1868. évi I. törvénycikk

a magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák külön összpontositott telekkönyvezéséről * 

1. § A magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák részére külön, összpontosított telekkönyvek nyittatnak és vezettetnek, melyek czélja: egy összefüggő egészben előtüntetni s nyilvánosságban tartani, egyszersmind pedig hitelképességre emelni az ily országos vállalatok ingatlan vagyonát.

Illetőség

2. § Ezen összesített telekkönyvek szab. kir. Pest fővárosa telekkönyvi hatóságának felügyelete és vezetése alatt állanak, a kezelő személyek az igazságügyminister levén nevezendők.

E telekkönyvi hatóság Központi telekkönyvi hatóság czímet fog viselni.

A vállalat képviseltetéséről

3. § Ha a vállalat igazgatóságának székhelye Pesten kivül volna, ez esetben köteles az igazgatóság egy ott lakó és a vállalatot jogi ügyekben képviselő megbizottat kinevezni, és azt, valamint a képviselő személyében idő folytán előfordulható változást is a pestvárosi törvényszéknek bejelenteni.

4. § A vasut- és csatornatulajdonosoknak ezen összesitett telekkönyvbe vezetett ingatlan vagyona: u. m. azoknak kisajátitott összes földterülete, a vasutak és csatornák, minden tartozékaikkal, az azokhoz tartozó udvarokkal, épületekkel, hidakkal, töltésekkel, zsilipekkel, élelmezési, kavicsolási, vagy más egyéb jogokkal, miként azok a kisajátitás és hitelesités alkalmával készülő hiteles térképen s ahhoz mellékelt leirásban ki vannak mutatva, egy telekkönyvi jószágtestnek, s jogi tekintetben egy egésznek tekintendők.

Az összeirás kellékei

5. § A 4. §-ban emlitett kisajátitási összeirás kellékei a következők;

a) minden határra nézve külön összeirást kell késziteni;

b) minden alkatrész, mely szélességére nézve az elsőbbitől különbözik, az összeirásban uj számmal látandó el; azaz: a vállalat annyi alkatrészből kell hogy álljon, a hány változás a mű szélességében előfordul;

c) az egyes alkatrészeknek mind szélessége, mind hosszusága ölek, lábak és hüvelykek szerint, egy külön rovatban pedig azok összes térfogata is pontosan kiteendő;

d) az épületek, hidak stb. mindig az illető alkatrész után, a melyen léteznek, és pedig betükkel megjelölve soroltassanak fel;

e) minden egyes összeirás végére a vállalat részére szerzett jogok, mint például az élelmezési, kavicshordási jog, sat., továbbá a szolgalmak jegyzéke igtatandó, és pedig, ha e jogok vagy szolgalmak valamely alkatrészszel vagy épülettel jogilag vagy természetszerüleg össze vannak kötve, számszerinti hivatkozással az illető alkatrészre vagy épületre,

A térkép kellékei

6. § A térképnek teljes összhangzásban kell lennie az 5. §-ban emlitett összeirással. - Ez okból a térképen az alkatrészek ugyanazon számokkal s az épületek ugyanazon betükkel jelöltetnek meg, a melyek alatt azok az összeirásban előfordulnak.

A szolgalmakat minden egyes alkatrészen keresztalakzatu jegygyel kell kitüntetni.

Ezen kivül a térkép ugy készítendő, hogy azon a vállalat vonalára dülő szomszéd tárgyak, és pedig a határbeli telekkönyv helyszinelési számaival megjelölve, szintén rajta foglaltassanak; ezeket azonban a vállalat tulajdonától mindig külön szinnel szükséges megkülönböztetni.

A térkép tetszés szerint osztható fel egyes szeletekre, de mindannyi szeletnek ugyanazon mérték (scala) szerint kell készittetnie, s e mérték (scala) minden egyes szeleten kiteendő.

Egyedi kimutatás

7. § Az összeiráson és térképen kivül minden határra nézve külön egyedi kimutatás is készitendő azon földterület mennyiségéről, mely az egyes birtokosoktól ki lett sajátitva, valamint azon összletekről is, melyek a kisajátitott térekért az illető birtokosoknak a vállalat részéről megtéritendők.

