Ideiglenes birósági szerkezet és perrendtartás

(1849) * 

I. Az ideiglenes biróságok felállitása

1. §. Azon biróságok, mellyek jövendőben Magyarországban az igazságszolgáltatást kezelik, következők:

a) Járási biróságok,

b) Megyei törvényszékek,

c) Kerületi főtörvényszékek,

d) A legfőbb törvényszék.

Első-birósági ideiglenes biróságok

2. §. Első biróságkép itélnek:

A. a járási-biróságok.

E czélből Magyarország területe járásokra osztatik, mellyek terjedelme, a helybeli és népességi viszonyokra való tekintettel, és lehetőleg az eddigi törvényszékek székhelyeire figyelmezve fog megállapittatni.

Minden járásba egy járásbiró neveztetik, mint egyesbiró, elengendő számu helyettes-birákkal, és a szükséges segéd-tisztekkel ellátva, s ehhez eldöntés végett, meghatározott korlátoltabb körbeli polgári és büntető ügyek utasitatnak.

B. A nagyobb tévtettek fölötti büntető törvényhatóság gyakorlása végett, a szükséghez képest, az egyes járási-biróságok vizsgálaton átment biráknak ülnökökképeni oda rendeltetése által, első-osztályu járási-biróságokká alakittatnak-át.

Ezeknek büntető törvényhatósága több járásokra terjed ki.

A büntető biróságot társulatilag, egy előlülőből, s legalább is két biróból álló gyülekezetben gyakorolják.

C. A megyei törvényszékek.

Ezek több első- és másod-osztályu járási-biróságok körületét foglalják magokban.

Ezek számának, és azon helyeknek, mellyeken felállitandók, meghatározásánál, a nekik kitüzött járások és ügyvitelek terjedelme, és az eddigi törvényszékek helyeire való tekintet szolgáland sinormértékül.

Egy elnökből (Praeses) és arányos számu birákból s más segédtisztekből állanak.

Végzéseiket, a polgári jogügyekre nézve, egy előlülőből és két biróból; a hozzájok utasított büntető ügyekre nézve, egy előlülőből és négy biróból álló gyülekezetben hozzák.

Másod-birósági ideiglenes törvényszékek

3. §. Másod-biróságkép itélnek:

a) a fennebb (2. §. C. betü) említett megyei törvényszékek, az első- és másodosztályu járási-biróságok határozványai ellen tett fölebbvitelek fölött;

b) a kerületi-főtörvényszékek, a megyei törvényszékek által első-biróságkép, továbbá a kereskedelmitörvényszékek (13. §.) által hozott határozványok elleni felebbvitelekre nézve.

A kerületi-főtörvényszékek törvényhatósága, több megyei törvényszékek kerületére kiterjed.

Számuknak meghatározása, felállitatásuk helye, s biráskodási megyéjök terjedelme, a fenforgó minden körülmények tekintetbe vétele után kitüntetett szükség által feltételeztetik.

Minden kerületi-főtörvényszék egy elnökkel, megkivántató számbeli birákkal, és a szükséges segéd-személyzettel láttatik el.

A másod-birósági törvényszékek határozványai, egy előlülőből és négy biróból álló gyülekezetben hozandók.

Harmad-birósági ideiglenes törvényszékek

4. §. A birói tisztet harmad-biróságkép gyakorolják:

a) a fennebb (3. §. b.) kijelelt kerületi-főtörvényszékek, jelesen a megyei törvényszékek, mint másod-biróságoknak határozványai ellen tett felebbvitelekben,

b) a legfőbb-törvényszék, a kerületi-főtörvényszékek, mint másod-biróságoknak határozványai ellen lett fölebbvitelekben. Ennek törvényhatósága egész Magyarországot magában foglalja.

Ez az ügyvitel terjedelmének megfelelő számu elnökökkel (Praesidenten) birákkal és segéd-tisztekkel fog elláttatni.

A harmad-birósági végzések egy előlülőből és hat biróból álló tanácsokban hozandók.

