1847. évi erdélyi X. törvénycikk

az urbéri állományok haszonvételének az urbéresek általi eladhatásáról

1. § A föld tulajdona továbbra is a Hármas törvénykönyv III-ik része 30-ik czime értelmében a földesuré maradván; a mennyiben az urbéreseknek, az általuk használt állományokon a törvények értelmében javitmányai, beruházásai és épitményei lehetnek, ily javitmányait, beruházásait és épitményeit az urbéri állomány haszonvételével együtt másnak eladhatják; az urbéresek mások előtt elővásárlási joggal birván; ha pedig urbéresnek eladni nem tudnák, azon esetben az urbéresek után, mások előtt, elővásárlási joggal biró saját földesuroknak, - és ha saját földesurok sem vásárolná meg, a helybeli közönségen, vagy bármiféle erkölcsi testületen kivül, akármely más erdélyi honosult, vagy az ez iránt hozandó törvény értelmében honosulandó lakosnak eladhatják, de az ily urbéri állományokat megvásárló legyen bárki s bár mily állapotu személy, az általa megvásárlott urbéri állomány haszonvételével egybekötött minden urbéri és közterheket hordozni köteles és azok teljesitésére urbéri uton fog szorittatni.

2. § Az urbéri állomány haszonvételét az előbbi szakasz szerint urbéresétől megvásárló földesur, tartozik azt a magát jelentendő alkalmas és az előbbi szakasz értelmében más vásárlók előtt előjoggal biró urbéresnek (azon áron, melyen vásárolta) átengedni.

3. § Az ily eladás érvényességére és törvényességére mulhatatlanul szükséges a földesur megegyezése, a ki azt csak a következő esetekben tagadhatja meg:

a) ha az eladni kivánó urbéres földesurát mindennemü addigi tartozásaira nézve teljesen kielégitni nem tudná, vagy nem akarná.

b) ha a vásárolni kivánó az uri és közterhek hordozására elégtelen lenne.

c) ha kóborló természetéről és a közönségre nézve veszedelmes kicsapongásairól ismeretes, vagy

d) ha urbéresi kötelességeire nézve a földesurnak kárt okozó makacsságáról lenne megjegyezve.

Ezen három utolsó esetben a vásárolni kivánók, hiteles bizonyitványokkal tartoznak a földesurak előtt bebizonyitani és pedig, ha azelőtt is urbéresek voltak, előbbi telki állományaikból mily okon lett kiköltözésöket; ha pedig azelőtt urbéresek nem voltak, vagy ha urbéresek is, de ezen vásár következtében előbbi telki állományaikat elhagyni nem akarnák, hanem e törvénycikk hatodik szakaszában megállitott telki állományi mennyiséget akarnának szerezni, legalább a megelőzött három év alatti becsületes magukviseletét.

4. § Az urbéri állományok és illetőségek haszonvétele csak oly móddal lehet eladás tárgya, hogy ily eladások által az urbéri állományok és illetőségek, melyek a jelen urbér behozatala alkalmával az urbéreseknek kiadott teljes mennyiségben és állásban, mindig épen megtartandók, - részekre ne szakasztassanak.

5. § Az eladás szabadságával élni kivánó urbéres, állománya haszonvételét, az év bármely részében a XI-ik törvénycikkben a költözködésre megállitott határidőn kivül is eladhatja.

6. § Számosabb állományoknak kevés kezekre jutása elkerülése végett, a legnagyobb mennyiség, melyen felyül, ugyanazon egy vásárlónak, egy községben urbéri állományokat szerezni nem szabad, oly módon állittatik meg: hogy azon helyiségekben, hol az urbéri állományok összege a hatvan számot felül nem haladja, csak egy egész urbéri állomány, hol pedig az állományok száma ezen összeget felül haladja ott hatvan állománytól fogva százig bezárólag két, végre a mely helységekben az urbéri állományok összege a száz számon felül rug, ott három és nem több egész állomány, legyenek azok nagyobbak vagy kisebbek, egy vásárló által megszerezhetők.

Illető földesurakon kivül a más vásárlókra nézve kivétetnek a következő esetek:

a) Ha a Hármas törvénykönyv III-ik része 30-ik czime szerinti örökösödés vagy véghagyomány utján az állományok oly személyre szállanának, ki a kiszabott legnagyobb mennyiséggel már bir.

b) ha az állomány, törvényes követelés következtében itéletnél fogva adatnék át, vagy az urbéres eladósodása alkalmávali csőd vagy árverés utján vásároltatnék meg a többet igérő által, mely esetekben illető földesuraknak minden járandóságaik, törvényes követeléseik az urbéresek javaiból és haszonvételéből előlegesen levonandók.

c) ha a telek elhagyatván, pusztává vált és annak mivelésére más urbéres nem vállalkoznék, akkor a földesur azt oly urbéresnek is átadhatja, ki a kiszabott legnagyobb mennyiséggel már bir.

d) ha az urbéres addig vele egy kenyeren élt és külön lakásra és állományra kivánkozó fiai számára urbéri állományokat kivánna szerezni.

7. § Az ilyeténképen megengedett adásvevés fölötti szerződés mindkét egyezkedő félnek jelenlétében csak törvényes hitelességü személy előtt eshetik meg és a négy példányban kiadandó szerződési levélből egy illető földesurnak, kettő az egyezendő feleknek átadandó, negyedik az illető törvényhatóság levéltárába, a nélkül, hogy ez a felek egyezkedésére valamely befolyást gyakorolhatna, csupán megtartás végett beteendő.

8. § Az urbéri állományok haszonvételének adásvevése, a tagositást nem akadályozhatja.

9. § Ezen eseteken kivül minden egyéb zálog, vagy bármily lekötés czime alatti adásvevések a szerződő levél érvénytelensége és a beruházott összeg elvesztése terhe alatt merőben tilalmaztatnak.


  Vissza az oldal tetejére