Ezen egyedi kimutatásban, melynek egybeállitása körül az illető telekkönyvi hatóság közreműködni tartozik, rovatok szerint ki kell tüntetni:

a) ott, hol a telekjegyzőkönyvek már vannak, telekjegyzőkönyvi és helyszinelési számát azon telekkönyvi birtokrésznek, a melyből a kisajátitás történt;

b) a dülőt, a melyben e földterület fekszik, s a mivelési ágat, a melyhez tartozik;

c) az egész telekkönyvi birtokrésznek térfogatát, a mennyiben ez a telekkönyvben be volt jegyezve;

d) azon térfogatot, a mely abból a vállalat számára ki lett sajátitva;

e) az illető birtokost;

f) a kisajátitási árt, a mint az vagy itélet által, vagy egyességileg meg van állapitva.

Hitelesitő küldöttség

8. § Az ekkép elkészült kisajátitási összeirás és térkép hitelesitését egy küldöttség eszközli, melynek tagjai:

A) az egész vonalra nézve:

a) a magyar kir. közlekedési ministeriumnak egy küldöttje;

b) a központi telekkönyvi hatóságnak (2. §) egyik hivatalnoka;

c) egy szakértő mérnök, kit a magy. kir. közlekedési ministerium nevez ki;

B) az egyes határokra nézve:

d) az illető törvényhatóság törvényszékének egyik tagja, kit a törvényszék elnöke küld ki;

e) azon telekkönyvi hatóságnak egyik hivatalnoka, a melynek vezetése alatt az illető határ telekkönyve áll.

A hitelesités előhirdetése

9. § A hitelesités napját és sorrendjét a magy. kir. közlekedési ministerium küldöttje állapitja meg, s arról az illető megyék, kerületek és városok törvényszéki elnökeit oly felhivással értesiti, hogy küldöttjeiket a kitüzött napra a hely szinére kirendeljék, s hogy a hitelesités napját az illetőkkel jó eleve tudassák, azt az illető községben köztudomásra juttatván és hirlapilag is kihirdetvén.

A hitelesités tárgyainak közszemle alá bocsátása

10. § Mielőtt a hitelesités megkezdetnék, legalább 30 nappal előbb az illető telekkönyvi hatóságnál leteendők az összeirásnak és térképnek azon részei, a melyek azon telekkönyvi hatóság köréhez tartozó határokra vonatkoznak, az ezen határokról készitett egyedi kimutatásokkal együtt. Ezen munkálatokat joga van minden érdekelt félnek a telekkönyvi hatóság helyiségeiben megtekinteni.

Ennélfogva a törvényszék elnökei azon hirdetményében, a melyet a hitelesités napjára nézve a fennebbi 9. § értelmében kibocsátanak, tartoznak a közönséget egyszersmind arról is tudósitani, hogy az illető határra vonatkozó összeirást, térképet s egyedi kimutatást a hitelesitést megelőz 15 nap alatt, a telekkönyvi hatóság helyiségeiben megtekinthetik.

Hitelesitési eljárás

11. § A hitelesitő küldöttség feladata: meggyőződni arról, hogy a kisajátitási összeirás és térkép mind a jelen törvény 5. és 6. §-ban foglalt kellékeknek megfelelnek, mind pedig a valósággal megegyezők; meghallgatja az illető város vagy község előljáróit és az érdekelt birtokosokat mind azon jogokra és szolgalmakra nézve, a melyek a vállalatot a határ mentében illetik; ügyel arra, hogy a jogok és szolgalmak mind minőségökre, mind terjedelmökre és feltételeikre nézbe pontosan és szabatosan feljegyeztessenek; a vállalat tulajdonosai s a község vagy magán birtokosok közt felmerült vitás kérdéseket a 8. § b), d) és e) pontjai alatt emlitett tagjai által a kisajátisási szerződés vagy itélet alapján azonnal végérvényesen eldönti; ha pedig a fenforgó kérdés elintézésére a kisajátitási szerződés világos és határozott zsinórmértéket nem nyujt: az ellenvetést az illető jognál vagy szolgalomnál feljegyzi és a követelőt a per rendes utjára utasitja.

