1. Az országgyülés megnyitásának módját külön rendelet határozza meg.
2. Az ünnepélyes megnyitás előtti napon a felsőház a legkorosabb tag elnöksége, s a legfiatalabb négy tag jegyzősége mellett összeülvén, előterjeszti az elnök a meghivottak neveit kimutató és a belügyminiszter által vele előlegesen közlött jegyzéket.
Melly jegyzék általános szavazattöbbséggel választandó, s 7 tagból álló igazolási bizottmányhoz utasittatik olly czélból, hogy az vizsgálja meg, valljon azoknak, kik meghiva vannak, törvényesen meg kellett-e hivattatniok; - s nem maradtak-e ki ollyanok, kiket meghivni kellett volna? s kik meghivattak, - megjelentek-e? - és ha nem, mi elegendő okot hoznak föl elmaradásuk mentségéül.
3. Ha valaki a megjelenésre jogositva érzi magát és meg nem hivatott, kérelmét, s illetőleg panaszát az igazolási bizottmányhoz intézi, és ha kérelmére nincs észrevétel, meghivatása az illető miniszter utján eszközöltetik.
4. Felolvastatik az elnök és másodelnöknek őfelsége általi kineveztetését tudató királyi rendelet, s az elnökök helyöket elfoglalják.
5. Ezután a ház titkos szavazás utján 4 jegyzőt választ saját tagjai közül ekképen:
A jelenlévő és névszerint felszólitott tagok mindegyike felir egy czédulára négy nevet, és azon czédulát az elnök előtti ládába teszi. Midőn már mindnyájan szavaztak, összveszámitja a jegyzők egyike az elnök felügyelete alatt a szavazatra felszólitott tagokat és a ládába tett czédulákat, s a találtakhoz képest az elnök kimondja az eredményt. Azon négy egyént, kikre a czédulákon följegyzett nevek közül legtöbb szavazat esett, az elnök mint elválasztott jegyzőket kijelenti: miáltal a felsőház alakulva van.
Minden titkos szavazásnál a voksok általános többsége határoz.
6. A ház kebeléből bizottmányokat is alakithat titkos szavazás utján, olly számban, minőben a tárgyakhoz képest szükségesnek véli.
7. A bizottmány elnökét és előadóját maga választja és tárgy iránti meghallgatásra mindenkit előhivathat, a meghivott felelni tartozván.
8. A miniszterek vagy megbizottaik részt vehetnek minden bizottmányi ülésben, valamint arra meg is hivathatnak.
9. Hallgatóságnak hely egyedül a karzatokon van.
10. A karzatok egyrésze mindenkinek nyitva áll, másrésze hölgyek, s jegygyel birók számára van fenntartva. Jegyet az elnöki hivatal által (melly az elnökökbül és jegyzőkbül áll) megállapitandó rendben és számban a ház tagjai kapnak és adnak ki.
11. Helyeslést vagy nem helyeslést nyilvánitani a hallgatóságnak tilos.
12. A karzatokon rendügyelők lesznek felállitva.
13. Ha valaki a rendet zavarja, s az elnök egyszeri intésének sikere nincs, másodizben, az 1848:IV. törvénycikk. értelmében, az egyes hallgató, vagy illetőleg az egész hallgatóság kiparancsoltatik azon karzatról, hol a csend megzavartatott.
14. Ha a hallgatóság minden karzatról kiparancsoltatott, a tanácskozás, a többség határozata szerint, vagy még azon nap, vagy máskor, de ismét hallgatóság bebocsátásával nyilvánosan folytattatik.
15. A csendzavarók, a kitiltáson kívül, az elnök felhivására hatóságilag is meg fognak fenyittetni.
16. Mindenik házhoz szükséges mennyiségben teremőrök fogadtatnak, kik a teremben, a mellék termekben, s a karzatokon tesznek itt rendőri szolgálatot.