5. §. Az első- és felsőbb birósági egyház-törvényszékek, birói tisztüket, a 12. §-ban a) alatt kitett korlátozás mellett, egyideiglen gyakorolják.

Az eddigi kamarai törvényhatóság is, a jövedéki- és vámcsalási ügyekre nézve, további rendelkezésig megmarad jelen hatáskörében.

A császári ház tagjainak, és a hadseregnek, a birodalmi alkotmány által biztosított személyes birósági állása, ezen birósági szerkezet által meg nem változtatik.

II. A felállított ideiglenes biróságok hatásköre

6. §. Minden lakosok kötelesek állási különbség nélkül, a jelen határozat által felállított biróságok előtt keresni és elfogadni, mind a polgári jogügyekben, mind a büntető tárgyakbani igazságszolgáltatást.

7. §. Az egyes törvényhatóságok illetősége iránt szükséges intézkedéseket az ideiglenes törvényhatósági szabály foglalandja magában.

8. §. A járási- és megyei törvényszékekre nézve való illetőségi perkérdések és biróküldések (Delegatio), mind az ügyviteli körükbe jelenleg áteső hivatalügyeket, mind azokat tekintve, mellyek jövendőben fognak kezdetni, ha az érdeklett biróságok egy s ugyanazon kerületi-főtörvényszék körületébe tartoznak, ez által; ha pedig nem ezen eset forog fenn, a legfőbb-törvényszék által intézendők-el.

Ugyanezt illeti a közigazgatási és birói-hatóságok között magokat előadó minden illetőségi-összeütközéseknek is, az előljáró felsőbb országos hatóságok meghallgatása melletti kiegyenlitése.

9. §. A polgári pereskedéseket illetőleg, a 2. §. A és B alatt említett járási biróságok határoznak:

a) minden a váltó-törvény, vagy bányajog alá nem tartozó perlekedésbeli olly meghatározott pénzöszvegekről, mellyek kamatok, és más mellékes illetékek nélkül 500 pengő forintnyi sommát felül nem haladnak, nemkülönben más ingó, vagy ingatlan tárgyakról, ha a panaszló ezek helyett, a fenebbi számitás szerint 500 pengő forintot felül nem haladó öszvegnek elfogadására késznek nyilatkozik;

b) a haszonbérlési szerződések (árendálási és kibérlési szerződések) felmondását illető minden tárgyalásokban, és az árendába adott vagy kibérlett telkek, vagy épületekbőli kiköltözködés, vagy ezeknek visszaszolgáltatása és az ingatlan javakkal egyenlő más dolgok iránti minden illy pereskedésekben;

c) a birtokháboritást érdeklő minden perekben, ideértve az urbéri foglalásokat is, ha a kérdéses jószág a járás határain belül fekszik;

d) mindazon perekben, mellyek szolgálati-, munka-bér-, és gondviselési-szerződésekből keletkeznek;

e) mindazon perekben, mellyeket az 1836: XVIII. tc. a vásári-biróságok elébe rendelt, a mennyiben a járási biróság helyén vásár tartatik;

f) a csődügyekben, mindazáltal csak azon esetekben, mellyekben az 1844-ik évi VII. tc. 2. §. szerint, sommás tárgyalásnak van helye; és a kereskedők csődjei kivételével;

g) minden előzetes előintézkedések és biztosítási-eszközök iránt, az ollyan jogügyekben is, mellyek a járási-biróságok elitélése alá nem tartattak-fen;

h) minden végrehajtások eszközlésében, alapuljanak bár ezek, akár az önmagok, akár más birói által kiadott végrehajtandó határozványokon avagy egyességeken;

i) telekkönyvi és betáblázási ügyekben, jelesen az ingatlan birtokot illetőleg, és a sz. k. városokban, továbbá a Jászkunságban, azon járási-biróságok, mellyek az 1840-ik évi XXI. tc. által a telek- és betáblázási-könyvek vezetésével megbizott tanácsok helyébe lépnek;

Szintúgy a hajdúvárosokbani ingatlan birtokra nézve, a kerületi gyülések helyébe lépő járási-biróságok; s végre a pórtelkekre nézve, azon járási-biróságok; a mellyek kebelében azok léteznek.

