1848. évi XII. törvénycikk

az urbéri megszüntetett magánúri javadalmak statusadóssággá leendő átváltoztatásáról

Az urbéri mindennemü tartozások a IX-ik törvénycikk által történt megszüntetése következésében rendeltetik:

1. § Hogy az országgyülésnek berekesztése után megszünendő urbéri javadalmak igazságszerinti megbecsültetését Ő Felsége ministeriuma lehető legrövidebb idő alatt eszközölje.

2. § A megbecsülés alapjául egyedül azon haszon szolgáland, melly abból az illető földesurakra valósággal háramlott - nem pedig azon teher, mellyet az azt szolgáltató alattvalók viseltek.

3. § A megbecsülésnek miképen leendő eszközlését az illető minister határozandja meg, a megbecsülendő évi haszon értéke huszszorozva teszi a kármentesitési tőkét.

4. § A megbecsülés helyessége ellen teendő kifogásokat az igazság-ministerium által országkerületenként nevezendő négy, és a kapcsolt Részekben külön egy, öt-öt tagból álló, és a status által dijazandó választmány sommásan itéli el.

5. § Az ekép meghatározandó becsérték fejében a ministerium az illető birtokosoknak haladéktalanul status-kötelezvényeket ad. A kötelezvények kifizetésére a kincstári fekvő javak köttetnek le, s a ministerium felhatalmaztatik ezek alapján kölcsön eszközlésére, vagy az említett javaknak részletenkénti eladására. A mennyiben pedig az említett fekvő javak elegendők nem lennének, a kincstári és országos egyéb jövedelmek is azoknak kielégítésére hypothekául szolgálandnak.

6. § Az állomány az ekép biztosított tartozásnak kifizetését ezennel lekötelezi, s azt valóságos státusadósságának elismeri.

7. § Ezen status-adósságnak mikép leendő kamatozása és törlesztése iránt a ministerium a legközelebbi országgyülésnek törvényjavaslatot teend, melly is felőle végkép határozand.

8. § E törvényrendelet ezen statusadósság minden kötelezvényébe szórul szóra beleiktatandó.

9. § A már eddig kötött urbéri örökváltság szerződésekre nézve, a jelen törvény alapján, a körülményekhez képest, a ministerium fog igazság és méltányosság szerint intézkedni.