1849. évi VII. törvénycikk

az adókról * 

I. FEJEZET

A legközelebbi adó kivetéséről és behajtásáról

Addig is, míg a rendszeres adóterv és költségvetés végkép megállapíttatnék, az 1848:VIII. tc. életbeléptetése végett elhatároztatik:

1. § Az 1848 év november és december, úgy az egész 1849 évre fizetendő országos adó ezen törvény értelme szerint fog kivettetni és beszedetni.

2. § Ezen adó kivetését és beszedését e törvényben foglalt szabályok szerint a pénzügyministerium igazgatása és felügyelése mellett az ország törvényhatóságai eszközlendik.

3. § A pénzügyminister a törvényhatóságokat a kivetés és beszedés részleteit illető rendszabályokkal és utasításokkal ellátandja, mellyeket a törv. hatóságok bizottmánya, úgy minden egyes tisztviselői személyes felelőség és kártalanítás terhe alatt pontosan végrehajtani kötelesek.

4. § A törvényhatóságok azonnal járásonkint, illetőleg kerületenkint kivetéssel foglalkozandó rónonokat neveznek, kik haladék nélkül munkálkodásaikat megkezdendik.

5. § Az adó részletenkinti befizetésének határidejét, tekintettel az adótárgy- és helybeli körülményekre vonatkozó egyéb viszonyokra a pénzügyi minister kiadandó rendeletében tűzendő ki. Az adó beszedését községenkint a községi adóbeszedők, - kik a község értékkel bíró egyénei közül választandók - teljesítendik.

6. § A puszták adóbeszedési tekintetben, az illető hatóság határozata szerint, a szomszéd helységek valamellyikéhez csatoltatnak, és azok birtokosai és lakói az adóbeszedésre tett községi kiadáshoz aránylag járulni kötelesek.

7. § A községektőli beszedéssel a fölötti ellenőrködéssel az illető törvényhatóságnak már e czélra előbb is alkalmazott tisztviselői foglalkozandnak. A beszedett öszvegeket a hatósági főpénztárnokok, a ministerium által kijelölt helyre, a rendeletben határozott napokra beszolgáltatandják.

8. § Az adó kivetésével és behajtásával foglalkozandó egyének díjazása iránt, a körülmények szerint, a hatóságok véleményezése nyomán, a pénzügyminister határozand.

9. § A katonai élelmezést az álladalom álladalmi költségen teljesíti.

10. § A katonai szállásolás és fuvarozás addig, míg az iránt okszerűbb életbe léptethetik, a kormány által megszabott járulékok és rendszer szerint mindenki egyenlő terhe.

11. § Az adó kivetését és behajtását illető panaszok felett első bíróságkint az illető hatóság, a végzés fellebbezése esetében a pénzügy ministerium határozand.

12. § A hatóságok házi, s a községek községi adójukat a jelen törvényben megállapított országos adótárgyakra, és kulcshoz aránylag vetendik ki, s hajtandják be.

Az adózóktul már eddig behajtott összegek a kiszámításnál adó illetőségükbe betudandók.

13. § A házi adó fejében eddig fizettetett összegek, s azoknak egyes tételei csak a belügyministeriumtól vett megerősítés után emeltethetnek fel.

A nem rendszeresítettek pedig ugyancsak annak előleges helybehagyásával állapíttathatnak meg.

14. § A házi s községi adót a meghatározott kivetési kulcs szerint a kincstári javak is fizetendik.

15. § A pénzügyminister nevezend kincstári biztosokat, kik különösen az adókivetés alkalmával a hatóságokban őrködni fognak a törvény és ministeri utasítás pontos végrehajtása felett.

16. § Az, ki az adó tárgyában eltitkolása által az álladalom jövedelmét csonkítaná, a tény világosságra jövetele esetére, az ezáltal okozott különbséget a közköltségeken felül kétszeresen fizetendi.

17. § Azon egyéneknek, kik a hatóság határozatánál fogva az álladalmi szükségek fedezése végett rendkívüli adót fizettek, a már akkép befizetett összegek ezen törvénynél fogva fizetendő adójukba betudandók, ide nem értve az önkénytes adakozás fejében kivetett s beszedett összegeket.

II. FEJEZET

Földadóról

1. § Az 1848. évi november, és december, és 1849. egész évre kivetendő földadónál az egész évi tiszta jövedelem 7 egy kettőd százaléka vétetik adózási kulcsul.

2. § A törvényhatóságok által járásonkint kiküldött rónokok a földbirtokbóli tiszta jövedelem ki számításánál alapul veendik:

a) A helyben vagy vidékben holdankint fizettetni szokott évi földbér középtételeit.

b) A földek középtermésének középár szerinti tiszta jövedelmét.

