1847. évi erdélyi XV. törvénycikk

a határrendezés és birtok elkülönitésről

A karok és rendek Ő felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával, a helybehagyott törvények III.-ik része 29-ik czimét, következőleg módositják, s illetőleg kiterjesztik.

1. § Birtokának elkülönitését bármely birtokos, ugy az urbéri állományokét az urbéresek többsége megkivánhatja - e joggal élni kivánók illetősége mennyiben lehetséges egy - vagy a határ fekvéséhez képest, lehető legkevesebb tagban, akként kiszakasztandó, hogy ez által, a több birtokosok, és urbéresek, a határ jobb részéből, mennyiben annak eddig is használatában voltak, ki ne rekesztessenek.

2. § A birtokaik elkülönitését kivánók számára, nemcsak azon birtokmennyiség, mit eddig dülőnként szántóknak, vagy szénafüveknek használtak, aránylagosan kiadandó, hanem ezzel együtt az osztatlan közhelyekből (melyekhez az állandó közlegelők is értetnek) és osztatlan közös erdőkbőli aránylagos illetőségeik is együtt kiszakasztandók; a törvénynek ezen rendelete, akár volt az illető helységben határosztály, akár nem, egyiránt tartassék meg.

3. § Ha a birtokelkülönités oly határokban lenne véghezviendő, hol még törvényes határosztály nem volt, ott a birtok elkülönitéssel a határosztályt illető más kérdések is el fognak határoztatni.

4. § Ha valamely birtokos kivánja, ezen elkülönités alkalmával oly közjavadalmak arányositása is (limitatio) véghezviendő, melynek a fennálló törvények szerint arányositás tárgyát teszik.

5. § A birtok aránylagos kiszakasztása kulcsául következő elvek állittatnak meg:

1. Az osztályos atyafiak vagy azok jogán birók között, hol az egész helységre, és annak határára nézve a jelen időig, tisztán tudatik az ágazatok szerinti örökösödés, hogy t. i. azon helységnek és határnak hányad része illeti örökösödési jog szerint egyik vagy másik birtokost, ott mindennemü külsők kiszakasztásában az ágazatok szerinti illetőség megtartandó. Ha valaki egy osztályos birtokostól vagy részt megszerzett volna, ez mindenesetre az elidegenitő részibe számittatik, de a megszerzőnek adatik ki.

2. Ha az ágazatok szerinti örökösödés, oly tisztaságban, miképen itt előterjesztetett, be nem bizonyitható, ily esetben külön kulcs állittatik meg a sajátul használt külső birtokra, s külön a közhelyekre, s ezekből tett foglalásokra. És pedig;

a) a régi időtől fogva sajátilag külön birt külső birtokokra nézve, melyekről be nem lehet bizonyitani, hogy közhelyekből fogattak volna fel, ugy az eddigi törvényes határosztályoknál fogva, a birtokosok közt már kiosztott külbirtokokra nézve is, ezeknek jelenlegi birtoklás szerinti valóságos kiterjedésök lesz felveendő, ezen kiterjedés mennyisége megállitandó, és a megállitott birtokmennyiség, kinek kinek illetőségébe aránylagosan kiadandó;

b) a közhelyekre, és ezekből tett foglalásokra nézve, a részesedés kulcsául szolgáland a régi telkek száma, mennyiben tisztába hozható, melyek felszámitására nézve az udvartelkek iránt törvényhatóságonként divatozó azon különböző szokás, miként némely törvényhatóságban két, másutt három régi teleknek számittattak, továbbra is fennmarad; - ha pedig bebizonyittatnék, hogy valamely udvartelek, több udvar - vagy régi jobbágytelekből van összeszerkesztve, ezeknek száma számitásba veendő. Hol már ezelőtt határosztály volt, a netalán fennmaradt közhelyekbőli illetőségek kiszakasztására, a határosztályban használt kulcs, ha tudatik, megtartandó, ha pedig nem tudatnék, ezen törvénycikkben foglalt elvek szerint leszen a kulcs alkalmazandó.

6. § Az előbbi szakaszban foglalt minden pontokra nézve megjegyeztetik: hogyha ezen rendezés alkalmával a felek egymás közt valamely kulcs iránt megegyeznének, mindenekelőtt az egyezés tartalma követendő.

