1848. évi X. törvénycikk

az összesítésről, legelő elkülönözésről és faizásról

A IX. törvénycikk 3-ik §-ának folytában rendeltetik:

1. § Olly helyeken, ahol a földesur és volt jobbágyai között a legelőelkülönözés, illetőleg urbéri rendezés, akár egyesség, akár urbéri per útján valóságosan és tettlegesen már végrehajtatott, az ekként megtörtént összesítés, illetőleg elkülönözés, többé fel nem bontathatik.

2. § Olly helyeket illetőleg, mellyekre nézve az összesitési vagy elkülönözési per a földesúr és volt jobbágyai között e törvény kihirdetése alkalmával végitélet által már be van ugyan fejezve, de ezen végitélet, még felsőbb vizsgálattól, vagy végrehajtástól függ, az összesítési vagy elkülönözési per felsőbb vizsgálata a királyi, és illetőleg báni tábla által történik, az eként végsőleg eldöntött perben pedig az itélet, vagy ha a kérdés a felek között egyesség útján intéztetett el, ezen egyesség az alispáni biróság által végrehajtandó.

3. § Olly összesítési, és illetőleg elkülönözési perek, mellyek e törvény kihirdetésekor már folyamatban vannak, de végitélet által még be nem fejeztettek, vagy a jelen törvény kihirdetése után czéloztatnak folyamatba tétetni, az alispáni birósághoz tétetnek által, illetőleg ezen biróság előtt lesznek indítandók; a barátságos egyesség megpróbálása az eljáró birónak minden esetben szoros kötelessége levén.

4. § Olly helyeken, hol a földesúrnak volt jobbágyai a faizást, makkolást, gubacsszedést, vagy bármelly egyéb javadalmakat az urbéri törvények korlátai között a földesúr erdejében gyakorolják, és e tekintetben különösen kihasított erdőrészszel ellátva nincsenek, a faizási haszonvételnek, úgyszinte a makkoltatási, gubacsszedési és egyéb javadalmaknak elkülönözve leendő gyakorlására, akár a földesúr, akár volt jobbágyai, pert az alispáni birószék előtt, különösen is indíthatnak; melly eljárásban a felek között a barátságos egyességet mindenekelőtt megpróbálni az eljáró birónak szinte szoros kötelességévé tétetik.

5. § A 3-ik és 4-ik §-ban emlitett perek a megyei törvényszék, innen a királyi, illetőleg báni tábla által fognak felebbvitel útján az itélet végrehajtása előtt vizsgáltatni.

6. § Minden más urbéri perek, mellyek urbéri panaszok, vagy szolgálatok, kilenczed és dézma tekintetéből jelen törvénycikk kihirdetésekor folyamatban vannak, ezennel megszüntetnek.

7. § Egyébiránt az 1807:21. törvénycikk ezennel is megerősítettvén, a megyéknek az erdők jókarbantartására felvigyázni ezentúl is szoros kötelességükben álland.

8. § A ministerium az erdőknek sikeresebb mívelése és fentartása iránt a legközelebbi országgyülésének részletes törvényjavaslatot fog előterjeszteni.


  Vissza az oldal tetejére