12. § Ha a küldöttség az összeirást s térképet helyesnek találja, vagy pedig a fenforgó hibák kijavitása a hely szinén azonnal eszközölhető, ennek megtörténtével mind az összeirásra, mind pedig a térképnek illető szeleteire a hitelesitési záradékot, mely az év, hó és nap kitételén kivül e szóból áll: „Hitelesíttetett”, rá jegyzi, s azt a küldöttségnek minden egyes tagja aláirja.

Ha ellenben lényegesebb vagy azonnal ki nem javítható hibák fedeztetnek fel: az összeirás, s illetőleg a térkép a vállalat megbizottjának visszaadandó; s ez esetben a hitelesitésre, azon határra nézve, uj határnap tüzendő ki, e körül a fentebbi 8. és következő §-ban az első hitelesitésre megszabott szabályok levén megtartandók.

Egyedi kimutatás hitelesitése

13. § Az összeirás és térkép hitelesitése után a küldöttség az egyedi kimutatást veszi birálat alá.

A mi a kisajátitott földterület mennyiségét illeti, az egyes részletek összegének szükségképen meg kell egyeznie azon térfogattal, mely az ugyanazon határról készült összeirásban foglaltatik. A két okirat összhangzása esetében tehát, az egyes birtokosoktól kisajátitott földterületre nézve, utánmérésnek csak akkor van helye, ha azt az illető birtokos határozottan kivánná.

A kisajátitott területért járó kárpótlási össze utánszámítása szintén csak ugy és annyiban tartozik a küldöttség hatásköréhez, ha és a mennyiben ez iránt egyik vagy másik birtokos részéről felszólíttatnék.

E kimutatást is a küldöttség, a mennyiben azt hibátlannak találta vagy a hibákat rövid úton azonnal kijavíthatja, szintugy hitelesíti, mint a 12. § szerint az összeirással és térképpel történt.

Hitelesités utáni teendők

14. § A hitelesités befejeztével az összeirást és térképet a központi telekkönyvi hatóság kiküldöttje, az egyedi kimutatást s a térkép egy hiteles másolatát pedig az azon határra nézve illetékes törvényszéknek a hitelesítésre kiküldött tagja veszi át, kik ezen okiratokat haladéktalanul bemutatják telekkönyvi hatóságuknak.

Adó-lejegyzés

15. § A törvényszék, az egyedi kimutatás beérkeztétől számítandó 8 nap alatt, azon okirat hiteles másolatát átteszi az illető adóhivatalhoz, oly czélból, hogy a kisajátitott területrészekre eső adórészletek korábbi birtokosaiknál lejegyeztessenek.

A kisajátitott területrészek lejegyzése az egyes telekjegyzőkönyvben

16. § Továbbá ugyanekkor az egyedi kimutatást s a térképnek egy hiteles másolatát az illető telekkönyvi hivatalhoz teszi át oly meghagyással, hogy a kisajátitott területrészek az egyes telekjegyzőkönyvekben lejegyezze; s erről a törvényszék egyuttal a központi telekkönyvi hatóságot is, a központi telekkönyvi birtoklapjának egybeállíthatása végett, (42. §) tudósítja.

Hirdetményi határidő

17. § Végre ugyanezen alkalommal az eljáró törvényszék egy hirdetményt bocsát ki, a melyben mindazokat, a kiknek a kisajátított területért járó összeg mennyiségére nézve ellenvetésök van, a kik a kártalanításra bármi czím alatt igényt tartanak, felszólítja, hogy ellenvetéseiket, s illetőleg igényeiket bizonyos záros határidőig, mely egy hónapnál rövidebb és két hónapnál hosszabb nem lehet, annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy a később jelentkezők észrevételeire s igényére semmi tekintet nem lévén, a kisajátítási s kártalanítási összeg annak s azon mennyiségben fog kiadatni, a kinek nevére, és a mely összeggel az, az egyedi kimutatásban, ki van téve, a bekebelezett vagy felülkebelzett tételek pedig azontúl a kisajátított területről hivatalból le fognak jegyeztetni.