7. § Azon közhelyek felosztására nézve, melyek pusztai birtokok (praedium) lennének, az előbbi két szakaszban határozott kulcsok alkalmazandók, megjegyezve a régi telkekre nézve, hogy csak azon telkek vétethetnek régieknek, melyek még pusztává változás előtt, azon pusztai birtokon voltak. Hogyha az ilyetén birtokokban az előbbi kulcsok egyike sem lenne alkalmazható, az ottani közhelyek a régi idő óta ugyanott külön birtokolt helyek kiterjedésének arányában osztandók.

8. § A közhelyekből tett foglalásokra nézve időmulásnak helye nincs.

9. § A közlegelő elkülönitésére, és az urbéreseknek ezekbőli illetőségeik kiszakasztására határoztatik:

1. Legelés illeti az urbéreseket,

a) a telki állományaikhoz tartozó ugarföldeken;

b) ezen szakaszban alább határozott módon részökre kiszakasztandó legelőn, ha a határon fordulókénti szántók és kaszálókon kivül, volt eddig is közlegelő; és ha ebből legelői illetőségök ki nem adathatnék;

c) erdős helyeken azon erdőkben hol régi idő óta folytonosan legeltetés használatában voltak. Mire nézve

2. Felvéve az egész helység közlegelőjének kiterjedését, legelőbb is az 5-ik és 6-ik szakaszokban határozott kulcsok szerint, mint valóságos közhelyekre nézve tisztába hozandó azon mennyiség, mely a közlegelőből, ugyanazon helység több birtokosai közt, az egyes birtokosokat külön-külön illeti.

3. Oly birtokosoknak legelői illetőségök, kiknek nincs urbéresök, a több földesurakat szolgáló urbéresek tekintetéből meg nem szorittathatik, hanem épségben kiadandó.

4. Meghatároztatván az urbéresekkel ellátott földesurakra nézve a legelői illetőség, az később minden egyes földesur és annak urbéresei között, következő elvek szerint felosztandó és kiadandó:

a) ha földesur közlegelői illetőségének feléből mindenkik egésztelkü urbéresre öt holdtól tizenöt holdig jut, a közlegelő másik fele a földesurnak marad;

b) ha pedig a közlegelő oly kevés lenne, hogy annak feléből öt hold kiterjedésü legelő se jutna egy egész urbéres telek után, a földesurak közlegelői illetőségéből nekik csak egy negyed része meghagyandó, három negyede pedig urbéreseik közt kiosztandó;

c) Azon esetben végre, ha a közlegelő oly nagy kiterjedésü lenne, hogy a földesurnak mindenik egész urbéresi telkére, a tizenöt hold kiterjedésü legelő kijutna, a fennmaradt legelőbeli rész az urbéresek kielégitése után mindenesetre a földesurnak hagyandó.

Ezen módon mindenik földesur urbéreseire közlegelői részesedésök mértéke tisztába hozatván s megállittatván, ha az urbéresek közlegelőjüket maguk közt az 1. szakasz értelmében elkülönittetni nem kivánnák, akkor közlegelői illetőségük összeszámittatik, és egy, vagy lehető a legkevesebb tagban az urbéres közönség számára kiszakasztatik, mit az egész helység urbéresei, szolgálatuk arányában, közös legelőjöknek használandnak.

Az urbéresek ily módon legelővel elláttatván, minden földesurnak saját urbéresei számára kiadott legelői illetőségén felül megmaradt legelőbeli része felszámittatik, s ha birtokát külön kivánja kiszakasztatni, többi birtokrészeivel együtt összesitve, és elkülönitve adatik ki.

5. Azon birtokosok illetősége kik legelői részöket elkülönittetni nem akarják, egy tagban kiszakasztandó.

6. Havasos és nagyon tágas legelőkkel és erdőkkel ellátott helyeken, melyekben az urbéresek már régi idő óta, s folytonos gyakorlatnál fogva legeltetési javadalommal éltek, az urbéresek marhái legelésére bizonyos rész kijelölendő, mely mennyiség meghatározásában főként azon körülmény veendő tekintetbe, hogy azon helység lakosai szántás-vetés, vagy inkább marhatartásból élnek-é? - de - semmi esetre tizenöt holdon felül, ideértve a közlegelőkből kiszakasztott részeni legeltetést is, egy egész urbéres telek után több nem számittathatik. Önként értvén, hogy az urbéresek ily kiszakasztott erdőrészben, az egy legeltetésen kivül, más haszonvételi joggal csak ugy birandanak, ha az 5. törvénycikk értelmében, egyszersmind erdőlési részökbe is kiszakasztatott; egyébiránt ez esetben is, az urbéreseknek a földesuri erdőkbeni legeltethetési javadalma csakis az erdőszeti helyes szabályok szerint oly módon engedtetik meg, hogy ezáltal a földesur az erdőkből eddig vett javadalmai használatától el ne rekesztessék.