17. A ház megalakulván, a ház tisztjeit s alá rendelt személyzetét az elnökség nevezi ki.
18. Ezen kivül mindenik házhoz a budapesti nemzetőrségből minden ülésre nemzetőrök kellő számmal rendeltetnek, kik az elnök intézkedése szerint a rendre ügyelnek fel.
19. Szükség esetében, a parancsnokokhoz intézendő irott rendelet által, a törvényhozás biztositására, az egész helybeli, mind nemzetőrségi, mind katonai fegyveres erőt kirendelheti az elnök, saját felelőssége mellett.
20. E rendszabályok illető pontjai külön kinyomatva minden bejárásnál s minden karzaton kifüggesztetnek.
21. A tagok feljegyeztetés szerint szólnak. A feljegyeztetés az elnök által e végre megbizott jegyzőnél történik, ki a szónokokat sor szerint felszólitja.
22. A tanácskozásnak két része van. Először az elv és lényeg általánosan tárgyaltatik, ezután a czikkenkénti tárgyalás következik. Az általános tárgyalás bevégeztével, ha kivántatik, felállás és ülve-maradás által nyilatkozik a ház, s kétség esetében névsor szerinti szavazás történik, ha valjon megtörténjék-e a czikkenkénti tárgyalás?
23. Minden czikkénél a tárgyalt javaslatnak, előbb a módositványok, azután az almódositványok iránt történik szavazás.
24. A módositványokat, almódositványokat vagy pótlékokat szerkesztve kell inditványozni, és hogy szavazás alá kerülhessenek, legalább egy tagnak kell pártolni.
25. A tárgy alapelvéhez egyszernél többször szólalni tilos.
26. A miniszterek azonban vagy az elnöknek bejelentett megbizottaik, ugy az elnök, tárgyalás közben szót bármikor kérhetnek.
27. Szót kérhetnek bármikor azok is, kik 1-ör napi rendet inditványozni, 2-or netaláni személyes megtámadásra válaszolni, 3-or a házi rendre hivatkozni akarnak.
28. Előadást irásból olvasni tilos: kivétetnek a bizottmányi előadók, és miniszterek, midőn ezek felhivásra adnak felvilágoitást.
29. Az előterjesztett módositványokat, almódositványokat és pótlékokat a ház bizottmányhoz utasithatja.
30. Ha az inditványtól eltérő olly módositvány tétetik, melly külön inditványnak tekinthető, a ház külön tárgyalás alá utasitja s a szőnyegen lévő tárgyat tovább folytatja.
31. Ha valamelly szónok beszédében olly módositás feküdnék, mellyet a ház tanácskozás alá akar venni, beszéde végeztével irásba fogja tenni.
32. A módositványok az előterjesztés sora szerint jőnek tárgyalás alá s meddig valamennyi eldöntve nincs, csak almódositványt lehet előadni.
33. Az olly módositványok, mellyek több czikket összefoglalva érintenek, megelőzik az egyes czikkeket érintő módositványt.
34. A czikkek rendesen sorban tárgyaltatnak, ha csak a ház valamely folyó czikk tárgyalását későbbre nem halasztja. A tárgyalt czikkekre többé visszatérni nem lehet.
35. Tárgyaltatván egyenként a czikkek, végül az egész javaslat iránt történik szavazás.
36. Választásoknál és minden más lehető személyes ügyben a szavazás czédulával titkosan történik.
37. Egész törvényjavaslat elfogadása iránt, névsor szerinti felszólitás mellett, fennszóval, más esetekben felállás által nyilatkozik a ház: először a pártolók, azután az ellenzők állanak. Kétség esetén a kisérlet ismételtetik s ha akkor sem világos a többség, úgy, mindannyiszor, midőn azt legalább tiz tag kivánja, névsor szerinti felszólitás mellett történik a szavazás.
38. Szavazás közben sem beszédet tartani, sem szavazatot indokolni nem szabad.
39. Midőn felállás által történik a szavazás, a többséget, a jegyzőkkel egyetértőleg, az elnök számitja össze, s az elnök mondja ki.
