1847. évi erdélyi IX. törvénycikk

az urbéri kötésekről

1. § Hol régibb kötések, vagy huzamos gyakorlat nyomán a jelen urbérben megállitott uri szolgálatnál és tartozásnál nagyobbak divatoznak, ott az uri szolgálatok és tartozások a jelen urbérben megállitott mértékre szállitandók; hol pedig kiváltságok, régi kötések, vagy hatvan éves gyakorlat nyomán, a jelen urbér által megállitott uri szolgálatok és tartozások mértékénél folytonosan kisebbek divatoztak, ott ezen kiváltságok, kötések és gyakorlat, ha azoktól a földesur és urbéresek közmegegyezéssel elállani nem kivánnak, jövendőre is fentartandók.

2. § Valamint az oly urbéri szerződésekre nézve, melyek által az urbéresek telki állományaikat, uri szolgálataikat és tartozásaikat ennek előtte megváltották, vagy a jelen urbér által meghatározott mértéknél kisebben állitották volna meg, a földesurnak joga marad fenn, ezek felbontása iránt rendes törvény utján keresetét meginditni, ugy az ily módon állományaikat és szolgálataikat megváltott urbéreseknek is, ha a szerződés föltételeinél fogva, a jelen urbér által meghatározott szolgálataik és tartozásaikhoz képest magukat megterhelve vélnék, joguk van a jelen urbér behozatala után, a szerződésnek, vagy előbbi gyakorlatnak eltörlését hasonlólag rendes törvény utján követelni.

3. § Az uri szolgálatnak és tartozásoknak egyes nemei, nemkülönben az urbéri állományoknak és azok után járó minden szolgálatnak és tartozásoknak a földesurakkali szabad egyezkedés utján huzamosabb időre leendő megváltása az urbéreseknek jövendőre is megengedtetik.

4. § E kötések érvényességére szükséges, hogy az urbéri tábla közbenjöttével tétessenek, melynek kötelessége arra felügyelni, hogy azok a felek kölcsönös és szabad egyezéséből folyjanak ki és azokban a tartozások és kötelezések minden részletei, akár pénzbeliek, akár más nemüek legyenek, mint szintén a kötelezett megváltási összeg mennyisége és a fizetés határideje körülményesen, félremagyarázhatlanul és minden kétséget kirekesztő világos kitételekkel kifejezve legyenek: és ha az urbéri állományok iránt tétetnének hasonló kötések, arra is köteles felügyelni, hogy ily állományok épségökben tartassanak, a külsők a belsőktől el ne szakasztassanak és ezek bármelyike és a kötések érvénytelensége terhe alatt apróbb részekre ne osztassék.

5. § Ha a kötések feltételei idővel lehetetlenekké, vagy haszonvehetetlenekké válnának, ezen föltételek helyébe, a felek egymás közt azok iránt meg nem egyezhetvén, az urbéri tábla által hasonló becsü feltételek helyettesitendők.

6. § A határozatlan időre tett kötésektől, mindkét félnek szabadságában áll egy évi megintés előrebocsátása mellett, elállani.

7. § Oly urbéresek, kik vagy maguk, vagy elődeik tizenkét évtől fogva már e hon polgárai, az általuk használt urbéri állományok, vagy azok után járó egyes tartozások iránt is, földesuraikkal bármily czim alatti szerződésre, és birtokolhatásra feljogosittatnak.

8. § Illyetén mindig hiteles személyek előtt kötendő szerződések érvényeseknek csak azután tekintendők, miután az urbéri táblának bemutattatván, irt tábla a jelen törvénycikk negyedik szakaszában a szerződés érvényességére meghatározott kellékeket, ugymint: a felek közti kölcsönös és szabad megegyezést, a tartozások és kötelezések minden nemeinek, akár pénzbeliek, akár másnemüek legyenek, a kötelezett megváltási összeg mennyiségének és a fizetés határidejének legnagyobb világosságban lett kifejezését azokban meglenni tapasztalja s ugy találván, a közgyülésnek kihirdetés végett átküldi, honnan kihirdetés után ellen nem állván a közbenjöhető ellenmondás, minden azon tárgyat illető adatokkal a királyi főkormányhoz a közadó alapjának épségben tartása iránti felügyelet tekintetéből fölküldetnek; melyekre nézve, ha a királyi főkormánynak észrevételei lennének, azokat fölvilágositás végett a közgyüléssel közlendi, melynek megtétele után, vagy ha ellenvetés magát elő nem adná, sem észrevételek az iránt nem lennének, a szerződést Ő felségének legfelsőbb helybenhagyás végett fölterjeszti, a legfelsőbb határozat megnyerése után a törvényhatóság kötelessége leszen a szerződést az a végre szolgálandó jegyzőkönyvbe, egész terjedelmében beiktattatni és teljesedésbe vétetni.