7. Mely határokban az ugarokon, s feltiltás előtt a kaszálókon kivül semmi más közlegelő eddig sem volt, ott a földesur az urbéresek számára külön közlegelő kiszakasztásával nem tartozik.

8. Az urbéresek legelői illetőségök kiszámitásakor az egésznél nagyobb vagy kisebb urbéres telkek aránylagosan számitandók, nyolcz házas zsellér, egy egész állományu urbéresnek veendő; ezen rovatba számittatnak oly urbéres telkek is, melyeknek külsőik egy negyed urbéres telket sem tesznek.

9. A közlegelőkeni legeltetési jog a birtokost minden oly helységben, hol bármily nemü majorság, vagy urbéresi belső birtoka van, illeti, mely illetőségét a birtokos elkülönitve kiszakasztathatja. Kivétetnek csupán azon helységek, melyekben legeltetési jogukkal a birtokos és elődei soha sem éltek, semmi külső majorságfölddel nem birnak, és egyszersmind a legelő oly szük. hogy az urbéresek igavonó marhái legeltetésére sem elégséges; oly helységekben tehát, hol mindezen három feltétel együtt fordul elő, a földesur a közlegelőni legeltetési joggal ezután se birand, és abból maga részére kiszakasztást se tétethet.

10. § Ha több birtokosok egymásközt megegyeznének, szabadságukban áll, minden nemü illetőségeiket egyesülve külön egy tagban kiszakasztatni.

11. § Az elkülönitett birtokokat birtokosaik szabad tetszésük szerint, mások kirekesztésével, használhatván, kik a határban levő egész illetőségeiket kivették, a határban másutt legeltetési joggal nem birnak.

12. § Azoknak birtoka, kik azt elkülöniteni nem kivánnák, fordulónként ugy adassék ki, hogy legalább három fordulójuk legyen, kik következőleg birtokaikat elkülönittethetik, de ezen elkülönités által az annak előtte már elkülönitett tagok meg nem zavartathatnak.

13. § Az urbéreseknek külsőségeik, a földesuri majorság földektől minden esetre ugy választassanak külön, hogy az urbéri törvények értelmében, urbéreseknek kiadandó tömeg, az elkülönités előtt általuk használthoz, mind mennyiségére, mind minőségére nézve egyenlő legyen.

14. § Az egyházak birtoka (ide nem értve a közhelyekbőli foglalásokat), jelenlegi birtokok arányában kiszakasztandó.

Ha a helységben, templommal és pappal ellátott egyháznak semmi, vagy egy egész urbéri állománynál kevesebb birtoka lenne, és azon helység határán közhely találtatnék; abból az egyház birtoka, azon helység számára megállitott egy egész telki állomány mennyiségében kiszakasztatván, e mennyiségre kipótolandó; mely törvény jótékonysága a görög nem egyesültek egyházaira is kiterjesztetik.

Közhelyekkel ellátott helységekben a helybeli iskola számára a közhelyekből, azon helységekre nézve megállitott egy egész urbéri állományhoz egyenő mennyiség kiszakasztandó. Hol közhelyek nincsenek, a rendezésre kiküldött biróság illető földesurakat megtalálván, arra igyekszik birni, hogy a kivánt mennyiség kiszakasztásába egyezzenek meg. Oly helységekben, hol iskolák még nem léteznek, az iskolák felállitására kiszakasztandó rész a birtokosság felügyelete alatt fog kezeltetni.

15. § Mindenik bevett vallásu, valamint a görög nem egyesült egyházak számára is, melyeknek azon helységben templomjok és papjok van, a közlegelőkből, azon helység számára két egész telek után megállitott legelőbeli járandóság kiszakasztandó, mely legelői illetőséget, illető lelkész és iskolamester közösen használandják.