E hirdetmény, a szokott köröztetésben s falragaszokon kivül, a hivatalos lapok útján is köztudomásra hozandó.

18. § Mind e mellett a törvényszék azokat, a kik a telekkönyvben azon földterületre nézve, a mely, vagy a melynek egy része ki lett sajátítva, tulajdoni jogigénynyel fel vannak jegyezve, vagy a kik arra zálogjogot szereztek, a közhirdetményen kívül külön is értesíti.

19. § A mely területekre nézve a hirdetményi határidő lefolyása után se ellenvetés, se igénybejelentés nem történt: azokra nézve az illető törvényszék, mint telekkönyvi hatóság, 8 nap alatt a vállalat képviselőjét értesíti, hogy a kisajátítási összeget azoknak, kikre az az egyedi kimutatásban irva van, s ugyanazon mennyiségben kiszolgáltathatja; egyszersmind pedig felszólítja, hogy 15 nap alatt vagy a kifizetésről szóló nyugtát a törvényszéknek bemutassa, vagy pedig az egyedi kimutatásban foglalt kárpótlást, birói letétemény gyanánt, a törvényszéknél tegye le.

E végzés az illető jogosultnak is, kit a kártalanítás illet, kezéhez adandó, azon megjegyzéssel, hogy a pénzfelvétel megtagadása esetében a kárpótlás, mint birói letétemény, az ő költségén fog kezeltetni.

A kisajátitott területrészeket terhelő tételek törlése

20. § Mihelyt a vállalat megbizottja nyugta, vagy hiteles letéti jegy felmutatása által igazolja, hogy a fentebbi 19. § alapján hozott birói végzésnek eleget tett; ha a kisajátított terület, melynek kisajátítási ára lefizettetett, vagy birói kezekre letétetett, oly egészet képez, a mely valamely előjegyzésnek, bekeblezésnek, fölülkeblezésnek, vagy feljegyzésnek külön és önálló tárgyaúl szolgált: ezen előjegyzés, bekeblezés, fölülkeblezés, feljegyzés törlését a törvényszék végzésileg elrendeli.

Ha azonban azon terület, melynek kisajátítási ára kifizettetett, vagy birói kezekre adatott, csak egy részét képezi azon telekkönyvi jószágtestnek, a mely előjegyzés, bekeblezés, fölülkeblezés, vagy feljegyzés által terhelve van: ez esetben, miután az illető kisajátított terület, a 16. § értelmében elrendelt lejegyzés által, a tehertétel alapja lenni megszünt, külön tehertörlési intézkedésnek szüksége nem forog fenn.

21. § A kihirdetett határidőnek a fél általi meg nem tartása esetében, s így a fennebbi 20. § értelmében elrendelt tehertörlés ellen is, semminemű perorvoslatnak helye nincs.

Ellenvetések és igények tárgyalása

22. § A hirdetményi határidő alatt benyujtott ellenvetések, vagy igények tárgyalására a törvényszék határnapot tüz ki, melyre a vállalat képviselője is mindenkor megidézendő.

E tárgyaláson a kisajátítás jogosultsága s a kisajátított földterület térfogata nem jöhetnek vitatás alá, hanem a felek csak a következő kérdésekre szorítkoznak:

a) jogérvényes-e az egyezség, vagy birói határozat, melynek alapján a kisajátítási ár kiszámíttatott?

b) a kiszámítás a kisajátítási ár s a kisajátított területhez képest helyesen történt-e?

c) ki, és mely részben van a kártalanítási összeg felvételére jogosítva?

d) ha az előjegyzéssel, bekeblezéssel, vagy fölülkeblezéssel terhelt földterületnek csak egy része esett kisajátítás alá: szám szerint mennyire olvad le azon tehertétel, a mely a fenmaradt területet továbbra is terhelni fogja?

23. § A tárgyalás jegyzőkönyvi alakban történik s legfeljebb 8 nap alatt befejezendő.

