. osztályban 104
III. osztályban 29

Dobokamegyében:

2241/1821. kormányi szám I. osztályban 84
II. osztályban 56
III. osztályban 23

Belső Szolnokmegyében:

6648/1821. kormányi szám I. osztályban 95
II. osztályban 59
III. osztályban 39

Közép Szolnokmegyében:

11,773/1821. kormányi szám I. osztályban 55
II. osztályban 47
III. osztályban 36

Hunyadmegyében:

3880/1822. kormányi szám I. osztályban 119
II. osztályban 141
III. osztályban 64

Krasznamegyében:

10,293/1821. kormányi szám I. osztályban 24
II. osztályban 26
III. osztályban 21

Zarándmegyében:

5149/1822. kormányi szám I. osztályban 34
II. osztályban 39
III. osztályban 22

Kővár vidékben:

6649/1821. kormányi szám I. osztályban 23
II. osztályban 34
III. osztályban 28

Fogaras vidékben:

4724/1822. kormányi szám I. osztályban 32
II. osztályban 18
III. osztályban 1

Udvarszékben:

10,294/1821. kormányi szám I. osztályban 96
II. osztályban 21

Háromszékben:

1789/1821. kormányi szám I. osztályban 95
II. osztályban 3

Csíkszékben:

3868/1822. kormányi szám I. osztályban 48
II. osztályban 4
III. osztályban 2

Marosszékben:

1650/1822. kormányi szám I. osztályban 72
II. osztályban 44

Aranyosszékben:

721/1822. kormányi szám I. osztályban 15
II. osztályban 6

Hétbirák jószágaiban:

4726/1822. kormányi szám I. osztályban 8
II. osztályban 10
III. osztályban 10

Brassói közönség jószágaiban:

3041/1821. kormányi szám I. osztályban 8
II. osztályban 3
III. osztályban 3

helységek léteznek.

3. § Az állományok terjedelmére határozott holdak általában ezerhatszáz négyszögölben számitandók.

4. § Mi a külállományok mekkoraságát illeti, egy egész állományra nézve:

szántóföldekből kaszálókból
I. osztályban 4-10 2-4
II. osztályban 6-12 3-5
III. osztályban
IV. osztályban
és a hol létezik a 7-14 4-6

holdak, a földek kiterjedése- és különböző minőségéhez képest, oly móddal állittatnak meg, hogy egy egész úrbéri állományra nézve a különböző osztályzatok szerint bármely törvényhatóságban is kevesebb holdmennyiség ne vétethessék annál, mint a mely ezen törvénycikknek 2. szakaszában érintett osztályzatban, azon törvényhatóságot illetőleg megállittatott. A felyebb kijelelt kaszálói mennyiség, minden évben használható kaszálókban értetik - mire nézve a váltólag használhatókbani illetőség, a használat alatti kaszálók arányában lészen kiadandó.

5. § Urbéri telkek számilag mindazok, melyek az 1819/20. évi összeirás alkalmával azoknak irattak, vagy az akkor összeirt telkekből később szaporodtak; ily telkek külsőségekkel is ellátandók; kivétetvén az emlitett összeirás alkalmával semmi külsőségekkel el nem látott és a házas zsellérek rovatába sorozandó házhelyek.

6. § A fennebbiek szerint megállittatván valamely helység urbéres telkeinek száma, az állományi mennyiség alkalmazására nézve az urbéri végrehajtás alkalmával következő rendszabály követendő:

1. Az 1819/20. évben összeirt mennyiség, az illető urbéres állományi illetőségének tekintetvén, a III. törvénycikkben megállitott elv szerint, jelen szolgálat mértékéből kiindulólag lesz elhatározandó: hogy a külsőségekkel ellátott urbéres egész, fél, vagy kisebb telkü urbéresnek tekintessék; mire nézve megjegyzendő, hogy a földes urának két napi igás napszámot tevő urbérest már egész állományunak kell tekinteni. És ha az 1819/20. évben összeirt mennyiségből, a jelen urbérben határozott telki illetőség, a szerint, a mint az egyes telkek, egész, fél, vagy kisebbeknek előre megállittattak, ki nem adathatnék, - e hiány a III. törvénycikk értelmében, az urbéresnek netalán kezein találtató és a III. törvénycikk 1. szakaszánál fogva ily czélra kijelölt földekből pótlandó; azon esetekben pedig, midőn e hiány az e végre kijelelt földek nem léte miatt, ki nem pótoltathatnék, az urbéri szolgálatok és tartozások az urbéresek által birt földek arányában leszállitandók: önként értetvén, hogy miután az 1819/20. évben összeirt urbériségek a III. törvénycikk 1. szakasza szabálya szerint megtörténvén a kipótlás, az urbéreseknek törvényes mértékben kiadattak: a kiadott mennyiségen felyül lévő s az urbéresek kezein bármily czim alatt találtató földek, mint majorságiak, a földesurnak tulajdonává válandók, kik azonban e földeket az illető urbéresek kezének tizenkét évig oly móddal tartoznak meghagyni, hogy az urbéresek azok után a jelenleg meghatározott urbéri szolgálattal megkülönböztetett, az urbért, behozó bizottmány közbejöttével kölcsönös egyezés utján megállitandó, de azon földek utáni eddig tartozásokat felyül nem muló szolgálatot tegyenek, mely földek az 1791. évi 26. és 30. törvénycikkeknek, az irtványok iránti hason szabálya szerint, csak e határidő eltelte után fordithatók a földesurak majorsági használatára.

2. Ha az urbéres az összeirt mennyiségen felyül eddig használt földekből az előrebocsátott elvek szerint valamit kibocsátani tartoznék, választása leend arra nézve, hogy az eddig használt földekből melyeket akar megtartani.

3. Az egyes urbéri telkek a fennebbiek szerint megállittatván, az urbéresek ezen törvénycikk által megállitott állományi illetőségeik utáni szolgálataikat és tartozásaikat állományaik irányában, a jelen urbérben határozott mérték szerint teendik.

4. Az urbéri szolgálatok és tartozások nyolczados mérték szerint számitandók.

7. § Midőn a körülmények szükségessé teszik, az urbéri külállományoknál a kaszálók hiánya szántóföldekkel, és megforditva, a szántóföldek hiánya kaszálókkal aránylagosan fog kipótoltatni.

8. § Szőlők urbéri illetőségekbe csak ott vétetnek fel, hol eddig is annak részét tették.

9. § Az urbér behozatalakor megállitott bel- és külállományoknak egymástoli elszakasztása osztály, csere, ugy elidegenités általi csonkitása az urbéreseknek tilalmaztatik; az állományok elszakasztott részeit a földesurak bárkitől is, a vevőnek az eladó elleni visszkeresete fennmaradása mellett urbéri uton visszavehetik; s hogy ily elidegenitések a földesurak megegyezésével is helyt ne találjanak és a visszaszerzettek azon állományokhoz, melyektől elszakasztattak, visszacsatoltassanak, erre felügyelni az urbéri tábla kötelessége leszend.

10. § Ha a földesur szüksége vagy könnyebbsége tekintetéből az urbéri bel- vagy külállományokat majorságiakkal kivánná felcserélni; ezt teljesen annyit érőnek természetbeni megadása és az épitményekre, javitásokra tett költségek teljes megtéritése után, urbéri uton megteheti.

11. § Azon szolgáló emberekre nézve, kik oly helyeken laknak, vagy oly földeket mivelnek, melyek ezen és az előbbi törvénycikkben megállitott elvek szerint nem urbériségek, illető földesuraikkali szabad egyezkedés ezutánra is fennhagyatik.


  Vissza az oldal tetejére