A pórtelkeket illető telek- és betáblázási-könyvek vezetése iránt, különös rendelet fogja a közelebbieket elrendelni;

k) az önkintes törvényhatóság minde eseteiben, nemkülönben a vérrokonok közti egyszerű osztálynak (de divisione inter fratres in casu planae succes-sionis suscipienda) az 1836. évi XIV. tc. által kijelelt eseteiben, a mennyiben az osztály tárgya a törvényszék járásában fekszik.

Az illető járásbiró az utóbbi esetben, a törvényrendelte osztoztató küldöttség helyét pótolja.

10. §. Minden községi rendtartással ellátott helység lakosainak megengedtetik ollyan panaszokat, mellyeknek értékösszege 12 pengő forintot felül nem halad, a helységbeli előljáró elébe terjeszteni.

Ez mint békebiró a panaszokat végkép intézi el, a nélkül hogy itéletétől további felebvitelnek helye legyen. Azonban az érintett panaszokra nézve a panaszos szabadságában áll, a helységbeli előljáró elmellőzésével, egyenesen is a járási-biróhoz folyamodni.

11. §. Büntetési ügyekre nézve, a járási-biróságok, a birói tisztet, különös rendelet által kijelelendő csekélyebb esetekben gyakorolják.

Az ugyanott közelebbről meghatározandó súlyosb kihágások megvizsgálása és elitélése, az első-osztályú járási biróságokat (2. §. B) illeti.

12. §. A megyei törvényszékek itélik-el, a polgári jogügyeket illetőleg, mindazon pereket, mellyek a 9. §. szerint a járási-biróságokhoz nem utasitvák; különösen:

a) mindazon világi peres kérdéseket, mellyek eddig az 5. §-ban említett egyházi hatóságok törvényhatóságok alá tartoztak, nevezetesen a végrendeletek külső formaságai iránti pereket, hamis eskü panaszokat, a születés törvényessége kétségbevételét, és a házassági perekben előforduló mindazon kérdéseket, mellyek a polgári és büntető jogot illetik, mint a vétkesnek talált fél megbüntetése, a perlekedő házastársak és a gyermekek tartása, hozomány s t. e f.

A házassági pereknek csak azon része, melly a házassági kötés érvényességét és az elválást illeti, fog továbbá is az egyházi hatóságok elhatározása alá fenhagyatni;

b) a megyéjökben fekvő nemesi ingatlan jószágokat illető azon betáblázási ügyeket, mellyek eddig a vármegyék gyülésein vétettek föl, továbbá ott, hol a bányai törvényhatóság a megyei törvényszékekre bizatott, a bányabirtokot tárgyazó telekkönyvi és betáblázási ügyeket is.

Hasonlókép:

c) minden örök eladási és vevési bevallások (fassiones perennales) s egyéb birói lépések, tiltakozások és ügyvitelek, a mellyek az eddigi törvényszerü gyakorlat szerint, az úgynevezett hiteles helyek (loca credibilia) előtt, vagy az ország rendes birái előtt történtek, jövendőre, és általános telekkönyvi hivatalok behozataláig, a megyei törvényszékeknél teljesítendők.

Ugyanazok itélnek továbbá:

d) a vérrokonok közti egyszerű osztályesetekben (divisio inter fratres in casu planae successionis), ha az osztálytárgy több járásokban, de ugyanazon megyei törvényszéki körületében fekszik. Ha az osztálytárgy több megyei törvényszékek körületében feküdnék, a 8. §. értelmében külön biróküldésnek van helye;

e) mindazon csődesetekben, mellyek az 1844-dik évi VII. tc. 2. §-nak értelmében sommás úton nem tárgyalhatók. (9. §. f.)

Az erre vonatkozó közelebbi intézkedések külön rendeletben foglaltatnak.