24. § A tárgyalás befejeztével a törvényszék 8 nap alatt határozatot hoz, a melyben a 22. §-ban kijelölt pontok iránti kérdéseket egyenkint eldönti; s ha a kárpótlási összeg felvétele iránti jogosultság egy más per elintézésétől függne, a kárpótlási összeget vagy az érdekelt felek közös egyetértésével kijelölt személy kezeihez, vagy pedig, ily megegyezés hiányában kezekre adatni rendeli.

25. § Ezen határozat ellen mindazon perorvoslatok alkalmazhatók, a melyeket a közönséges polgári perrendtartás megenged; a fölebbviteli biróságoknál azonban az ily kisajátítási ügyek soronkivüli elintézés előnyben részesülnek.

26. § Az első biróság ugyanakkor, midőn az ellenvetések s igények fölötti határozatát a fennebbi 24. § értelmében kimondja, egyszersmind végzést hoz az iránt, hogy mindazon kisajátitási ár, mely a 22. § szerint ellenvetés vagy igény tárgyát képezi, ha az illető összeg birói igény tárgyát képezi, ha az illető összeg birói kézhez nem adatott, a központi telekkönyv teheralapján az ahhoz igényt tartók pontos kijelölésével feljegyeztessék.

Ha a kisajátitási ár mennyisége volna a felek közötti vita tárgya: egyelőre azon magasabb összeg veendő fel, a melyet a felek követeltek.

27. § A mint a határozat egyik vagy másik ellenvetés, vagy igény fölött jogérvényre emelkedett, a törvényszék hivatalból végzésileg felszólitja a vállalat képviselőjét, hogy a kifizetést, s illetőleg letéteményezést az itélet, vagy határozat értelmében 15 nap alatt teljesitse s ennek megtörténtét szabályszerü okiratok által igazolja.

Ez igazolás megtörténtéről a törvényszék a központi telekkönyvi hatóságot azonnal köteles oly czélból értesiteni, hogy a központi telekkönyv teheralapjáról a kifizetett kisajátitási ár kitöröltethessék. - Ez értesitvényben a feljegyzési végzés (26. §) számára és tartamára pontos hivatkozás történjék.

Eltérő szabályok a központi telekkönyvekre nézve

28. § A központi telekkönyv szerkesztésére és kezelésére nézve a közönséges telekkönyvi rendszer szabályai irányadók, az alábbi §-ban foglalt eltérésekkel.

29. § Minden központi telekkönyv egy főlapból, egy tulajdoni lapból, továbbá annyi birtoklapból, a hány határon a vállalat átvonul, s végre egy teherlapból áll.

Fő- és tulajdoni lap

30. § A főlap kitünteti a vállalat czégét, az igazgatóság székhelyét s a vállalat végpontjait.

Továbbá e lapon folyó római számok alatt felsoroltatnak mindazon határok, a melyekre a vállalat kiterjed.

E lap mutatja ki a czég körül történt változásokat is.

A tulajdoni lap mutatja ki a vállalat összes ingatlan vagyonára nézve a tulajdonjog átruházásait és korlátozásait, míg az egyes alkatrészekre vonatkozó birtokváltozások a birtoklapon fordúlnak elő.

31. § A vállalat czége mindannyi birtoklap fedezetére is oda igtatandó.

Birtoklap

32. § A birtoklap minden egyes határra nézve külön készül, s mindenik a fejezeten azon római számmal látandó el, a mely alatt a főlapon előfordul.

Rovatai a következők:

1. a helyszinelési szám;

2. az alkatrész leirása;

3. összes térfogat;

4. hivatkozási jegyzetek.

33. § Minden egyes alkatrész helyszinelési számát azon folyó szám képezi, melylyel az a hitelesitett összeirásban s a térképen van megjelölve.

A helyszinelési számjegyzés minden határban egynél kezdődik.

34. § A második rovatban az egyes alkatrészek számláltatnak elő, kitétetvén ezek hosszusága és szélessége is, úgy a mint a hitelesitett összeirásban foglaltatik.