III. FEJEZET

Házadóról

1. § Azon városokban, hol a házak és épületek állandóul bérbe adhatók, minden házbirtokos hitelesen kimutatandó jövedelme után fog adózni. Még pedig az egész jövedelemből egyhuszadrész, igazítási és fenntartási költségek fejében lehuzatván, ekkép számított jövedelme 7 és fél százalékával.

2. § Azon házért vagy szállásért, mellyben a tulajdonos lakik, vagy mellyet maga számára fenntart, azon jövedelem számíttatik, mellyet azon ház vagy szállás, ha bérbeadatnék, behozhatna. Az illető birtokos ezután fizetendi az 1-ső §-ban meghatározott adót.

3. § Mindazon volt k. városok, vagy külön képviseleti joggal felruházott mezővárosok, mellyek az 11. § rendelkezése alá nem esnek, fizetnek minden egyes szobától, bolttól s üzleti rakhelytől 46 krt.

4. § Azon városok, mellyek törvény által választó helyül jelöltettek ki, vagy törvényhatósági székhelyek, vagy bár nem illyenek is, de 6000 lélekre menő lakossággal bírnak, minden egyes szobától, bolttól és üzleti rakhelytől 28 krt.

5. § Minden egyéb helyek, akár község akár puszták, minden szobától, bolttól s üzleti rakhelytől 14 krt.

6. § Házadó alól kivétetnek:

a) Minden egyedül gazdasági czélra használt épületek és helyiségek.

b) Középületek a mennyiben azok egészen vagy részben bérbe nem adatnak.

IV. FEJEZET

Keresetadóról

1. § Keresetadó fizettetik mindazon jövedelemágaktól, mellyek ház- vagy földadó czím alatt meg nem adóztattak. Ezektől a tiszta jövedelem 7 és fél százalékát a tulajdonos fizeti.

2. § Hivatalnokok, úgy egyéb köz és magán szolgálatnak, - az állandó katonai szolgálatban levők kivételével, fizetéseik összes értékéből egyharmadrész levonatván, a fennmaradt kétharmadrésznyi összegnek 7 és fél százalékával fognak megadóztatni.

3. § Azok, kik pénzbeli fizetésen kívül szállásbérrel, ingyen szállással vagy élelmezési járulékkal láttatnak el, ezeknek értéke pénzben számíttatván, és a pénzbeli fizetéshez adatván, az ekép számított összes járandóságaiknak kétharmada után fizetendik a 7 és fél százaléknyi adót.

4. § Haszonbérlők a haszonbérül fizetni kellő összegnek 25 száztóliját fizetendik.

5. § Kézi munkások ezen adófolyamra fizetnek:

a) Pesten 1 frt. 55 krt.
b) Külön képviselettel bíró volt k. városokban 58 krt.
c) Többi volt k. városokban s külön képviselettel bíró mezővárosokban 46 krt.
d) Azon városokban, mellyek választókerületi főhelyekül a törvény által
kijelöltettek, hatósági székhelyek, vagy 6000 lélekből álló lakossággal bírnak

30 krt.
e) Egyéb más helyeken 15 krt.

6. § Mesteremberek és kézművesek, ha legény nélkül dolgoznak, az 5-ik § értelme szerinti illetőséget kétszeresen, ha legénynyel, négyszeresen, s azonkívül minden legénytől kétszeresen fizetendik.

7. § A kereskedők megadóztatására nézve is a tiszta jövedelem 7 egy kettőd százaléka adózási kulcsul szolgáland. A tiszta jövedelem kiszámítása megbírálandó önbevallás alapján történik.

8. § Ennélfogva a rónokok által köröztetendő ívben, minden egyes kereskedő, kereskedéséből bevett évi tiszta jövedelmét lelkiismeretesen bejegyezni köteles.

9. § Ezen bevallások megbírálása végett mindazon városokban, mellyekben kereskedői testületek léteznek, az illető kereskedői testületek, - a testületek nagyobb vagy kisebb voltához képest 2-6 tagokat választandnak: kik azonnal a törvényhatóság elnöke vagy annak helyettesének előülése alatt öszszeülvén, a bevallásokat bírálat alá veendik.

10. § Ott, hol kereskedői testületek nem léteznek, a rónok a körülményekkel ismeretes egyének meghallgatása után fogja a tételek bírálatait végrehajtani.

11. § Ezen a bírálók s illetőleg a rónokok által megállapított összegek szerint fog a befizetés történni, az érdekletteknek fennhagyatván I. Fejezet 11. § szerénti folyamodhatás.