Határrendezés alkalmával, ha az illető tulajdonos, és több birtokos társai, egymásközt máskép meg nem egyezhetnének, tulajdonosaiknál hagyandók, és illetőségeikbe számitandók

a) minden belsők és közvetlen a falu mellett levő elkülönitett, és különös használat alá befogott helyek;

b) szölők, határon levő gyümölcsösök, és külön birtokolt majorságerdők;

c) azon külsők, melyeket a birtokos elkülönitett használat alá vonván lakosokkal betelepitett.

d) oly külső helyek, melyekkel a föld rendes gazdasági használatán kivül különös jog, vagy javadalom gyakorlata van kapcsolatban, melynek a vámos helyek, ásványos vizek, malmok és ezek fenntartására szükséges helyek, mezőni fogadók, az azokhoz keritett helyekkel együtt, s hasonlók;

e) az előbbi pontok alá nem sorozható külső határbeli épületekre nézve megjegyeztetik, hogy a költségesebb épületek az e körüli helylyel együtt előbbi birtokosaiknál hagyassanak, a kevésbé költségesek pedig, vagy melyek átváltoztatását a határrendezés költségeit hordozók elvállalnák, ezek költségén hordassanak át az épület tulajdonosának jutandó határrészbe.

A temető és templom helyek tagositás tárgyait nem tehetik.

17. § A határban szükséges utak, valamint az itatókhoz, és az előbbi szakasz rendeleténél fogva jelen birtokosaiknak meghagyott helyekhez vezető utak, a nélkül hogy bárkinek részébe tudatnának, a felosztandó birtok összegéből kihagyandók.

18. § Minden egyes birtok kiszakasztásának, az előbbi birtokhoz egyenlő becsű földben kell történni, a minőséget a kiterjedés pótolván; haszonvehetlen földek számitásba nem jöhetnek, hanem betudás nélkül azok tulajdonaivá válnak, kiknek birtokaik közé esnek.

19. § Ha a felek meg nem egyezhetnének, a rendező biróság ezen törvénycikkben megállitott elvek szerint és különös tekintettel ezen törvénycikk első szakaszára, hogy t. i. a birtokaikat elkülönittetni nem kivánók, ugy az urbéresek is a határ jobb részéből, mennyiben annak eddig is használatában voltak, ki ne rekesztessenek: sorsvonás utján határozandja el, hogy az elkülönitést kivánóknak birtokaik, ugy az urbéreseké is hol adassanak ki.

Ha a birtokosok valamelyike maga részét különben a megállitott elvek szerint egy tagban ki nem kaphatván, azt nyilvánitná: miszerint annak egy tagbani kikaphatása tekintetéből, a határ gyengébb részébőli kiszakasztással is megelégednék, ily birtokosnak illetősége egy tagban lészen kiszakasztandó; ugy mindazon által, hogy ezen esetben is a több birtokosok és urbéresek a határ jobb részéből, (mennyiben azelőtt is annak használatában voltak) ki ne rekesztessenek.

20. § Oly helységekben, hol határrendezés még nem történt, a törvényhatósági tisztek kötelessége felügyelni, hogy a birtokosok és urbéresek közül senki aránytalan marha legeltetéssel a többi birtokosokat, szolgáló embereket, és urbéreseket legeltetési joguk és javadalmaikban meg ne szoritsa. Ezen rendszabály azon határrészekre is kiterjesztetik, melyek rendezés alkalmával, nem elkülönitve, hanem a birtokosok, és urbéresek számára közösön szakasztattak ki.

21. § A határrendezés és elkülönitésre:

a) első birósági törvényszék gyanánt a törvényhatósági derékszék öt tagot bocsát ki, kik közül egyik az elnöki, másik a jegyzői tisztet viendi, egyszersmind az öt rendes tagon kivül, még néhány egyént nevez ki, de ez utóbbiak birói minőségben csak akkor jelennek meg, midőn a rendes tagok valamelyike ellen törvényes kifogás tétetvén, vagy valamelyik közülük meg nem jelenhetvén, az elnök által a megjelenésre felszólittatnék.

Ezen első birósági törvényszék, bármely fél kivánatra, eljárását a helyszinén folytatja. Az itélet törvényességére pedig öt tagnak jelenléte szükséges.

b) Feltörvényszék a királyi főkormány, mely az ily pereket folyamodás utján vizsgálja meg, honnan

c) a királyi főkormány itéletével meg nem elégedő fél, hasonlólag folyamodás utján a 35-ik szakasz értelmében, legfelsőbb vizsgálat végett, Ő felsége eleibe felviheti.

22. § Az első birósági törvényszék nevezett elnökének tisztét, ha akadályoztatnék, vagy törvényes kifogás alá jönne, az utána következő biró viszi.

23. § A felperes minden előleges hirtétel, vagy meghivás nélkül, per megkezdése gyanánt, a törvényhatósági derékszékhez kérelmet ad ki, melyben az elsö birósági törvényszéket kirendeltetni kéri, s a per tárgyat tevő határnak minden jelenlegi birtokosait kérelmében megnevezi.