40. Bármelly tárgy érvényes eldöntésére a tagok közül legalább 50-nek jelenléte szükséges.
41. Határozatai ellen a ház semmiféle ellenmondást nem fogad el.
42. Szavazásra, a többség beleegyezésével, az elnök teszi fel a kérdést.
43. A kérdésnek mindig ugy kell föltétetni, hogy igen, vagy nemmel történhessék a szavazás.
44. A kérdés szavazás előtt az illető jegyző által szerkesztve mindig szó szerint felolvastatik.
45. A kérdések föltevésében a napi rendnek, elsősége ezután a rendszabálynak van: a lényeg felett, s ennek tárgyalását felfüggeszti; mint elsősége van azon inditványnak is, hogy a tárgyalásnak nincs helye.
46. Továbbá elsősége van az elvetésnek a tárgyalás felett: azután a halasztásnak, melly kétféle lehet: t. i. határozatlan időre és sorozatra halasztás. A tárgy fölvétele után pedig elsősége van azon módositványnak, melly az eredeti inditványtól legtávolabb áll, és a közeledési fokozat szerint történik a módositványok, és végre az eredeti inditvány felett, a szavazás.
47. Ki a miniszterekhez felvilágositás végett szót akar intézni, tartozik azt legalább 24 órával eleve bejelenteni.
48. Az elnök, a ház véleménye szerint, megnyitja és eloszlatja az ülést. Őrködik a csend és rendszabályok megtartása fölött. A kérdéstől eltérőket a kérdésre igazitja. A rendet sértő szónokot beszéde félbeszakasztásával is, rendre utasitja.
49. Rendre utasittatás után a szónokot illeti a szó, mentsége előadására.
50. Másodszor is rendreutasittatván valamelly szónok, s ez után mentsége is meghallgattatván, a felett a ház határoz, és ha a rendreutasitást megerősiti, ez jegyzőkönyvbe vétetik: és a szónokoknak azon tárgyban a szólás többé meg nem engedtetik.
51. Ha a csend a szólás rendén nem lévők által zavartatik, az elnök csengetyüvel jelt ad: ha ezen jelre sem áll helyre a csend, név szerint felszólitja az illetőket: ha a csend még akkor sem áll be, fövegének föltételével az ülést bizonyos kijelentett időre felfüggeszti, melly egy óránál tovább nem terjedhet.
52. A hallgatóság által okozott rendzavarás vagy egyéb féktelenkedés esetén, a rendnek mind a terembeni, mind a karzatokoni fentartására nézve, a 9-19-ik §-okban foglaltattak határozzák meg az elnök jogait s illetőleg kötelességeit.
53. Az elnök jelenti ki a többséget, s mondja ki a ház határozatait.
54. Ha valaki a felsőház tagjai közül szükségképen az országgyülés helyéről eltávozni kénytelenittetnék, eltávozását az elnöknél bejelenteni tartozik, ki azt a legközelebbi ülésnek tudomására juttatja.
55. A jegyzők sor szerint bejegyzik az inditványokat, feljegyzik a szólani kivánók neveit. Az elnök fölszólitására összeszámitják a szavazatokat s följegyzik és jegyzőkönyvbe iktatják a ház határozatait is, mellyek mindig a következő ülés kezdetével hitelesittetnek meg.
56. A jegyzőkönyvek időszakonként kinyomatnak s úgy ebből, mint a ház minden nyomtatványából a tagok egy példányt kapnak.
57. A ház minden nyomtatványaira a jegyzők ügyelnek fel, kiknek főigazgatása alatt áll az összes irattár és iroda.
58. Mindenik ház külön készit válaszfeliratot.
59. Határozataikat jegyzők által közlik a házak egymással.
60. Mind a két ház által elfogadtatván valamelly tvjavaslat s az illető elnökök és jegyzők által aláiratván királyi szentesités alá terjesztéséről a minisztérium gondoskodik.