1848. évi erdélyi II. törvénycikk

a legközelebbi közös hongyülésre küldendő követek népképviselet alapján választásáról * 

A folyó évi julius 2-ára már kihirdetett Pesten tartandó közös hongyülésre küldendő erdélyi követek népképviselet alapjáni választása a rögtönös alkalmazás lehetségesitését is tekintetbe vévén, csupán ez egy esetre következően lesz intézendő:

1. § Nem részesülnek a választási jog gyakorlatában általán

a) Nőszemélyek.

b) Külföldiek, kik meghonosodva nincsenek.

c) Gazdai, szülői vagy gyámhatalom alatt álló egyének.

d) Olyanok, kik bűnpörbeli itélet nyomán fenyiték alatt vannak. - Egyébiránt

2. § A bevett vallások követői közt (kik közé a görög nem egyesült szertartásuak is értetendők), a születés általán sehol semmi különbséget nem tesz.

3. § A mi a külön képviseleti joggal felruházott városokat illeti, ezekben választási joggal fognak birni:

a) mind azon lakosok, kik 300 ezüst forint értékü házat vagy földet kizáró tulajdonul vagy hitveseikkel s illetően kiskoru gyermekeikkel közösen birnak.

b) Kik mint kézmivesek, kereskedők, gyárosok megtelepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel, kereskedési teleppel, vagy gyárral birnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.

c) Kik habár a fennebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjökből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.

d) Jövedelmekre való tekintet nélkül: a tudorok, sebészek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek és iskola-tanítók, ott, a hol állandó lakások van.

e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fönnebbi pontokban irt képességgel nem birnak is.

4. § Vármegyéken, Fogarasvidékén és Székelyszékekben választó joggal nem fognak birni:

a) mind azok, kik az 1791-beli 12-ik törvénycikk szerint közgyüléseken szavazattal birván, az országgyülési követek választásába is befolyni eddig is jogositva voltak; ha szinte ezen jog gyakorlatában ezelőtt korlátolva is lettek volna.

b) Külön képviseleti joggal föl nem ruházott városok lakosai közül mindazok, kik ezen törvénycikkely 3. §-sában irt categoriák közül valamelyikbe tartoznak.

c) Rendezett tanácscsal el nem látott községekben mindazon lakosok, kikre a f. 1848-ik évre az adólajstrom szerint fejpénzen felül legalább 8 pengő frt adó van kivetve; és ezeken kivül mindenik község, mely az 1791-beli 12. törvénycikk nyomán jogositottakon kivül legalább 100 füstöt számlál: befoly a követválasztásba, szabadon választott két képviselő által. Kisebb községek pedig egy képviselő által

5. § Szász törvényhatóságokban városok és helységek lakosaik azon székben vagy vidékben, melyben megtelepedve vannak - valamint eddig, ugy most is együtt is minden nemzet- és valláskülönbség nélkül fogják a választási jogot azon módon gyakorolni, mely a képviseleti joggal nem biró magyar és székely törvényhatóságokbeli városok és falusi községek lakosaira nézve a 4-ik § b) és c) pontjai alatt irva van.

6. § Követté választható mindenki, akárhol Magyarhonban választói joggal bir, ha életének 24-ik évét betöltötte, és a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.

7. § A képviselőházban egyenlő szavazattal birandó 73. erdélyi követek a legközelebbi hongyülésre, következő felosztással fognak választatni:

a) Egyes községek által küldendő követek:

1. Kolozsvár küld 2
2. M.-Vásárhely 2
3. Gyula-Fejérvár 2
4. Szamosujvár 2
5. Erzsébetváros 2
6. Abrudbánya 1
7. Vizakna 1
8. Vajda Hunyad 1
9. Kézdi Vásárhely 1
10. Hátszeg 1
11. Sepsi Szt. György 1
12. Udvarhely 1
13. Ilyefalva 1
14. Csik Szereda 1
15. Bereczk 1
16. Szék 1
17. Oláhfalu 1
18. Kolos 1

b) Megyék, székely és szász székek - magyar és szászvidékek szám szerint 25-öt. Két-két és így összesen 50 követet küldenek, kiknek választásába a kebelbeli városok közül csak azok folyhatnak be, melyek saját követküldési joggal fennebb felruházva nincsenek.

8. § A hol a törvényhatóság a szózatlás közbeni rend fentartása érdekében szükségesnek találja, minden egyes követ választására külön választókerület alakittathatik, tekintettel a területi és népességi arányra.