24. § A törvényhatósági derékszék, a nélkül, hogy a felek iratásait bevenné, az első-birósági törvényszéket kinevezi, s egyszersmind kijeleli a napot, melyen ezen itélőszék a hely szinére kiszálljon. Ezen határnap kitüzésében, a helységi birtokosoknak, azon helytől, hol az elkülönités vagy rendezés megteendő, közelébb, vagy távolibb lakásuk tekintetbe vételével, a törvényhatósági derékszék arra leend ügyelettel, hogy a határnap válasza kiadásától számitva harmicz napnál kevesebb, s hatvan napnál több időre ne essék.

25. § Az első birósági törvényszék kibocsátása alkalmával, a derékszék, a felperes kérelmében kijelelt minden közbirtokost, és urbéres közönséget a rendezési per megkezdése iránt, illető járásbeli tisztek által felszólittatja, és mind a kirendelt birák neveit, mind a megjelenésre kitüzött határnapot tudtokra adatja; ezen felszólitást a járásbeli tisztek a törvényhatóságukban lakókra, vagy ott könnyen megtalálhatókra nézve személyesen, a többiekre nézve birtokaikról viszik véghez, és a fölszólitás megtételéről, az első birósági törvényszék elnökét azonnal tudósitják.

Ha a felperes a bizonytalanságban és homályban álló birtok viszonyok miatt, a derékszékhez beadott kérelmében valamelyik birtokost megnevezni elmulasztaná, és e miatt egy vagy más birtokos nem szólittatnék fel, e hiány következőleg is kipótolható, s a törvényszék kiszállása után azonnal, mielőtt bármily kérdésben határozatot hozna, ily birtokost az illető járásbeli tiszt által felszólittatja. Egyébiránt a felszólitásnak, bármily alakbani megtétele tekintetéből, semmi kifogás nem tétethetik; a felszólitásra nézve lényeges kellékekül csupán azok tekintetvén, melyek ezen és előbbi két szakaszban megállapittattak.

26. § A derékszék az első birósági törvényszék kibocsátásakor, a törvényhatósági hivatalos pártfogóhoz is rendelést teszen, hogy a rendezés véghezvitelekor a hely szinén jelen legyen, az adózó közönséget védje és az adóalap épségére ügyeljen föl.

27. § Határrendezési ügyekben a derékszék hatásköre csak az előbbi szakaszokban kijeleltekre terjed ki, és minden más kérdések megvitatása s elhatározása a kibocsátandó első birósági törvényszék itélete alá tartozik.

28. § Az első birósági törvényszék köteles a derékszék által kijelelt napon, a törvény szüneteket nem tekintve, a hely szinére kiszállani, s munkálkodását az ünnepnapokon kivül folytatni.

29. § A kibocsátott törvényszék munkálkodását az elégtétel elpróbálása nélkül kezdi meg.

30. § Mi a felek követeléseit illeti:

a) A felperes fél az első birósági törvényszék előtt ennek kiszállása után legfeljebb harmad nap alatt kivánatait kérelmi alakban beadja; az alpereseknek, ugy az urbéri közönségnek együtt, vagy külön is észrevételeiket és ellenköveteléseiket, ezen harmad nap alatt beadni, hasonlólag joguk van; ezen előleges beadás egyik felet sem rekesztvén el lehető egyébb követeléseinek, az ügy folyama alatt pótlólag beadásától; azonban a méltatlan hurczolás büntetését igénylő esetekben, azt elkövető fél, az törvényszék által, méltatlanság büntetésén leszen marasztandó.

b) A felek kölcsönös követeléseik bevétele után, a törvényszék, előlegesen a felek közt békés utoni kiegyenlitést próbáland el, melynek nem sikerülése esetében

c) a feleknek csak is kétszeri összefelelkezésök bevétele után, az illető kérdésekre nézve itéletet mond.

d) A feleknek minden feleletökre, legfeljebb harmadnapi határidő tüzetik ki.

