1847. évi erdélyi XI. törvénycikk

az urbéresek szabad költözködéséről és elmozditásáról

1. § Ő szent felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával az 1791. évi 26. törvénycikk rendelete némely pontjai ekként módosittatnak:

Első pontja. Az urbéres elköltözése határidejéül Szent György napja határoztatik. A kiköltözni akaró urbéres ezen szándékát az előbbi év Szent Mihály napjáig bezárólag földesurának törvényesen hirül adni tartozik; az őszi vetések a kiköltözni akaró úrbérest illetik, azon helységekben pedig, hol ugyanazon fordulóban őszi és tavaszi vetések elegyesen szoktak vettetni, azon fordulónak csak fele részében tett vetés illeti a kiköltözni akaró urbérest.

Második pontja. A kiköltözni akaró urbéres maga helyett mást állitani nem köteles.

Negyedik pontja. A urbéreseknek és zselléreknek gyermekei és cselédei minden előleges hirtétel nélkül, a házatlan zsellérek pedig, földesuraik teljes kielégitése után bár mikor szabadon költözhetnek.

Ötödik pontja. A földesur a tartozásainak eleget tett urbéresnek elbocsátó levelet tartozik adni, mit ha megtagadna, a járásbeli szolgabiró vagy dulóbiztos annak ingyen kiadásával köteles.

Hetedik pontja. Ha a folyó évi X. törvénycikk szerint urbéri állománya haszonvételének és ezzel együtt épitményeinek, javitmányainak és ruházmányainak eladására följogositott urbéres ez engedélylyel élni nem kivánna, a földesur épitményeit és javitmányait, ugy egyéb ruházmányait kifizetni nem köteles, ha pedig a földesurnak akár adósság, akár urbéri hátramaradtságok czime alatt a költözni akaró urbéres ellen törvényes követelései lennének, a költözni akaró urbéres épitményei beruházásai és javitmányaiból azok erejéig becsü utján kielégitendő.

Tizennegyedik pontja. A Hármastörvénykönyv I. része 40. czime erejében meghagyatván, a földesur urbéresét következő esetekben mozdithatja ki:

a) ha az urbéres az urbéri terhek hordozására elégtelenné lett, mi azonban, ha nem tulajdon hibája miatt történt, tartozik a földesur neki tehetségének helyreállitására egy évi időhaladékot adni;

b) ha az urbéres a földesur kárositásával nyilvánitott makacssága miatt urbéri uton elmozditandónak határoztatnék;

c) ha nagy, vagy a közönségre nézve veszedelmes kicsapongásokban találtatnék; és végre

d) ha rabságra itéltetvén, az alatt teendő szolgálatairól kellőleg gondoskodni elmulasztaná.

2. § Az előbbi szakaszban elősorolt kimozditási esetekben, ha az urbéres állománya haszonvételét, beruházásait és javitmányait Böjtelő hava 15-ig eladta, a vásár összegéből a földesur hitelesitendő követeléseire nézve előlegesen kielégittetik; ha pedig a fennirt határidőig azokat el nem adhatná, a földesur által megtalálandó urbéri tábla haladék nélkül ily urbéri állomány haszonvétele, beruházásai és javitmányainak árverés utjáni eladására Bőjtmás hava 20-án túl semmi esetre nem terjedhető határidőt tűz ki és azt az illető törvényhatóság kebelében közhirré téteti; mely határidő elteltével az árverés megtétetvén, a beveendő összegéből a földesur hitelesitendő követelései kifizettetnek, és ez alkalommal a feleknek kölcsönös követeléseik az urbéri tábla által kiegyenlittetnek. Mikor pedig az urbéres a Hármastörvénykönyv I. része 40. czimében kifejezett okból mozdittatik ki, akkor nem árverésnek, hanem a javitások és ezen évi V. törvénycikk 4. szakaszában az urbéreseknek ingyen átengedett épitményeken kivül tett épitmények törvényes megbecsülésének lesz helye, mely becsösszeg a földesur által az urbéresnek megfizetendő.

3. § Az elmozditás föltételeinek a földesur általi teljesitése után költözni nem akaró és az e részbeni földesuri hatalomnak ellenszegülő urbéres urbéri uton büntetendő.

4. § Kóborló czigányoknak sátrat állitani és marhákat legeltetni tilos, ellenben a megtelepedettek, vagy urbériséget tartók, a többi urbéresek osztályzatához számitandók.

5. § Egyébiránt az 1791. évi 26. törvénycikk, mennyiben a jelen törvénycikk módositva nincs, továbbra is erejében maradand.