9. § Mindenik országgyülési követnek az országos pénztárból 5 pengő forint napi dij, és lakbér fejében évenkint 400 pengő forint fizettetik.

10. § Jelen törvény rendeletének foganatositására a királyi kormányszék oly megbizással hatalmaztatik fel, hogy a szózatjoggal biró tagok összeiratását s illetően megválasztását minden e körül előfordulható nehézségek elháritása és a szózatlások közbeni rend fentartására szükséges intézkedések mellett (a magyarországi folyó 1848-ik évi 5-ik törvénycikkben irt vezéreszmékkel és a körülményekkel összeférők, szemügyben tartva) haladéktalanul eszközölje; és általán a választások minden előkészületeit hova hamarább befejeztesse: hogy azok következtében a követválasztások illő időben megtörténhessenek.

Ferdinand, Isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar- és Csehország e néven ötödik, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Lodomér országok apostoli királya, Lombardia, Velencze és Illyria királya, Erdély nagyfejedelme és székelyek ispánja stb.

Méltóságos, tisztelendő, nagyságos, nemes, nemzetes és vitézlő, okos és gondos s őszintén illetőleg kedvelt hiveink!

Miután Erdély Nagyfejedelemségünknek Magyarországgal egygyé alakításáról általatok hű karaink s rendeink által alkotott törvényjavaslatot, folyó év pünkösd hó 30-án kelt alázatos felirástok következéseül az arról mai napon tihozzátok bocsátott királyi leiratnak értelmében megerősítettük, - hogy e folyó év Sz. Jakab hó 2-ik napjára kitüzött magyarországi közös országos gyülésen Erdély is követei által megjelenhessen, s e végre a választások kellő időben az illető törvényhatóságok által végbe vitethessenek, - kedves öcsénket Istvánt, ausztriai főherczeget, Magyarország nádorispánját, és ugyanott királyi helytartónkat ezennel meghatalmazzuk, hogy azon törvényjavaslatokra nézve, melyeket ti. hű Karaink és Rendeink, a választás módjáról alkotandatok, ön belátása szerint a királyi szentesitést megadja. - Melyhez képest a teljesitendőket teljesiteni el ne mulaszszátok.

Kiknek többire császári királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradunk. Kelt Innsbruck városunkban Szent-Iván hó 10-dik napján, az Urunk ezer nyolczszáz negyvennyolczadik, országlásunknak pedig tizennegyedik évében.

Miután Ő Felsége, legkegyelmesebb koronás királyunk, az Erdélynek Magyarországgali egyesitése iránt hozott törvényjavaslatot megerősitette volna; a végből, hogy a f. é. julius 2-ra kitüzött magyarországi közös országgyülésen követei által Erdély is megjelenhessen, s e végre a választások az illető törvényhatóságokban korán végbevitessenek, engem felhatalmazott, azon törvényjavaslatokra nézve, melyeket Erdély hű Karai és Rendei a választás módjáról alkotandnak, önbelátásom szerint a királyi szentesitést legmagasb nevében megadni, mely legkegyelmesb meghatalmazásnál fogva a választásról alkotott törvényt, melyet Erdély karai és rendei f. év junius 3-ról Ő Felsége magas szine elébe fölterjesztének, az ide mellékelt alakban ezennel megerősitem és megszentesitem.

Egyszersmind megegyezvén abban, hogy Erdély hű Karainak és Rendeinek kijelentett kivánata szerint, a két haza egyesülése részleteinek meghatározása iránt kinevezett bizottmány tagjai közé Kolozsvár városának követe Gyergyai Ferencz is besoroztassék.

Minthogy pedig a két testvérhaza már törvény által szentesitett frigynél fogva is egyesült, és a megerősitett választási törvény által Erdély népeinek a közös törvényhozásba való befolyása biztositott; minthogy továbbá az egyesülésnek király és nemzet közös akaratával lett kimondása után a törvényhozó hatalom csak az egyesült haza országgyűlésén gyakoroltathatik: ennélfogva Erdély hű Karai és Rendei minden egyéb törvényhozási kérdéseket a f. é. julius 2-ra Pestre összehivott orszaggyülésre halasztván, hazafiui lelkes igyekezetöket oda forditsák, hogy a követválasztások azonnal rendeltessenek meg; következőlet minden még függőben és tanácskozás alatt levő tárgyak az egyesült országgyülésre átteendők, hol azok az örök igazság és méltány alapjain, testvéri szeretettel és az emberi s polgári jogok s érdekek teljes kimélésével fognak megfejtetni. Kelt Buda-Pesten junius 19-én, 1848.


  Vissza az oldal tetejére