31. § Kötelessége leend még e törvényszéknek:

a) az osztatlan közerdőkre nézve az 1791-ik évi 30-ik törvénycikk értelmében bármely félnek kivánatára, a kereset bevégzéseig birói zárt rendelni, és a törvényhatósági tiszteket ennek elégtételbe vétele végett fölszólitani.

b) ha a határ hitelesen fölmérve még nem lenne, azt fölméretni és az elkülönités, vagy kiszakasztás előtti állásról minden egyes birtokdarabot, azoknak kiterjedését és birtokosát, tisztán és világosan, magában foglaló, és az elnök s jegyző aláirásával hitelesitendő, pontos térrajzot készittetni; ha pedig a határ, már azelőtt hitelesen fölmérve, és arról térrajz is készitve lenne, a meglevő térrajzot a közbenjöhetett változások szerint kiigazittatni.

c) Minden esetre a határnak rendezés előtti állásáról véghezvitt fölmérést és térrajzot, munkálkodása végével, a törvényhatóság levéltárában megtartás végett, a törvényhatóságnak beküldeni.

d) Alkalmas és ahoz értő mérnököt a törvényszék megegyezésével a felperes vesz föl, ki ellen az ellenfél kifogását a törvényszék előtt megteheti.

e) Ha a helység határának egy része, vagy annak használata fölött a szomszéd helységekkel határbeli egyenetlenség lenne, a törvényszék a fölmérés megkezdése előtt, a fennforgó egyenetlenség békés utoni kiegyenlitését elpróbálja, melynek nem sikerülése esetében, az egyenetlenség alatti helynek kihagyásával intézkedését csak a határ egyenetlenség alatt nem lévő több részeire nézve teendi meg, a térrajzban a kérdés alatti helyet is kijelelvén. A fennforgó határbeli egyenetlenség elenyésztetése után, annak rendezésére is az illetőknek joga fönmarad.

32. § Noha az előforduló esetekhez képest, az első birósági törvényszék több nem derekas itéleteket hozhat, de az ügy folyama alatt akár törvényes menedékek alkalmazásával, akár folyamodásokkal, perfüggést okozni nem lehet; azonban a sérelmes fél szabadságában áll, az egyes itéletek kimondása alkalmával is az orvoslatra jogát fönntartani; a mit ha bejelenteni elmulasztaná is, joga leend, az ügynek az első birósági törvényszék előtti lefolyta után követelt sérelmeinek orvoslatát a királyi főkormány előtt az alább határozott módon szorgalmazni.

33. § Az első birósági törvényszék előtt már lefolyt ügy a kiszakasztás és bérbeadás előtt, akár adatik be folyamodási kérelemlevél, akár nem, a királyi főkormányhoz fölterjesztendő; mire nézve:

a) Az első birósági törvényszék végső itéletének kimondásától számitva tizenöt nap engedtetik a feleknek és urbéreseknek, hogy folyamodási kérelemleveleiket azon törvényszék elnökéhez beadhassák; mely határidő elteltével a folyamodások beadásának, s elfogadásának helye nincs.

b) A folyamodó, az ügy első kezdése óta állitólag szenvedett minden sérelmeit folyamodásában fölfedezheti.

c) A folyamodások az első birósági törvényszék elnöke utján a felekkel közöltetvén, észrevételeik megkészitésére s beadására együtt véve ujra tizenöt napi határidő engedtetik.

d) Az érintett határidőnek elteltével a törvényszék elnöke a folyamodásokat, és azokra tett észrevételeket a perfolyta levelekkel együtt minden tudósitás nélkül a királyi főkormányhoz fölküldi. Önként értetvén, hogy ha az első tizenöt nap alatt az elnöknek folyamodások be nem adattak, ezen első tizenöt nap elteltével, a pert a királyi főkormányhoz fölküldeni köteles.

34. § A királyi főkormány a beadott folyamodások nyomán, határozatát, a perben előforduló minden kérdésre kiterjesztheti. Ha azonban a felek az első birósági törvényszék itéletén megnyugodtak, csak azt vizsgálandja meg, hogy az első birósági törvényszék által, az urbéresekre nézve, a törvények rendelete pontosan megtartatott-e.

35. § A királyi főkormány határozatát a törvényhatóság főtisztjéhez, vagy annak helyetteséhez küldi le, ki e határozatot vévén, annak a hely szinén kihirdetése végett határnapot tüz ki, s a feleket illető járásbeli tiszt által, a 25-ik szakaszban megállitott mód szerint a megjelenésre fölszólitja, arról is gondoskodván, hogy a kitüzött napon az első birósági törvényszék ott megjelenvén, a királyi főkormány határozatát kihirdettesse.

