A képviselőház Rendszabályai

(1848) * 

I-ső szakasz

A ház ideiglenes alakulásáról és igazolásáról

1. Az országgyülés megnyitása után a képviselőház legkorosabb tagja az elnöki, s a legfiatalabb hat tag jegyzői helyöket foglalván el, a ház tagjai igazolásához kezd.

2. A megbizó leveleiket átadott tagok, az elnök által eszközlendő sorshuzás utján, kilencz egyenlő osztályra osztatnak.

3. Az első osztály megvizsgálja a második osztálybeliek tagságát, a második osztálybeliek a harmadik osztálybeliekét, a harmadik a negyedikét, a negyedik az ötödikét, az ötödik a hatodikat, a hatodik a hetediket a hetedik a nyolczadikat, a nyolczadik a kilenczediket, a kilenczedik osztály pedig az első osztálybelieket.

4. Ez okból a megbizó levél gyanánt szolgáló választási jegyzőkönyvek, ugy a választás érvényessége ellen intézett ellenmondások és panaszok irásba foglalva az elnöknek előzetesen átadandók.

5. Az elnök ezen iratokat, a 3-ik czikk értelméhez képest, az osztályok között felosztja.

6. Mindenik osztály elnököt és előadói választ általános szótöbbséggel.

7. Ha a vizsgáló osztálynak valamelly tagja, a vizsgálata alá tartozó valamellyik tagnak jelölttársa volt, ezen tagnak vizsgálatánál nincs szavazata az osztályülésben.

8. Azon választások, mellyek iránt vitatkozás lehet, csak a ház alakulása után és általános szótöbbségen alapuló véleménynyel terjesztetnek elő.

9. Kifogás nélküli választásnak tekintetik, mellynek választási jegyzőkönyve rendben van, s melly iránt panasz beadva nincs.

10. Panaszt csak az illető választó kerületi követjelöltek, vagy választók, s egyedül irásban tehetnek, s csak ugy vétetik figyelembe, ha okadatolva van.

11. Azon tagok igazolására, kik az országgyülés elejére meg nem jelentek, s ekkép a kilencz osztályba fel nem osztattak, a ház saját kebeléből fog egy kilencz tagu állandó bizottmányt választani.

12. Minden osztályban a tagok legalább fele részének kell a vizsgálatnál jelen lenni.

13. Minden választás érvénye felett, ha az kétségbe vonatott, a ház határoz. Ha szükségét látja, a választás iránt vizsgálatot is rendelhet, mellynek költségeit a vesztő fél viseli, s mellyre saját, kebeléből is küldhet ki vizsgáló tagokat; az érdeklett tagnak azonban, a vizsgálat bevégezteig, tagsági jogát fel nem függesztheti. A vizsgálatra megbizottaknak minden a választás iránt a házhoz érkezett irományok kiadatnak. A választás érvényes felett szavazásra kerülvén a sor az elnök felszólitására először felállanak azok kik az osztály előadó jelentése mellett vannak, azután pedig azok, kik ellene vannak. Kétség esetében a kisérlet ismételtetik. Ha a többség ekkor sem volna világos, a már igazi tagok névsor szerint felszólittatnak, s golyózás utján történik a szavazás.

14. A ház alakulása kimondatván, az igazolt követ ellen többé panasz el nem fogadtatik. Az időközben történő választások ellen, a választás napjától harmincz napig fogadtatik el panasz.

II-dik szakasz

A ház alakulásáról

15. Midőn a ház általi érvényesités nyomán az elnök már 226 tagot nyilatkoztatott ki törvényesen választott képviselőnek, s kifogástalan választások iránt előadandó jelentés többé nincs, a ház igazolt tagjai a hivatalnokok választásához fognak.

