1849. évi I. törvénycikk

a rögtönitélő hadi s polgári vegyes biróságok felállitása, szerkezete, eljárása, - s itéletek alá tartozó esetek meghatározása tárgyában * 

1. § A Honvédelmi Bizottmány felhatalmaztatik, hogy, hadi munkálatok, táborozások vagy rendes katonai parancsnokságok működése helyén - s általában ott, hol a körülmények megkivánnák - rögtönitélő, hadi s polgári vegyes biróságot alakittasson.

2. § Ezen biróság, melly az alább meghatározandó esetekben, úgy katonai, mint polgári egyének felett itél, öt tagból fog állani.

3. § Az elnök lehet akár polgári, akár katonai egyén - a közbirák közül pedig kettő mindig polgári, s kettő katonai leend, kiket - az országgyülési testület tagjainak kivételével, alkalmas egyénekből, a Honvédelmi Bizottmány nevez - egyszersmind egyik vagy másik tagnak törvényes akadályozása esetére a biróságnak helyettesités által nyomban lehető kiegészitéséről - valamint a birósági tagok illető napi dijairól is gondoskodik.

4. § Közvádlót, ki a vádlott ellen a közállomány nevében eljár, a Honvédelmi Bizottmány nevez.

5. § A 18 éven alóliak, őrültek és terhes asszonyok kivételével ezen rögtön itélő biróság itélete alá tartozik sors és nem különbség nélkül, a magyar haza polgárai és lakosai közül, legyen az polgári, egyházi vagy katonai egyén:

a) Ki a magyar haza, annak polgári alkotmánya, független önállása, s területi épsége ellen valósággal fegyvert fog - vagy másokat illy cselekvésre izgat.

b) Ki az ellenséggel czimborál - annak szabad akaratból - tettleges kényszerités nélkül, bármi szolgálatot tesz - kémül szolgál, eleséget, fegyvert, pénzt visz - zsoldosokat szerez, utat és ösvényt mutat - irott vagy szóbeli utasitással segedelmére van.

c) Ki az ellenség rendeleteit, intézkedéseit, s csábitó felhivásait ellenállhatlan kényszerités közbejötte nélkül - foganatba veszi s terjesztgeti.

d) Ki Magyarország katonáját s bármely más polgárát, - ugyszintén bárminemű fegyvert, lőport s egyéb hadi szereket az ellenség kezébe szolgáltat.

e) Ki ellenállhatlan kényszerités közbejötte nélkül az ellenségtől hivatalt vagy bárminemü megbizatást elfogad - s annak érdekében működik.

f) Ki az ország hadseregét, vagy annak osztályát - vagy szolgálatban eljáró bármelly hivatalnokát, biztosát, futárát szándékosan tévutra vezeti, ezek müködéseit tettleg gátolja, vagy személyeiket utazásaik közben letartóztatja.

g) Ki az ország seregének, élelemmel, zsolddal, szállásali ellátását, vagy továbbszállitását tettlegesen, és szándékosan akadályozza.

h) Ki az országgyülés, annak határozatai, s rendeletei s intézkedéseinek tettlegesen ellenszegül, vagy tettleges ellenszegülésre határozottan izgat.

i) Ki magánál, tudva, ellenséges katonát vagy kémet rejteget.

6. § Önként értetik, hogy a törvényhozó test tagjai sem vizsgálat alá, sem pörbe nem fogathatnak, ha csak a ház minden előforduló esetre különös felhatalmazást nem ád - melly rendelet kiterjesztetik a felsőház mindazon tagjaira is, kik vagy személyesen az országgyülés helyén lévén, mint a törvényhozó testület résztvevő tagjai tekintetnek, vagy kormányi kiküldetés, és a felház engedelme folytában vannak távol.

7. § Rögtöni rajtakapás esetében az illy bünösök bárki által elfoghatók, - de az illető vagy polgári vagy legközelebbi katonai hatóságnak személyes bántalom nélkül általadandók.

8. § A rögtönitélő vegyes biróság eljárása következő:

a) A vádlott egyén általadása után legfeljebb 24 óra alatt a biróság elébe állitandó.

b) A biróság azonnal öszveül, s jelen szabályok felolvasása után, a tagok egyenként következő esküt tesznek le: „Esküszöm az élő istenre, hogy minden kedvezést, félelmet és gyülölséget, s bármi személyes tekintetet félretévén, egyedül a vizsgálatból kifejlő okok s erősségek nyomán, s a felolvasott szabályok értelmében, benső meggyőződésem szerint szabadon s igazán itélendek”.

c) A biróság az egész eljárásról készitendő rendes jegyzőkönyv vezetésére saját tagjai közül jegyzőt választ.

d) A vádlottnak az általa megnevezendő birósági tag ellen törvényes kifogást tenni szabadságában állván, azon esetben, midőn a kifogás alá esett tag alapos okoknál fogva itéletileg elmozditatott, a biróság a 3. § értelmében kiegészittetni fog.

e) Ha a biróság elé való állitás valamelly feladás következtében történik, a feladás, és a feladónak neve a vádlottal és védőjével minden esetre és azonnal közöltessék.

f) A vádlott önmagát védheti, vagy tetszése szerint védőt nevezhet; ha azonban ezt a biróság általi felszóllittatásától számitandó 6 óra alatt nem tenné, részére védőt a biróság rendel.

