1847. évi erdélyi VI. törvénycikk

az urbéri tartozásokról

1. § Minden a IV-ik törvénycikk szerint egész állományu urbéres maga kenyerén, tulajdon szekerével, vagy szántáskor maga ekéjével, boronájával hetenként egy, és e szerént évenként ötvenkét napon át annyi számu marhával tartozik földesurának szolgálni, mennyivel magának szokott dolgozni, vagy a földesur választása szerint a fennebbi és elegendő dolgossal és munkaeszközökkel véghezviendő egy napi igás munka helyett két napi tenyeres szolgálatot tenni, a nagyobb vagy kisebb állományu urbéres ezen mértékhez aránylagos munkával tartozván.

2. § A zsellér, ki csak a IV. törvénycikkben megállapitott mennyiségü belső telekkel bir, évenként tizennyolcz, - a házatlan zsellér pedig, kit a határbeli javadalmak használata sem illet, évenként hat napi kézi munkával köteles.

3. § Az uri munkára menetel és jövetel, mint szintén a munka közt engedendő nyugalom, étetés és itatás idejére nézve az eddigi gyakorlat megtartandó, és ha a földesur és urbéres között, az erre szükséges idő beszámitása felett egyenetlenség támadna, az urbéri tábla kötelessége a helybeli körülmények és a helyek távolságához képest, meghatározni: mennyi idő legyen a menetel és jövetelre, a marhák étetésére és itatására az uri munkába számitandó. Fél mértföldnél kevesebb távolságról a téli négy hónapokban, ugymint Szent András, Boldogasszony, és Böjtelő havakban, a reggeli és estveli szürkület, a munkára menetelre és abbóli hazajövetelre, az urbéresnek ugy szolgáljon, hogy a földesurnak napfeljövetelétől fogva naplementéig valóságos szolgálat jusson: a többi hónapokban pedig napfeljövetelétől fogva naplementéig teendő szolgálatba, mind a menetel, mind a jövetel beszámittassék.

4. § Hogyha az uri munkának a közbejött eső, vagy más akadály miatt félbe kell maradni, a napnak azon része, melyben az urbéres dolgozott, vagy a munka helyén tartóztatott, szolgálatba számitandó; hogy ha pedig az urbéres földesuri rendeletből a napi munkára megjelent, de az előbbi okból semmit sem dolgozhatott, akkor csak a munkára való menetel és jövetel tudandó szolgálatba.

5. § Az évi szolgálatoknak egy negyede Szent András, s a következő négy téli hónapokban levén kiveendő, hogy a földesurak urbéreseik munkájának illő hasznát vehessék, szabad lesz a földesuraknak, egyedül a szántást kivéve, sürgető munka idején, a telki állomány aránya szerint járó hetenkénti szolgálatot kettőztetni, ugy mindazonáltal, hogy ilyetén munkák az évi járandóságba számithassanak, és az ily megkettőztetett napszám csak is hetenként váltólag találhasson helyet, azaz: az urbéres minden második héten csak rendes szolgálatra köteleztethessék.

6. § A földesurtól félnapi távolságra lakó urbéresek uri munkára - miről jó előre értesittetniök kell - egy héten négy napon tul, a menetel és jövetel ideje is oda értetvén, nem szorittathatnak: megjegyeztetvén, hogy e napok az egész évi tartozásba számitandók, s hogy ily négy napot tett urbéreseknek a következő hét öngazdaságuk folytatására, a szolgálattal mindig szabadon hagyandó; mely esetben a földesur nyáron a marhák elegendő legelőjéről, télen pedig mind az urbéreseknek, mind marháiknak elégséges elhelyeztetéséről gondoskodni tartozik.

7. § A napszámoknak egyhétről másra halasztása, vagy hátramaradtságok halmozása a földesuraknak tilalmaztatik, kivévén, ha az urbéres heti szolgálatát önhibájából mulasztotta volna el: vagy hosszasan tartó rossz idő miatt dolgozni nem lehetne: vagy pedig ha az urbéres jelen törvénycikk 5-ik szakasza értelmében, téli időben egy negyed részben leteendő szolgálatát, a téli hónapokban hosszasan tartó zivataros idő miatt egészben le nem szolgálhatná; mely esetben szabad lesz a földesuraknak az e szerint hátramaradtságba jött szolgálatokat pótlólag oly móddal kitöltetni, hogy az urbéresek a rendes szolgálaton feljül helyenként egy vagy az előbbi szakaszban felhozott esetben három napnál többre ne szorittathassanak.

8. § A messzebb, azaz fél napnál tovább eső helyekről, hol a földesur urbéresei napszámát helyben használni nem kivánná, az urbéri szolgálatot bizonyos időszakokban, egész telkestől három, fél vagy ennél nagyobb telkestől, két, - zsellértől, vagy ennél kisebb szolgálatutól egy szakaszban kiveheti, csakhogy:

a) ily szakaszonkénti szolgáltatás esetében az urbérileg megállapitott egész évi szolgálatból egy negyedet tartozik a földesur az urbéresnek elengedni;

b) menet és jövet ideje a szolgálatba mindig beszámitandó; ünnepnapok a szolgálatba nem tudatván;

c) az urbéresek a szolgálat helyére lett megérkezésök után naponként elegendő kenyérrel és kétszer étellel, - a visszamenő utjokban pedig kenyérrel ellátandók;

d) két munkaszakasz közt, az urbéres részére gazdasága folytatására legalább annyi idő szabadon hagyandó, mennyit az uri szolgálatban töltött;

e) a szolgálatok egész évi illetősége megváltása feletti egyezkedés, a földesuraság és urbéreseknek szabadságokban áll: csakhogy az illető urbéri tábla közbejöttével történjék.


  Vissza az oldal tetejére