E rovatba jönnek továbbá az épületek, hidak, zsilipek stb., és pedig közvetlenül azon alkatrész után, melyen léteznek, ugyanazon betüvel jelöltetvén meg, a melyet a hitelesitett összeirásban s a térképen nyertek.

Végül ugyanazon rovatban a határbeli összes alkatrészek, s az ezeken létező épitmények elsorolása után két jegyzék következik: az első a vállalat jogainak, a másik a vállalatot terhelő szolgalmak jegyzéke.

Mind a jogok, mind pedig a szolgalmak, az összeirás nyomán szabatosan meghatározva, igtatandók be s a mennyiben bizonyos alkatrészszel, vagy épülettel jogilag, vagy természetszerüleg elválaszthatatlan kapcsolatban állanak, hivatkozni kell az illető alkatrész vagy épület helyszinelési számára s illetőleg betüjegyére is.

35. § A birtoklap harmadik rovata, mely az egyes alkatrészek térfogatát foglalja magában, a hitelesitett összeirás nyomán töltetik be.

36. § A negyedik rovat elvégre a hivatkozásokat tartalmazza azon későbbi igtatványokra, a melyek az egyes alkatrészek körül idő folytán felmerülő változásokat tüntetik ki.

A birtoklap változásai

37. § Mint már a 30. §-ban emlitve volt, az egyes alkatrészekben történő birtokváltozásokat szintén a birtoklap mutatja ki. Ily esetek állhatnak be:

1. ha egyik vagy másik alkatrész térfogata bármely oknál fogva nagyobbodott vagy kevesbült;

2. ha egyes alkatrészek, épületek, jogok, vagy szolgalmak idő folytán teljesen megszünnek;

3. vagy elvégre, ha a vállalat uj alkatrészekkel, épületekkel, jogokkal, vagy szolgalmakkal szaporodik.

Ezen esetek, „Változások” felirat alatt, időrendben s folyó római számok alatt igtattatnak a birtokalap végére.

A változások kitüntetése

38. § A 37. § 1-ső és 2-ik pontjának esetei a megváltozott régi tételnél is kitüntetendők, és pedig olykép: hogy az első esetben a helyszinelési szám illetetlenül hagyatván, a 2. és 3. rovatok tartama keresztvonallal áthuzatik: a 4. rovatban pedig hivatkozás történik a „Változások” azon pontjára, mely alatt ezen alkatrészek uj szélessége és hosszusága és összes térfogata beigtattatott.

A második esetben pedig a változott alkatrész helyszinelési száma is keresztülvonatik.

39. § Ha valamely alkatrészek térfogata változik: az uj igtatványban, mely az uj szélességet, hosszuságot és térfogatot tartalmazza, az alkatrész régi helyszinelési száma megtartandó.

Ugyanezen áll az épitmények betüjegyeire s a jogok és szolgalmak számaira nézve is.

40. § Ellenben, ha uj alkatrész, építmény, jog, vagy szolgalom jegyeztetik be: az uj bejegyzés mindig a korábbi legutolsó bejegyzés száma, vagy betűje után következő számot, vagy betűt nyeri, tekintet nélkül arra. habár némely törlések által a számok és betűk sorozatában hézagok támadtak is.

Teherlap

41. § A központi telekkönyv teherlapja a közönséges telekkönyvek rovataiból áll, de nem vehet fel egyéb tehertételeket, mint a melyek az összes vállalatot mint osztatlan egészet terhelik.

A központi telekkönyvek szerkesztésének meginditása.

42. § A fő- és tulajdoni, vagy a birtoklap szerkesztését a központi telekkönyvi hatóság, a hitelesitett összeirás és térképszeletek alapján, köteles azonnal megindítani s folytatni a szerint, a mint a hitelesítés egyik, vagy másik határra nézve befejeztetett, s kiküldöttje által a hitelesített összeirás és térképszeletek hozzá benyujtatnak s a mint a vidéki törvényszékek értesítményei (16. §) hozzá beérkeznek.