g) A vádlott sem vallomásra, sem bárminemü nyilvántartásra nem kényszeritethetik; - ha azonban önként nyilatkozni kiván - ebbeli szabad nyilatkozata tulajdon szavaival, az egész biróság jelenlétében, pontosan feljegyeztetik, melly előtte felolvastatván, általa, ha kivánná, a biróság valamennyi tagja által pedig mindenesetre aláiratik.

h) A tanuk és pedig elsőben a vádlóé, ugy a vádlotté, mindenkor az összes biróság előtt, szemben a vádlottal, a közvádlónak, és a vádlottnak, vagy védőjének jelenlétében körülményesen kihallgatandók.

i) Mind a közvádló, mint a vádlott és annak védője, mind a biróságnak tagjai tehetnek a tanuknak kérdéseket.

k) A tanuknak előadása, és a kérdésekre adott minden felelet azonnal feljegyeztetik, s nyomban felolvastatván, a biróság tagjai által aláiratik.

l) A tanuk kihallgatása után kivánhat a közvádló bővebb vizsgálatot is, melly miatt az eljárás felfüggeszthető, de 12 óránál tovább nem halasztható.

m) Ellenben, ha a vádlott kivánja az eljárás felfüggesztését azért, hogy ellenpróbáit megszerezhesse, a biróság szótöbbséggel fogja meghatározni az időt, meddig az eljárás felfüggesztetik, figyelmezve különösen arra, hogy az időnek rövidsége a próbák megszerzését lehetetlenné ne tegye. Illy esetben köteles a biró mindent elkövetni, hogy a vádlottnak ártatlanságát netalán bebizonyitható ellenpróbák megszereztethessenek.

n) Ha azonban a vádbeli tetten éretett, vagy ha az ellene felhozott és általa meg nem gyengitett bizonyitványok olly erősek és nyilvánosak, hogy a vádnak valósága kétségtelen, és a személynek ugyanazonossága is bizonyos, a biróságnak joga leend az eljárás felfüggesztését teljesen megtagadni.

o) Ha az eljárás fel nem függesztetett, vagy a felfüggesztési idő lefolytával ismét megkezdetett, és a közvádlónak tanui rendesen kihallgattattak a közvádló röviden előadja ismét a vádat, annak próbáit, ezután pedig a vádlott vagy védője mondják el azt, mit a védelemre szükségesnek látnak, mellyek után a biróság külön szobába vonulva okokkal támogatott itéletet hoz, és az itéletet minden tag aláirja.

p) Az eljárás mindenesetre nyilvános leend. Ha azonban az álladalom érdekében felmerülő fontos okok a nyilvános eljárást károsnak mutatnák, a biróság az eljárást ezen okok megszüntéig elhalaszthatja.

q) A vádnak bebizonyitására mulhatatlanul szükséges a vádlottnak a körülményekkel öszvehangzó elismerése, vagy ennek hiányában legalább két kifogás nélküli teljes hitelü tanunak szinte a körülményekkel egybevágó határozott bizonyitása, avagy végre hasonló hitelességü eredeti okiratok.

r) A vádlottnak akár elmarasztalására, akár teljes felmentésére minden tagnak egyhangu beleegyezése szükséges.

s) Elmarasztalás esetében csak halálos büntetést mondhat a biróság, melly mindenkor puskapor és golyó által hajtatik végre - felmentés esetében pedig a vádlott azonnal szabadon bocsájtandó.

t) Ha a vádlott sem el nem marasztaltatott, sem teljesen ártatlannak nem találtatott: a köztörvény szerinti rendes biróságnak általadandó.

u) A rögtönitélő biróság itéletétől sem fellebbvitelnek, sem kegyelemérti folyamodásnak helye nem leend, hanem a vádlottra kimondott halálos itélet a vádlottnak azonnal kihirdettetik, s 3 óra mulva a biróság egyik tagjának jelentétében végrehajtatik.

v) A végrehajtásnál jelenvolt birótag a biróságnak, melly folyvást együtt van, jelentést tesz a végrehajtásról. Ezen szóbeli jelentés is jegyzőkönyvbe igtattatik, s ekkép a jegyzőkönyv befejeztetvén, a biróság minden tagja által aláiratik, s az igazságügyi ministeriumnak megküldetik.

y) A rögtönitélő biróság eljárásának minden egyes esetre nézve, az eljárás megkezdésétől az itélet végrehajtásáig számitandó háromszor 24 óra alatt teljesen be kell fejezve lenni; kivétetnek ezen szabály alól azon esetek, mellyekben az eljárás az m) alatti szabály értelmében, avagy a p) pont szerint birói határozat folytán ideiglenesen felfüggesztetett. A vádlott kérelmére tett felfüggesztés esetében a háromszor 24 óra az eljárás isméti megkezdésétől számittatik.

z) A rögtönitélő biróság tagjai az ezen törvényben megállapitott szabályoknak szoros megtartásáért szigorú felelettel tartoznak, azoknak áthágása esetében az igazságyügyi ministerium által kereset alá vétetendvén.

9. § A fellebb elősorolt vétségi esetekben csak a jelen szabályok értelmében mondathatik itélet; minélfogva azokra nézve minden más rendkivül felállitott biróságok, s kiadott rendeletek megszüntetnek.

10. § Nem-katonai egyének egyéb e szabályokban nem érintett vétségekért a hazai köztörvények szerint levén megbüntetendők a hadügyministeriumnak f. év január 28-ról 121. és 126. sz. a. rögtönitélő haditörvényszék iránt kiadott rendeletei alól ezennel kivétetnek.


  Vissza az oldal tetejére