16. Először az elnökre történik szavazás ekkép: A jegyzők egyike betürend szerint felolvasván az igazolt tag neveit, ezek egyenként megjelennek, és a korelnök előtt kitett ládába teszik czéduláikat. Az első felolvasás alkalmával jelen nem voltak nevei, szavazataik beadhatása tekintetéből, végül még egyszer felolvastatnak, s ekkor a korelnök felügyelete alatt a jegyzők a gyülés szine előtt összeszámitják a szavazatokat, s a korelnök kimondja az eredményt.

17. Ha általános többség nincsen, a szavazás azon két tag felett ismételtetik, kik mellett aránylag legtöbb szavazat nyilatkozott.

18. Ezután ez előbbi módon egymás után két alelnök, s egyszerre hat jegyző választatik.

19. Ekkor az elválasztott hivatalnokok helyeiket elfoglalván, az elnök kinyilatkoztatja, hogy a ház alakulva van.

20. Az elnök, alelnökök és jegyzők nevei hivatalos tudomás végett a ministerium által a királynak följelentetnek.

III-dik szakasz

A tanácskozási rendről

21. A tanácskozás előkészitése végett a ház, az elnök és alelnökök kivételével, sorshuzás utján minden ülés folyamra kilencz osztályra osztatik fel.

22. Mindenik osztály általános szótöbbséggel elnököt és jegyzőt választ magának.

23. A törvényjavaslatok kiadatván az osztályoknak ezek tárgyalás alá veszik, s mihelyt e tárgyat elegendően kimeritettnek vélik, általános szótöbbséggel előadót választva, ezt a ház elnökének bejelentik.

24. Ha a bejelentés öt osztály részéről már megtörtént, a ház elnöke központi bizottmányba hivja össze az előadókat, s erről a hátramaradt osztályok értesittetnek.

25. A központi bizottmányban az elnökséget, döntő szavazat nélkül, vagy maga a ház elnöke, vagy az általa e czélra megbizott alelnök vezeti.

26. A központi bizottmány a tárgynak megvitatása után, általános szótöbbséggel előadót választ kebeléből, ki a központi bizottmány véleményét okadatolva előterjeszti. Azon osztályoknak előadói, kiknek véleménye a központi bizottmányban kevesebbségben maradott, nézeteiket ez alkalommal szinte előterjeszthetik.

27. Ha a háznak ugy tetszik, az osztályülési tárgyalás elkerülésével egyenesen is bizhat meg külön bizottmányt valamelly tárgy előkészitésére.

28. Ezen külön bizottmány önmaga választja elnökét és előadóját.

29. A ház a ministerek, elnök, vagy tiz tag kivánatára bizottmányi magán-üléssé változik át; ezen ülésben azonban legelőször is a felett határoz a ház: van-e elegendő ok bizottmányi magán-ülést tartani?

30. A ministerek, vagy az általok e czélra kinevezett kormány-biztosok, felvilágositások végett, részt vehetnek mind a központi, mind a külön bizottmányi ülésekben, s ennélfogva a bizottmányi ülések idejéről, helyéről és tárgyáról a ministeriumot értesiteni kell.

31. A bejelentett inditványok, javaslatok, kérvénye és bizottmányi jelentések az elnök által felolvastatván, a napirend a ház többségének határozata szerint elnökileg készittetik el és függesztetik ki.

32. Ha az inditvány czélja: törvényt alkotni azt törvényjavaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor benyujtani, s a törvényjavaslatok, ha a ház tárgyalni kivánja, kinyomva szétosztatván a tagok között, minden esetben osztályülési és központi bizottmányi tárgyalásra utasítandók.

33. A ministerium által előterjesztett törvényjavaslatoktól a bizottmányi tárgyalást megtagadni nem lehet.

34. Ha olly inditvány terjesztetik elő, melly nem törvény alkotását czélozza, fölvételi ideje meghatároztatván, az alatt kinyomatik, s a tagok között szétosztatik.

35. Elérkezvén a felvételi idő, az inditványozó kifejti inditványát s a ház szavazás utján elhatározza, ha vajjon az inditvány tárgyalás alá vétessék-e avagy nem?