43. § Ellenben a teherlap szerkesztése csak akkor kezdhető meg, ha a 26. §-ban érintett végzés a vidéki törvényszéktől a központi telekkönyvi hatósághoz beérkezik.

Az ezen végzésben feljegyeztetni rendelt kisajátitási árt oly elsőség illeti, a melyet semminemü más követelés meg nem előzhet.

A központi telekkönyvek kiegészitő részei

44. § A vállalat tulajdonáról felvett hiteles összeirások és térképszeletek a központi telekkönyvi hatóság őrizete alatt maradnak s a központi telekkönyv kiegészitő részeit képezik.

A központi telekkönyvek megnyitása

45. § A központi telekkönyvi hatóság, mihelyt a hitelesített összeirások és térképszeletek, úgy szintén a 26. §-ban érintett végzések a vállalathoz tartozó mindannyi határra nézve hozzá beérkeztek, a központi telekkönyv szerkesztését befejezi, ennek megtörténtéről az igazságügyi s közlekedési ministeriumoknak jelentést tesz, s megállapitja s hirdetményileg nyilvánosságra hozza azon határnapot, a melyen a központi telekkönyv megnyittatik.

Telekkönyvi biráskodás

E naptól fogva minden, a vállalat ellen intézett olynemü beadvány, mely tárgyánál fogva a telekkönyvi hatósághoz tartozik, a pestvárosi törvényszéknél nyujtandó be, melynek vezetése alatt a központi telekkönyv áll.

Egyéb panaszok illetősége

46. § Egyéb panaszok, melyek a vállalat s más egyesek közt felmerülnek, a közönséges polgári törvénykezési rendtartásban kijelölt biróság illetősége alól el nem vonhatók, s ily panaszok eseteiben tartozik a központi telekkönyvi hatóság, ha egyik, vagy másik fél kérelmére az illető biró kivánná, az összesitett telekkönyvnek, valamint a telekkönyv mellett létező összeirásnak és térképnek is azon részét, mely a fenforgó ügy eldöntésére szükségeltetik, a folyamodó fél költségén, hiteles másolatban kiadni.

47. § Minden változás, mely idő folytán a birtoklapon történik, a telekkönyv melletti térképen is összhangzatosan kitüntetendő.

A jelen törvény hatálya: a) az uj vállalatokra, b) a régi vállalatokra nézve

48. § Mindazon vasúti és csatornavállalatok, melyek e törvény életbeléptetésekor a kisajátítási eljárást az egész vonalon, a melyre engedélyök szól, teljesen még be nem fejezték, kötelezőleg a jelen törvény hatálya alá esnek.

Azon vállalatok ellenben, a melyek a jelen törvény hatályba léptekor a kisajátítási eljárást befejezték, kötelesek a jelen törvény életbeléptetésétől számítandó egy év alatt a központi telekkönyvezési kérni, köteleztetvén egyszersmind az ily vállalatok engedélyezett elsőbbségi kötvényeik teljes összegét telekkönyvezett vagyonukra a teherlap megnyitása alkalmával első helyen illetékmentesen bekebleztetni, mely esetben az igazságügyi s közlekedési ministeriumok fogják a meglevő munkálatok általakítására szükséges intézkedéseket megtenni.

Illetékmentesség

49. § A kisajátítási összeirások, térképek s egyedi kimutatások, valamint a jelen törvény alapján keletkező bárminemü benyujtványok, tárgyalások és itéletek minden illetéktől mentesek; e mentesség azonban a nyugtákra ki nem terjed.

A hitelesitések s köröztetések költségei

50. § A hitelesités és köröztetés költségeit a vállalatok viselik.

51. § Ezen törvény mindazon szakaszainak eseteiben, melyekben a vidéki telekkönyvi hatóságokra történik hivatkozás, ezek helyett azon birtokrészekre, melyek még nincsenek telekkönyvezve, az illetékes törvényszékek, mint dologi biróságok, tartoznak eljárni.

A törvény életbeléptetése

52. § Jelen törvény végrehajtása az igazságügyi és közlekedési ministeriumok hatásköréhez tartozik.


  Vissza az oldal tetejére