13. §. A megyei törvényszékek itélnek továbbá, mint kereskedelmi törvényszékek, minden kereskedelmi és váltóperekben, ideértve a kereskedők minden csődjeit is, saját körületükön belül; nemkülönben bányajogügyekben az egy külön rendelet által nekik kiszabandó járásokon belül.

A megyei törvényszék, a váltó- és kereskedelmi ügyekbeni tanácskozások és itélethozásokhoz, a kereskedői rendből, szavazattal biró tagokat, bányabirósági ügyekben, a bányász- és hutászok rendéből műtanilag mivelt szavazókat vesz magához.

Pest fővárosában, egy, a megyei törvényszéktől független váltó- és kereskedelmi törvényszék fog fennállani, s neki elkülönözött körület kirendeltetni.

Azon eljárásokat illetőleg, mellyek eddig a váltótörvényhez képest, az alispánra, szolgabiróra, a szabad királyi- vagy mezővárosok tanácsára, valamelly kerület kapitányára, és szabad királyi- vagy mezővárosi jegyzőre voltak bizva, egy különösen kibocsátandó rendelet intézkedik.

14. §. Büntetési ügyekben a megyei törvényszékek, első biróságkép itélnek:

a) azon súlyosabb bűntettek fölött, mellyek a különösen kiadandó törvény által elejökbe rendeltetnek;

b) egy külön tanácsban, azon körületen belül, mellyben ezek az első-osztályu járási-biróság (2. §. B.) helyét pótolják, az elébek utasitott tévtettek fölött.

15. §. A megyei törvényszékek másod-biróságkép itélnek:

a) polgári ügyekben, a járási-biróságok határozatai ellen tett fölebbvitelekre nézve;

b) büntetési ügyekben, az első- és másod-osztályu járási-biróságok által hozott határozatok ellen emelt panaszokról.

16. §. A megyei törvényszékek azon tagjai, kik büntetési ügyekben (14. §. b) a tanácskozásban és határozásban első-biróságkép vettek részt, az ezek iránt előforduló felebbhivatkozási esetekben, másod-biróságkép az itélőszéken együtt nem ülhetnek.

17. §. A kerületi-főtörvényszékek másod-biróságkép mindazon perekben határoznak, mellyek mint a polgári (12. §.), mind a büntetési (14. §.) ügyeket illetőleg, a megyei törvényszékek által, első-biróságkép döntettek el.

Harmadik és utólsó-biróságkép határoznak, mindazon polgári és büntetési perekben, a mellyekben az illető megyei törvényszék fölebbvitel útján hozta határozatát.

18. §. A legfőbb-törvényszék harmad-biróságkép határoz a polgári és büntetőjogi mindazon peres esetekben, a mellyek fölött a kerületi-főtörvényszékek másod-biróságkép itéltek.

19. §. Ha peres ügyekben, az első- és másod-biróságok itéletei egybehangzók, további fölebbvitelnek helye nincs.

20. §. Nem peres ügyekben, a fölebbvitel csak a másod-biróságig terjed.

21. §. Minden fölebbvitelek birtokon belül (intra dominium) történnek. Mig a törvényesen közbetett fölebbvitel iránt határozat nem hozatott, a végrehajtás nem eszközöltethetik.

22. §. A fölebbvitelen, és a váltótörvény 12-ik fejezetében megállapított perujitáson kivül (via novi) bármi névvel nevezendő semmi más perorvoslatnak, mint p. o. ügyvédi visszahuzásnak (revocatio procuratoris), ellentállásnak (oppositio), visszafoglalásnak (reoccupatio), visszaüzésnek, kegyelembeli perujitásnak (novumcum gratia) és semmiféle birói parancsnak (mandatum judiciale) helye nincs.

III. Az ideiglenes törvényszékek elárása

23. §. Az ideiglenes törvényszékek, az elejökbe utasitott ügyek tárgyalása és elhatározására nézve, a fennálló törvények határozataihoz vannak kötve, egyedüli kivételével azon változtatásoknak, mellyek a jelen rendelet által tétetvék. Ezen változtatásokat illetőleg, a törvényszékek, összeütközés esetében is, a jelen rendeletet kötelesek határozataik sinormértékeül venni.