36. Olly inditványokat, mellyek nem törvény alkotását czélozzák, bizottmányi előleges tárgyalás nélkül is elfogadhatni; ha azonban egyszer a ház már félreveté, ugyanazon ülésfolyam alatt másodszor is felhozatván, ekkor, ha tárgyalása elhatároztatik, mulhatlanul rendes osztályülési és központi bizottmányi előleges tárgyalásra utasittatnak.

37. A bizottmányok a tárgy iránt mindenkit előhivathatnak és meghalgathatnak, a meghivott felelni tartozván.

38. A bizottmányok a ház napirendéhez tartják magokat működéseikben.

39. A bizottmányi jelentések, rendkivüli eseteket kivéve, felolvastatás előtt legalább három nappal előbb kinyomatva szétosztatnak a ház tagjai között.

40. A biztottmányi jelentés felolvasása után a ház vagy azonnal tanácskozás alá veszi azt, vagy pedig időt határoz e végre.

41. A bizottmányi előadó után először az inditványozót illeti a szó, kinek a tanácskozás berekesztése előtt, joga van még egyszer szót emelni.

42. A többi tagok a feljegyeztetés során szólanak; de meddig egyenlő számban vannak, a bizottmányi jelentés mellett és ellen szólók felváltva juttatnak szóhoz.

43. A 41-ik és 45-ik czikkben emlitett esetek kivételével a tárgy alapelvéhez és lényegéhez egyszernél többször szólani nem lehet.

44. A feljegyeztetés az elnök által e végre megbizott jegyzőnél történik, ki a szónokokat sor szerint felszólitja.

45. A ministerek, vagy az illető tárgyra általok a háznak eleve bejelentett megbizottak, tárgyalás közben bármikor kérhetnek szót.

46. Szót kérhetnek bármikor azok is: 1-ör kik napirendet inditványozni, 2-or netaláni személyes megtámadásra válaszolni, vagy 3-or a házi rendre hivatkozni akarnak.

47. Az inditványozónak mindig jogában áll inditványát visszavonni; ha azonban más valaki azt magáévá teszi, tárgyalás tovább foly.

48. Beszédet irásból olvasni tilos.

49. Az inditványozón és bizottmányi előadón kivül a tagok saját helyeikről is szólhatnak.

50. Az ülés mindig az előbbi ülés jegyzőkönyvének felolvasásával veszi kezdetét.

51. A jegyzőkönyvben foglaltatni kell: 1-ör a szavazás alá került kérdéseknek szó szerinti szerkezetben, 2-or a szavazás eredményének, 3-or a szavazás nélkül hozott s az illető inditványt elfogadó határozatoknak.

52. Ha a jegyzőkönyv szerkezete ellen olly kifogás tétetik, mellyet az illető jegyző el nem oszlathat, az elnök megkérdi a házat; és ha a többség a kifogást alaposnak találja, a jegyzőkönyv még azon ülés alatt ujra szerkesztetik.

53. A jegyzőkönyv az elnök és a szerkesztő jegyző aláirásával hitelesittetik.

54. A jegyzőkönyv hitelesitése után az elnök vagy jegyzők egyike a közelebbi ülés óta benyujtott kérvények kivonatban előterjeszti. Ezután a beérkezett jelentésekről s kivéve a névteleneket, minden más iratokról tétetik a háznak jelentés.

55. Napirenden kivüli tárgyról a ház engedelme nélkül senki sem szólhat.

56. A módositványokat az elnöknek irásban kell benyujtani. Ha uj inditvány adatik elő, az eredeti inditvány iránti tárgyalás és szavazás előre bocsáttatik; ezután az új inditványnak elsősége van az elesett első inditvány módositása felett.

