1848. évi XXIII. törvénycikk

a szabad királyi városokról

1. § A város, mint önálló köztörvényhatóság, közdolgait törvényes felsőbb felügyelés alatt, minden más törvényhatóságtól függetlenül, a köztörvény szerint igazgatja.

2. § A városnak, mint törvényhatóságnak, rendőri, büntető és magánjogi tekintetben alá vannak vetve - kivéve a megyék székházait, és a valóságos hadiszolgálatban álló katonákat, azonban csak szorosan vett személyes s bűnvádi keresetekre és szolgálati vétségeikre nézve, minden a város határában létező egyének és javak, különbség nélkül.

3. § Azalatt, mig a városoknak rendezése iránt a törvény részletesen rendelkeznék, következők határozatnak meg.

a) A városok felosztása.

4. § Olly városok, mellyekben 12,000 lakosnál kevesebb vagyon, kis városoknak, - mellyekben 12,000 lakosnál több, de 30,000 lakosnál kevesebb vagyon, közép városoknak, - és mellyekben 30,000 lakosnál több vagyon, nagy városoknak neveztetnek.

b) Tisztujitásokról

5. § Az országgyülési követek választásáról az egész országra nézve általánosan külön törvény rendelkezvén, a városi tisztviselők választására nézve ezennel határoztatik.

Választók

6. § A városi közönségnek, a nőket kivéve, mindazon tagjai, kik teljes korúak, sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyíték alatt nincsenek, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók; ha

a) A város határához tartozó, és a telekkönyvben tulajdon, vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg beirt olly házat, vagy telket, egy év óta birnak, mellynek értéke kis városban 300 - közép városban 700 - nagy városban 1000, különösen Pest városában 2000 pengő forint: vagy

b) A város határában mint kézmüvesek, bejegyzett kereskedők, gyárosok, egy év óta telepedve vannak, tulajdon műhellyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral birnak, és ha kézmüvesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.

c) Tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akademiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, kik a városban egy év óta telepedve vannak, és kis városban 40, - közép városban 60, - nagy városban 80, - Pest városban 100 pengő forint házbért fizetnek.

d) Ezeken kivül mindazok, kik a város kebelében két év óta telepedve vannak, és kis városban 200, - közép városban 400, - nagy városban 600, - Pest városban 800 pengő forint biztos jövedelmet, keresetük vagy tőkeértékük után, kimutatni képesek.

e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fenebbi pontokban leirt képességgel nem birnak is.

7. § A 6. § a) pontja alatt kiszabott birtoklási idő nem kivántatik meg azon esetben: ha valaki a képesitő ingatlannak birtokába örökség utján jut.

8. § A választási jogot senkitől, ki a 6. §-ban leirt képességgel bír, megtagadni vagy elvenni, semmi szín alatt nem lehet.

9. § A 6-ik §-ban körülírt képességgel biró választók a tisztviselőket, és városi képviselői testület tagjait fogják választani a tisztujitó székeken.

10. § A választási jogot gyakorolni, csak személyesen lehet.

c) A tisztujitás megtartásáról

11. § A jelen törvény kihirdetése után a polgármester, illetőleg bíró, azonnal közös és nyilvános ülésben egybegyüjti az eddigi tanácsot, és választott polgárságot. Egy ülésben a tisztujitó szék megtartására a gyülés tagjai által elnök, egyszersmind küldöttségek választatnak, a választók összeirása végett; továbbá intézkedések tétetnek az összeirási eljárás végrehajtása és a választás helye, és ideje körűl.

12. § A választás napján, a választott elnök előülése alatt: szinte nyilvános ülés tartatik; és e gyülésben

13. § Mindenek előtt küldöttségek választatnak a gyülés tagjai által, a szavazatok öszveszedésére, és a kijelölés feletti intézkedésre, titkos szavazás által, legalább tíz tagból, az összeirt választók közül alakítandók.

14. § Szinte e gyülésen, a tisztikarnak és választott polgárságnak tagjai eddig viselt hivatalaikról lemondanak, a választási elnök pedig a választás idejére kapitányt, tiszti ügyészt és jegyzőt helyettesít.

A tiszti-kar választásáról

15. § A tisztviselők közül a polgármester, főbiró, főkapitány, és alkapitányok, tanácsbeliek, jegyzők, tiszti ügyészek levéltárnok, telekbíró, számvevő, tiszti főorvos, fősebész és főmérnök megválasztatnak. A választás kijelelés mellett a kijelelés a kijelelő választmány által, a választási elnök közbejöttével, történik.