A királyi főkormány határozatán meg nem nyugvó félnek joga van, annak kihirdetése alkalmával, Ő felségéhez folyamodást jelenteni; a folyamodás beadására s fölküldésére, s a legfelsőbb királyi határozat kihirdetésére nézve, e törvénycikk 32., 33., 34. s jelen szakaszainak rendszabályai megtartandók; de a folyamodás jótékonyságával élni akaró, a királyi főkormányi határozat kihirdetése napjától számitandó tizenöt nap alatt folyamodását az első birósági törvényszék elnökénél bejelenteni köteles, különben a királyi főkormányi határozat végső itéletnek tekintendő. Fölfolyamodás jelentése esetében a per, az elsőbirósági törvényszék elnöke által a 21-ik szakasz e) pontja értelmében a királyi főkormány utján Ő felségének fölküldendő.

36. § Az első birósági törvényszék, a végső itéletnek a 35-ik szakasz értelmében kihirdetése után, munkálkodását azonnal elégtétel elpróbálása nélkül folytatandja, a kiszakasztást mérnöki közbenjövéssel megteszi, a költségek iránt, a felek előleges kihallgatásával elégtételbe veendő határozatot hoz, s kinek-kinek részét kiadja.

37. § Az e szerint rendezett határról, a törvényszék uj térrajzot készittet azon pontossággal, mely az első térrajzra nézve a 31-ik szakasz b) pontja alatt határoztatott, és e második térrajz is, a perfolyta levelekkel együtt a törvényhatóság levéltárába megtartás végett beküldendő. Az ügy bevégződése után, a felek saját okleveleiket kivehetik, s a törvényszék ezekről, ugy szintén a perfolyta levelekről, a törvényhatóság levéltárába helyezendő lajstromot készittet.

38. § Ha a peres felek valamelyike kivánná, köteles a törvényszék, a térrajzok hiteles mását, a perből kivonatokat, sőt az egész perfolyamat az ahoz tartozó irományokkal és oklevelekkel együtt törvényes dij letétele mellett hiteles másban kiadni, az egész perfolyam kiadásában, az átbocsátó levelekre nézve fennálló rend tartatván meg. A térrajzokban és perfolyta levelekből, azoknak a törvényhatóság levéltárába betétele után a hiteles mások a törvényhatóság főtisztje, és jegyző aláirása alatt kiadandók; ily hitelesen kiadott mások, a törvényszéki mások erejével birandanak.

39. § Mi a határrendezés, és e végre folytatott ügy költségeit illeti:

a) hol törvényes határosztály már volt, a rendezés költségeit birtokuk arányában mind azok hordozzák, kik határbeli illetőségeiket elkülönitve vették ki.

b) hol határosztály nem volt, a rendezés költségeiben, akár elkülönitéssel volt összeköttetésben, akár nem, minden birtokos birtoka arányában részt venni köteles.

c) azon esetben, midőn a költségeket minden birtokos hordozni köteles, az urbéresek a szükséges tenyeres és fuvaros napszámokon és a határban használandó ingyen előfogatokon kivül, semmi költséggel nem terheltethetnek.

d) az első birósági törvényszék birái, munkálkodásuk folyama alatt, mihez kiszállási és hazautazási napok is számitandók, az élelmen és előfogati költségeken kivül egy Rforint, s az elnök egy Rforint negyven krajczár napi bérrel ellátandók.

A jegyzőt oly irományokért, melyeket mint birósági jegyző köteles késziteni, milyenek a jegyzőkönyvek, fogalmazások, itéletek, perlajstrom, s hasonlók, napi bérén felül külön dij nem illeti; de ezekből valamelyik fél kivánatára kiadandó hiteles másokért, vagy kivonatokért a törvényes dijt veszi.

e) a költségeket, ha a felek másképen nem egyeztek volna meg, a munkálkodás folyama alatt mindig a felperes előlegezi, melyeknek a törvényszék általi elhatározása után ha találtatnának oly birtokosok, kik az előbbi a) és b) pontok szerint a költségekben résztvenni kötelesek és a részeket lefizetni vonakodnának, a törvényszék a költségeket előlegezőket, a részt venni kötelesek földbirtokából, a megitélendő arányhoz képest, törvényes becsü utján kielégiti.

A költségekben ily módon felbecsült és elfoglalt birtokrész törvényes zálog természetével birand.

f) fáradság czime alatt semmi nem számittathatik.

g) a határrendezésre vagy elkülönitésre forditott költségek a birtokon fekvő törvényes beruházásoknak tekintendők.

40. § Ha valaki az első birósági törvényszéket kiszállásában vagy munkálkodásának bármely pontján annak teljes bevégzéséig meggátolná vagy annak ellenszegülne, a törvényhatóság fő- vagy első tisztje vagy azok helyettese a törvényszék följelentésére, a kivántató segélyről, szükség esetében maga utján katonai erőről is fog gondoskodni: az ilyetén segély költségeit mindig a meggátló és ellenszegülő hordozza.

