1867. évi VI. törvénycikk

az ország szent koronája őreinek megválasztásáról

Az ország szent koronájának volt őrei, jelesül néhai Ürményi Ferencz időközben elhalálozván, vajai báró Vay Miklós pedig másnemü hivatalos rendeltetése által gátoltatva, koronaőri teendőit nem végezhetvén, s ennélfogva e teendőkkel Ő cs. s apost. kir. Felsége ideiglenesen nagy-károlyi gr. Károlyi Györgyöt és tóthprónai és blatniczai báró Prónay Albertet, ennek leköszönése után pedig nyáregyházi báró Nyáry Antalt legkegyelmesebben megbizni méltóztatván, az Ő Felsége által valláskülönbség nélkül kijelöltek közül a korona s a haza érdekében szerzett érdemeik s hazafiui szolgálataik figyelembe vételével az ország főrendei és képviselői nagy-károlyi gróf Károlyi György valóságos belső titkos tanácsos s Szathmármegye főispánját, ki Ő Felsége megbizása folytán a koronaőri hivatalt eddig is viselte, és vajai báró Vay Miklós aranykulcsos, valóságos belső titkos tanácsos, és Szent István jeles rendének középkeresztesét választották meg közakarattal koronaőröknek, kik a törvényszerü esküt annak rendje szerint le is tették.

Fenemlitett báró Nyáry Antal a koronához tartozó kulcsokat általadván, e tekintetben a felelősség terhe alól fölmentetik.