57. A szólót beszédében megszakasztani nem szabad.

58. Egyedül az elnöknek van joga a szólót, még pedig beszéde megszakasztásával is, rendre utasitani, s ha a rendre utasitás azonegy előadásban már két izben megtörtént, szónok előadván mentségét, a ház, az elnök kérdésére a fenforgó tárgyban elvonhatja tőle a szót, s a körülményekhez képest jegyzőkönyvi megrovást is határozhat.

59. A tanácskozás bezárása után az elnök felteszi a kérdést szavazásra. A kérdés feltevése iránt uj tanácskozást kezdhetni, melly felett a szavazás megkezdése előtt a ház határozni fog.

60. Ha a szavazásra feltett kérdés, czikk avagy inditvány több részből áll, szétosztását lehet kivánni.

61. A szavazás megkezdése előtt a kérdést, czikket avagy inditványt az elnök vagy egyik jegyző ujra felolvassa.

62. A szavazás felállás és ülvemaradás által történik. Általános többség határoz minden esetben. Ha az eredmény kétséges, uj kisérlet tétetik, s a többség személyesen összeszámittatik.

63. Husz tagnak irásban beadott kivánságára, ez elnöki kijelentés előtt is és után is, névszerinti felhivás mellett történik nyilvánosan a szavazás.

64. A kérdést mindig ugy kell feltenni, hogy egyszerü igennel vagy nemmel felelhessenek a tagok.

65. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad.

66. Tanácskozásra és határozásra az igazolt tagok általános többségének jelenléte szükséges.

67. Határozatai ellen a ház semmiféle ellenmondást nem fogad el.

68. Pénzajánlatnál mindig a legnagyobb összeg jő szavazás alá.

69. Ha a háznak valamelly tagja a rendet zavarja, az elnök névszerint rendre utasitja. Ha az illető tag a rendzavarást folytatja, a ház intézkedik.

70. Ha az ülésben folytonos rendzavaró lárma és nyugtalanság uralkodik, mellyet az elnök nem képes lecsillapitani, az elnök kinyilatkoztatja, hogy az ülést fel fogja függeszteni. Ha a csend ezután sem áll helyre, az elnök az ülést bizonyos időre, melly egy óránál hosszabb nem lehet, felfüggeszti.

71. Miután a központi vagy külön bizottmány előadója jelentését előterjesztette, a ház által meghatározott időben megnyilik az inditvány alapelve iránt a tanácskozás. Ezen általános tárgyalásnál minden tag csak egyszer szólhat.

72. Ezután tárgyaltatnak az egyes czikkek sorban egyenként és az ezekre vonatkozó módositványok. Minden czikk és erre vonatkozó módositvány tárgyalásánál minden tag csak egyszer szólhat.

73. Ha a ház valamelly módositványt bizottmányhoz utasit, a többi czikk tárgyalását tovább folytathatja.

74. A czikkenkénti tárgyalás bevégeztével, törvényjavaslatoknál az egészre nézve egy nap közbejöttével történik szavazás.

75. Ha a ház bizottmányi magán üléssé alakult, elhatározhatja, hogy semmi jegyzőkönyv se vezettessék.

76. A ház minden tárgyalásaira vonatkozó okiratok kinyomatását és tagjai közötti szétosztását elrendelheti.

IV-ik szakasz

A kérvényekről

77. Minden kérvény irásban adatik be az elnöknek vagy valamelly tagnak, ki azt a ház elébe terjeszti.

78. Kérvényeket egyeseknek vagy küldöttségeknek a házba vinni nem szabad.

79. A kérvényeknek csak tárgyai jelentetvén be az illető jegyző által felolvasatlanul a kérvényi bizottmányhoz tétetnek át, hol minden tag megtekintheti.

80. A kérvények vizsgálatára tizenöt tagu bizottmányt választ a ház, melly hetenként jelentést tesz előadója által. Ezen jelentés előterjesztése előtt legalább három nappal kifüggesztetik a tanácskozási teremben a kérvény tárgya, az aláirónak neve, lakhelye s a nap, midőn a jelentés elő fog terjesztetni, valamint a szám is, melly alatt a kérvény a bizottmányhoz soroztatott.