Az elégtétel elpróbálása körül gyakoroltatni szokott eljárásoknak és formaságoknak, ellenállásnak, visszaverésnek, a polgári és katonai erők iránti szokott felelkezéseknek, fölhivásnak, törvényes menedékeknek és folyamodásoknak, jelen törvénycikkben kifejezett esetéken kivül - ezen perfolyamokban helye nincs, s azoknak alkalmazása semmi perfüggést nem okozhat, - birtokon kivül csak három év folyama alatt meginditható kegyelembőli ujitás hagyatván fenn.

41. § A kiszakasztás, kézbeadás vagy költségek hitelesitése által magát megterheltetve vélő fél, hat hónap alatt folyamatba teendő elégtétel-orvoslat utján, sérelmei orvoslását a királyi főkormány előtt eszközölheti.

42. § Ezután inditandó határosztályos ügyek csak a jelen törvénycikkben megállitott módon és perfolyam szerint indittathatnak és tárgyaltathatnak.

43. § Határosztályt követelhet bárki elkülönités nélkül is, de a peres felek akármelyikének joga van ezen törvénycikk 1-ső és 2-ik szakaszai értelmében, illetőségének elkülönitve és összesitve leendő kiadását ugyanazon perben megkivánni.

44. § A most folyamatban levő, de még derékas itéleten át nem ment határosztályos ügyek akármely fél kivánságára jelen törvénycikkben megállitott törvényszékhez átteendők és a birtok elkülönitésére is kiterjeszthetők.

45. § Ezelőtt inditott határosztályos ügyek, melyekben már derekas itélet kelt, a fennálló törvények értelmében megkezdett uton bevégzendők.

46. § Végképen ellátott, de még végre nem hajtott, valamint ezen törvénycikk 45-ik szakasza értelmében, azután ellátandó határosztályos ügyek, az illetőségét külön kiszakasztani akaró bármely félnek kivánságára, jelen törvénycikkben megállitott törvényszékhez átteendők, - mely törvényszék által, csak az elkülönités kérdése elhatározandó, - de a részesedés mértékét illető és az osztoztató szék által már itéletesen elhatározott több elvek ujabb itélet tárgyává nem tétethetnek.

47. § Az eddig akár egyezésileg, akár törvényes határosztály alkalmával történt elkülönitések erejökben hagyatnak, kiigazitásnak csak annyiban lévén helye, mennyiben az elkülönités alkalmával osztatlanul hagyott földek fölosztathatnak. Ily elkülönitések által magukat megkárositva vélő urbéreseknek fennmarad az urbéri törvények értelmében kármentesitésük követelhetése.

48. § Azon esetben is, midőn a határosztály véghezmenete után csak az arányositás alá tartozó közjavadalmak arányositása, vagy közerdők, állandó közlegelők, vagy a határosztály alkalmával osztatlanul fennmaradt közhelyek fölosztása, vagy végre a jelen törvénycikk keletkezése előtti elkülönitéseknek kiigazitása az urbéresek részéről követeltetnék, jelen törvénycikkben megállitott ut és mód követendő; a költséget ez utolsó esetben, midőn tudniillik a már megtörtént elkülönités kiigazitása forog fenn, a birtokaikat elkülöniteni kivánók, a fenn érintett több esetekben pedig minden birtokos aránylagosan hordozván.

49. § Ezen törvénycikk alkalmazását sem a közönségek lehető kiváltságaik, sem az urbéri kötések vagy urbéri tartozások iránti gyakorlat, sem az állományi illetőségek haszonvétele iránti szerződések meg nem gátolhatják; egyébiránt ilyetén kiváltságok, kötések, régi szokások és szerződések ereje épségben hagyatván.

50. § A szélbeli katonaság iránti tervkészítés az országos bizottmány kötelességévé tétetvén, jelen törvénycikkben megállitott elveknek azon helységekre, hol jelenleg szélbeli katonaság létez, mikénti alkalmazására nézve véleményt adni azon bizottmány teendője lévén, a beadandó vélemény országos tárgyalásáig és ellátásáig, a megállitott elveknek emlitett helyekre leendő alkalmazása függőben hagyatik; azonban a rendezés szabad egyezkedés utján ily helységekben is megengedtetvén.

51. § Az előbbi urbéri törvénycikkekben számilag kijelölt pénzbeli büntetések folyó ezüst pénzben értetnek.


  Vissza az oldal tetejére