1847. évi erdélyi XXIV. törvénycikk

melynél fogva Schirding Ferdinand báró, ernsthauseni Ernst Gergely báró, Bona Lukács határgróf, Rochepine Guido báró, donimthali Dorschner Ferencz József, Frigyes és Henrik, Lauingen Frigyes báró, Leithner Ferencz báró, Egloffstein Béla báró, Rindsmaul Béla gróf, Paget János, matachichi Seethal János, marienseei Mancz Vincze és Raphael Sándor honosittatnak

A karok és rendek Schirding Ferdinánd bárót első nemes székely szélbeli gyalogezred ezredesét, ernsthauseni Ernst Gergely bárót, Bona Lukács határgrófot és Rochepine Guidó bárót, kik közül amaz ezredes, ezek pedig nyugalmazott főőrmesterek, dornimthali Dorschner Ferencz, József, Frigyes és Henriket, kik közül Ferencz és Frigyes alezredesek, József nyugalmazott százados, Henrik pedig szolgálatban levő lovas százados, Lauingen Frigyes, Leithner Ferencz és Egloffstein Béla bárókat, Rindsmaul Béla grófot, Paget Jánost, matachichi Seethal Jánost, marienseei Mancz Vinczét, Raphalel Sándort, azon szolgálatok és dicséretes tulajdonok elismeréseül, melyekhez képest a közjó és magánosok haszna előmozditásában, a többi honfiakra nézve jó példával előmenni törekedtek, mindkét nembeli törvényes utódaikkal és örököseikkel együtt, Ő felsége kegyelmes megegyezésével, a szokott eskünek a karok és rendek előtti letétele mellett e nagyfejedelemség és visszakapcsolt részei valóságos és kétségtelen honpolgárai közé találták felveendőknek és sorozandóknak, a többi elősoroltakat dij nélkül, Mancz Vinczét pedig az egész dij letétele mellett; remélvén, miszerint ők és utódaik e honnak háladatos és hasznos polgárai s törvényeinek hű megtartói leendenek.


  Vissza az oldal tetejére