16. § A városokban jelenleg létező tisztviselők közül azon egyének, kik olly hivatalt viseltek, melly a jelen törvény kihirdetése előtt, éltök fogytáig rendszerint ujitás alá nem esett, fizetésüket éltök fogytáig megtartják; ellenben ha a jelen törvény szerint tartandó tisztújitás alkalmával, vagy az eddig viselt, vagy magasabb hivatalra megválasztatnak, a választást elfogadni kötelesek, különben nyugpénzöket elvesztik; - és szinte úgy elvesztik akkor, ha fenyítő közkereset útján bármikor valamelly büntény miatt marasztaltatnak.

17. § A számadással tartozó hivatalnokok ezúttal a városi törvényhatóságnak részletes elrendezéseig, eddig viselt hivatalaikban meghagyatnak ugyan; a pénz- és egyéb tárakra leendő felügyelés azonban a jelen törvény szerint választandó tanács felelőssége alá helyhezhetik; melly hogy ebbeli felelősségének teljes mértékben eleget tehessen, egyszersmind azon hatalommal ruháztatik fel, hogy tapasztalandó bármelly visszaélés, vagy hanyagság esetében, a számadókat a körülményekhez képest azonnal elmozdíthassa, sőt le is tartóztathassa, és bűnperbe idéztethesse, helyettük ideiglenesen más kezelőket nevezhessen, és általánosan a pénztárak biztositása iránt minden szükséges intézkedéseket megtehessen.

Képviselők választásáról

18. § A képviselő testület tagjai kijelelés nélkül választatnak.

19. § Ezen választásnak mikénti eszközlése, a választóknak a választás könnyítése tekintetéből kerületekrei elosztása, a szavazatok összeszedése, és minden egyéb, a választás körül előfordulható teendők iránt, azon közös gyülésben tétetik intézkedés, mellyben a választók összeirása határoztatik el.

20. § Azalatt, mig a törvény máskép intézkedend, képviselőül a város bármelly telepedett lakosa törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, megválasztható.

21. § A képviselő testület kis városokban legalább 30; közép városokban legalább 82; nagy városokban legalább 157 tagból áll.

22. § A képviselők száma, a legkisebb számon felül az állandó lakosok számához képest következőleg emelkedik:

a) Kis városokban az első 1500 számon felül minden 200 lakos után, az első 30 képviselőhez adatik egy képviselő.

b) Közép városokban az első 12,000 számon felül, minden 400 lakos után, az első 82 képviselőhez adatik egy képviselő.

c) Nagy városokban, az első 30,000 számon felül, minden 800 lakos után, az első 157 képviselőhez adatik egy képviselő.

23. § A képviselők a közgyüléseken személyenkint tanácskozási joggal és határozó szavazattal birnak.

24. § Minden választásokra a szavazás a választók által titkosan történik.

A tanács- és közgyülésekről

25. § Azalatt, mig a törvény részletesen intézkedend, a tanács azon hatósággal ruháztatik fel, mellyel jelenleg a megyei kis-gyülések birnak, - a közgyülés pedig ugyanazon hatósággal, mellyel a megyei közgyülések vagynak ellátva, kivéve a be- és kitáblázásokat, továbbá azon kérdéseket, mellyek szoros értelemben birói eljárást igényelnek, vagy birói zár megrendelését foglalják magokban.

26. § Mind a közgyülések, mind a tanácsnak ülései nyilvánosak.

27. § Az ülésekben a hallgatóságnak a tanácskozásokat megháborítani nem szabad. A csendet fentartani az elnök kötelessége, és e részben különösen e czélból a tanács által választandó csendtisztek vezérlete alatt a nemzeti őrsereg ügyel.

28. § Az állandó szakbizottmányok hatósága, millyenek: az árvai, gazdasági, szépitési és egyéb bizottmányok, jelen állapotban megtartatik, a bizottmányok közvetlenül a tanácscsal, a tanács által pedig a közgyüléssel állnak összefüggésben.

29. § A közgyülés áll: a városi tisztviselőkből és képviselőkből együttvéve, - elnöke a polgármester, vagy akadályozása esetében a legidősb tanácsbeli. - Határozat hozatalára pedig kis városokban legalább 20, - közép városokban legalább 30, nagy városokban legalább 40 tag együttléte szükséges.

30. § Közgyülést tartani kell minden hónapban legalább egyszer, lehet ezenkivül többször is, valahányszor ezt vagy a közgyülés előre megrendeli, vagy a tanács, s illetőleg polgármester, sürgető körülmények miatt szükségesnek tartja.


  Vissza az oldal tetejére