1848. évi XXVII. törvénycikk

Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületekről

1. § A két kerületek külön két törvényhatóságot képeznek; mint illyenek törvényhatósági beldolgaikat egymástól függetlenül intézik: - az ország többi törvényhatóságaival, valamint kormányával és főtörvényszékeivel közvetlenül leveleznek, s mint más törvényhatóságok, beldolgaikra nézve a törvény határai között felsőbb felügyelés alatt szabályokat alkotnak.

2. § A kerületek törvényhatósága alá büntető, rendőri, és magánjogi tekintetben, alá vannak vetve minden a kerületek határain belől létező egyének és javak különbség nélkül, kivéve a szolgálatban álló katonákat, azonban csak szorosan vett személyes, s bűnvádi keresetekre, és szolgálati vétségeikre nézve, továbbá a váltó, kereskedési és tengerügyelői, tanácsbirósági illetőségéhez tartozó ügyeket és személyeket.

3. § Mind Fiume mind Buccari kerületben törvényhatósági főtisztviselő az alkapitány, ki egyszersmind rendes elnöke a közgyülésnek és kapitánysági törvényszéknek is. Az alkapitány akadályozása esetében helyette a kapitánysági törvényszék legidősb tagja elnököl. Mindenik kerületnek külön alkapitánya van, kit Ő Felsége nevez.

4. § A szóbeli biróságot illetőleg az 1836:20. és 1840:11. törvények e kerületekre is kiterjesztetnek. A közgyülés által választandó két kerületi biró, és törvényszéki főjegyző fogják szóbeli perekben a birói széket együtt képezni.

A patriciusokról

5. § A jelenleg létező patricius családok czimeiket megtartják; az eddig kinevezett patricius tanácsnokok, a közgyülésben a képviselőkkel együtt résztvesznek, és általában minden képviselői jogokkal birnak; jövőben mindazonáltal patricius tanácsnokot nevezni nem lehet.

A választókról

6. § A két kerületben választók: a községnek mindazon tagjai, kik a szabad királyi városokról szóló XXIII. törvényben a hasonló népességü szabad királyi városokra nézve megállapított képességgel bírnak, továbbá a patricius tanácsnokok, bár a szükséges értéki képességgel nem birnak is, végre a hajóskapitányok és hajós írnokok.

7. § A választási jogot senkitől, ki a 6-ik §-ban emlitett értéki képességgel bir, megtagadni vagy elvenni semmi szín alatt nem lehet.

8. § A 6-ik §-ban említett választók a kerületi birákat és képviselőket fogják választani, a kerületi tisztujitó székeken.

9. § A választási jogot gyakorolni csak személyesen lehet.

A tengermelléki főkormányzóról

10. § A tengermelléki főkormányzó, mint a két kerületeknek közös főkapitányok, elnöke a kerületekben, a tisztujitó székeknek és a követválasztás gyüléseknek; elnöke továbbá a helybeli királyi kormányszéknek, és a kerületeknek, mint törvényhatóságoknak közvetlen közigazgatásán kivül, minden egyéb hivatalos köre épségben megtartatik.

A képviseletről

11. § A képviselők a patricius tanácsnokokkal és tisztviselőkkel együtt a kerületi közgyülésekben tanácskozó és határozó szavazattal birnak, de különváltan gyülést nem tarthatnak.

12. § Azalatt, míg a törvény máskép rendelkezend, képviselőkül a kerület bármelly letelepedett lakosai megválaszthatók.

13. § A képviselők száma annyi leend, mennyi a szabad királyi városokról szóló XXIII. törvényben, a hasonló népességü királyi városokra nézve, megállapíttatott.

A választásokról

14. § A képviselők kijelölés nélkül választatnak.

15. § A kerületi birák a kijelölendők közül választatnak.

16. § Minden választás titkos szavazás által történik.

A választások megtartásáról

17. § A jelen törvény kihirdetése után, a tengermelléki kormányzó az eddigi szokott alakban mindenik kerületben külön tartandó közgyülést hirdet, mellyben intézkedések tétetnek a választók összeirására, és a választás helye, és ideje körül.

18. § Ugyane gyülésben tétetik intézkedés a képviselők választása iránt is, e tekintetben különösen a szavazatok összeszedése, és a választóknak kerületekrei felosztása iránt.

19. § A választás napján szinte közgyülés tartatik, mellyben az eddigi kerületi birák hivatalaikról lemondván, a gyülés tagjai által, a választók közül, legalább tiz tagból alakítandó bizottmány választatik a kijelelés feletti intézkedésre.

20. § A kijelelés - a kijelelő választmány és a kormányzó által szótöbbséggel állapittatik meg.

21. § Az alatt, míg a törvény máskép rendelkezend, e törvény szerint csak a kerületi birák, illetőleg képviselők választatnak, és három évről három évre ujíttatnak; a képviselők helyei csak uj választás által, a rendes időszaki választások alkalmával töltethetnek be; ellenben ha a tisztviselők soraiban üresség időközben támad, illy tisztviselők helyett a közgyülés által ajánlandók közül ideiglenesen a tengermelléki kormányzó, - mint a két kerületnek főkapitánya, helyettesit.

22. § Az igazgatósági birák a közigazgatásnak külön szakaira külön választatnak.

23. § A kerületi birák megválasztása után a képviselők választatnak meg.

A tanács- és közgyülésekről

24. § A tanács- és közgyülésnek hatósága az alatt, míg a törvény a közigazgatásnak mikénti elrendezése iránt részletesen intézkedik, jelen állapotában megtartatik.

25. § Mind a közgyülések, mind a tanácsnak ülései nyilvánosak.

26. § Az ülésekben a hallgatóságnak a tanácskozásokat megháborítani nem szabad. A csendet fentartani az elnök kötelessége, és az ülésben különösen e czélból a tanács által választandó csendtisztek vezérlete alatt a nemzeti őrsereg ügyel.

27. § A közgyülés elnöke az alkapitány, akadályozása esetében a kapitánysági törvényszék legidősb tagja: tagjai a tisztviselők, patricius tanácsnokok, és képviselők, személy szerinti egyenlő szavazattal.

28. § Közgyülés tartatik minden hónapban legalább egyszer, lehet ezenkivül többször is, valamennyiszer a közgyülés előre megrendeli, vagy a tanács, s illetőleg alkapitány - sürgető körülmények miatt - szükségesnek tartja.

29. § A katonaállitástól ezen kerületek, kikötői minőségöknél fogva a tengeri kereskedés és hajókázás felvirágozása tekintetéből, felmentetnek, - és e részbeni kiváltságos szabadságaik törvényileg megerősíttetnek.


  Vissza az oldal tetejére