24. §. Azon perekben, mellyekben az eddigi törvények, jelesen az 1836. évi XX. tc. és az 1840. évi XI. tc. sommás eljárást rendeltek, ezen eljárás, és csődügyekben, a csődtörvény által megállapított eljárás megtartandó.

25. §. Az ugynevezett formás perekben, a formás váltóperekre nézve a váltótörvény által rendelt eljárásnak van helye.

26. §. A törvényszékek általi formasértések miatt támasztott panaszok iránt, minden esetben a legfőbb törvényszék határoz, minadzáltal köteles a panaszkodó fél, mindenek előtt, az eljárás semmiségére vonatkozó okok elősorlása mellett, a felebbviteli perorvoslattal élni, és a felebbviteli biróság határozatát bevárni.

27. §. Az ideiglenes biróságok, a biráskodás kezelésére nézve, a váltó-biróságok számára annak idejében kibocsátott hivatalutasitást tartoznak követni.

28. §. A birósági díjak iránti egyes intézkedések, külön rendeletben foglaltatnak.

IV. Törvényszünet

29. §. Mindazon jogkérdések, mellyek az ősiségi viszonyokra vonatkoznak, nem különben a joggyökösségből (ex jure) támadt minden perlekedések, és a nemesi javak elzálogitását tárgyazó minden perek, a mennyiben azok már folyamatban vannak, további intézkedésig, törvényszünet alá esnek, és a fennelősorolt jogigények alapján, ezen törvényszünet ideje alatt uj perek nem inditathatnak.

Az olly földbirtokosoknak, kiknek birtokához urbéri adózások tartoztak, az általok 1848 évi april 11-ke előtt kötött kölcsönfelvételi kötelezettségekre nézve, a tőkepénzt illetőleg engedett fizetési-halasztás ideiglenesen fentartatik.

V. Életbeléptetési határozatok

30. §. Mihelyt valamelly kerületi-főtörvényszék körületében, az előmunkálatok bevégezvék, az ujonnan felállitott biróságok, az igazságügyi minister által meghatározandó, s nyilvánosan közhirré teendő naptól kezdve, az elejökbe szabott hatáskörhöz képest, az igazságkiszoltáltatást gyakorlatba venni tartoznak,

31. §. A fennelősorolt ideiglenes biróságok életbeléptése után, minden folyamatban lévő, akár sommás akár formaszerü perek, azoknak kivételével, mellyek a 29. §. szerint ideiglenes törvényszünet alá esnek, az illető biróságoknak, további elintézés végett átszolgáltatandók.

32. §. Az árva-tömegekre való felügyelés, előleges gondos vizsgálat és számadás után, szinte az illető birói hatóságokra száll által.

33. §. Az ideiglenes birói hivatalok életbe léptetését, e végett különösen kinevezett bizottmányok hajtandják végre.

Ezeknek e részben, a községi határok tekintetbe vételével, a népesség számát, a nyelvviszonyokat, és egyes helyek fontosságát kell magok előtt tartani, s arra törekedniök, hogy a birósági megyék elköritését, a közigazgatási felosztással lehető összhangzásba hozzák.

Továbbá ezen életbeléptetési bizottmányok feladata leend, a kinevezendő birósági tisztviselőket, a reájok bizott hivatalba belehelyezni, az azokra tartozó ügyvitelek átadását és átvételét rendbeigazitani, és arra felügyelni, végre az uj ideiglenes biróságokra ruházott hatályt rendes folyamatba hozni.

34. §. A nádor, országbiró, tárnok, személynök és az Itélőmesterek levéltáraiban fekvő birói iratok, előleges különválogatás után, az illető ideiglenes uj biróságok levéltáraiba szállitandók.

35. §. Az ország rendes biráinál eddig őrzött magán iratok, mint örökbevallások, végrendeletek s t. e. f. a pesti kerületi-főtörvényszék levéltárába teendők.

36. §. Egyideig a hiteles helyekre magokra marad bizva, a nálok letett irományok megőrzése.