81. Ezen bizottmány havonként ujra választatik.

V-ik szakasz

Az elnökről

82. Az elnök a ház akarata szerint megnyitja és eloszlatja az ülést. Őrködik a csend és rendszabályok megtartása felett.

83. Ha a ház napirende szerint valamelly nap ülés nem tartatik, husz tagnak idő közben történő felszólitására ülést köteles hirdetni, a hirdetést a tanácskozási termet magában foglaló épület kapuira kifüggesztetvén.

84. Az elnök a tanácskozási rend fonalára nézve mindig szólhat, sőt köteles szólani; de ha a tárgy érdeme mellett vagy ellen akar szólani, az elnöki széket egyik alelnöknek engedi át, s azon tárgy bevégezteig nem foglalhatja azt el ismét.

85. Az elnök csak a szavazatok egyenlősége esetében tartozik szavazni.

86. A tagoknak a ház engedelme nélkül hosszabb időre elutazni nem szabad. A rövidebb időre távozók magokat e végett az elnöknél bejelenteni tartoznak.

VI-ik szakasz

A jegyzőkről

87. A jegyzők vezetik a ház jegyzőkönyvét, olvassák fel az iratokat, jegyzik fel a szólani akarókat, számitják össze a szavazatokat.

88. A jegyzőkönyvek időszakonként kinyomatnak, ugy ezekből, mint a ház minden nyomtatványából, a tagok példányt kapnak.

89. A ház minden nyomtatványainak hibátlanságára a jegyzők ügyelnek fel, kiknek főigazgatása alatt áll az öszszes irattár és iroda is.

VII-ik szakasz

A nyilvánosságról

90. A ház ülései nyilvánosak.

91. A hirlapok tudósitóinak számára czélszerű és elegendő helye lesz.

92. Hallgatóságnak hely egyedül a karzatokon van.

93. A karzatok egy része mindenkinek nyitva áll, más része a jegygyel birók számára van fentartva, mellynek egy külön osztálya a hölgyek részére van rendelve.

94. Minden tag egy, az elnök huszonöt jegyet adhat ki.

95. Tetszést vagy nem tetszést nyilvánitani a hallgatóságnak tilos.

96. A karzatokon rendreügyelők lesznek felállitva.

97. Ha valaki a rendet zavarja, s az elnök egyszeri intésének sikere nincs, másod ízben, az 1848:IV. tc. értelmében az egyes hallgató, vagy illetőleg karzatosztályi hallgatóság kiparancsoltatik a karzatról.

98. Ha a hallgatóság minden karzatosztályról kiparancsoltatott, a tanácskozás, a többség határozata szerint vagy még azon nap, vagy máskor, de ismét hallgatóság bebocsátásával nyilvánosan folytattatik.

99. A csendzavarók, a kitiltáson kivül, az elnök felhivására, a ház által meg is fenyittethetnek.

100. A ház tiszteinek és az alárendelt személyzetnek, megválasztása és alkalmazása az elnökséget illeti.

101. A házhoz a budapesti nemzetőrségből minden ülésre kellő számmal rendeltethetnek nemzetőrök, kik az elnök intézkedése szerint a rendre felügyelnek.

102. Szükség esetében a parancsnokokhoz intézendő irott rendelet által a törvényhozás biztositására az egész helybeli, mind nemzetőrségi, mind katonai fegyveres erővel rendelkezik az elnök saját felelőssége mellett, mellyel a háznak tartozik.

103. A rendszabályok ezen pontjai, külön kinyomva, minden bejárásnál és minden karzatosztályban kifüggesztetnek.

104. A ház ezen szabályokat 30 tagnak inditványára: tárgyalás alá tartozván venni, módosithatja.


  Vissza az oldal tetejére