12. § A dohánynyal és szivarral kereskedők, ezen kereskedés neméből befolyó tiszta jövedelmek után, a többi kereskedési nemekre megalapított 7 egy kettőd százalék helyett 15 százalékkal fognak megadóztatni.

13. § Minden egyéb tudományos, művészeti s ipar üzlettel foglalkozók évi lakbérük 10 prc. megfelelő adót fizetnek - ha lakbért nem fizetnek, - a fizetendő adómennyiség III. Fejezet 2. § szerint fog kiszámittatni.

14. § Az ingatlan javakon fekvő pénztőkék akként fognak adózni, hogy az adósok, kik egész értékük után adóztatnak meg, a törvényes kamatoknak 7 és fél száztóliát lehúzzák.

V. FEJEZET

Pálinkaadóról

1. § A közönséges pálinkás kazán, a kazán nagysága szerint adónkint rovatik meg.

a) melly kazánon törköly, söprő vagy más gyümölcsből főzetik pálinka, 4 akó nagyságig fizet 1 ftot, ezen felül minden akó 30 krt.

b) a melly kazánon kolompérból főzetik pálinka, minden akó után egy forint adó fizettetik.

c) ha bárminemű gabonából főzetik pálinka, a közönséges kazán minden egy akó tartaléka 3 ftot fizet.

2. § Gőzgépek a főző edény (Blase) nagysága után rovatnak meg, és pedig:

a) melly gépen gyümölcs vagy söprő főzetik, minden akó után 1 ftot.

b) mellyen kolompérból főzetik, minden akó után 3 ftot

c) mellyen gabonából főzetik, minden akó után 6 frtot fizet adó fejében.

3. § Nem eladásra, hanem egyedül házi szükségre egy akósnál nem nagyobb kazánon főzők, bárminemű anyagból főzessenek is 1 frt. adónál többet nem fizetendnek.

4. § A külföldről behozandó pálinkának minden akójáért behozatali vámkép 3 frt, 12 kr. p. p. fog az 1849-ik évi június 1-ső napjától fizettetni, a szesztől a fok emelkedése szerint a fizetendő vám aránylag emelendő.

VI. FEJEZET

Italmérési adóról

1. § Az italmérésért, az azzal foglalkozók a IV. Fejezet értelme szerinti rendes adón kívül italmérési adót fizetnek, még pedig:

a) Pest városban az illető vendéglősök és italmérők négy osztályba sorozandók.

1-ső osztályba sorozottak fizetnek 120 ftot
2-ik osztályba sorozottak fizetnek 80 ftot
3-ik osztályba sorozottak fizetnek 40 ftot
4-ik osztályba sorozottak fizetnek 20 ftot

b) városokban, nem különben főbb országútak mellett levő korcsmák és fogadók, úgy nyílt italmérési helyek, négy sorozatba osztandók:

az 1-ső sorozatbeliektől fizettetik 60 ft
2-ik sorozatbeliektől fizettetik 40 ft
3-ik sorozatbeliektől fizettetik 20 ft
4-ik sorozatbeliektől fizettetik 10 ft

c) egyéb helyeken a nagyobb korcsmák után fizettetik 10 ft, kisebbek után 5.

2. § Az ország városainak s vidékeinek italmérési tekintetbeni osztályozata, úgy az alosztályok megalapítása az illető hatóságok meghallgatása mellett, a pénzügyministerium teendőihez tartozand.

VII. FEJEZET

Távolléti adóról

1. § Azok, kik Magyarországban már egy év óta félévet nem töltöttek, azon mennyiséget, melly az adóból reájuk, és birtokaikra vettetik, háromszorosan tartoznak lefizetni.

2. § A fentebbi háromszoros adózás terhe alól kivétetnek:

a) Kik 24 éves korukig iskolai tanulásért tartózkodnak az ország mondott határain kívül.

b) Kik tapasztalás végett a kormány engedelme mellett utaznak, illy okból akár egyszerre, akár ismételve 2 évi időszaknál többet nem fordítottak.

c) Kik közhivatalnál vagy kormánymegbízásnál fogva tartózkodnak az ország határain túl, a míg illyetén alkalmaztatásuk tart.

d) Kik gyöngélkedő egészségük helyreállítása miatt kormányengedelem mellett az ország határain kívül tartózkodni kényteleníttetnek.

Melly törvény a nemzet nevében általam ezennel kihirdettetvén, rendelem és parancsolom, hogy annak engedelmeskedni, azt megtartani és illetőleg megtartatni mindenki kötelességének ismerje.

Egyszersmind pedig annak végrehajtásával a pénzügy, illetőleg a belügyminister bizatik meg.