1. § A kereskedelmi és iparkamarák a kereskedelem és ipar érdekeinek együttes előmozdítására hivatott közegek.
2. § A kereskedelmi és iparkamarák a földmivelési, ipar és kereskedelmi minister alatt állanak, egyenesen veszik és teljesítik rendeleteit, s közvetlenül hozzá intézik előterjesztéseiket. Hivatásuk teljesítésében azonban mind az ország törvényhatóságaival, mind magán testületekkel és magánosokkal, mind végre egymás között és egyenes levelezés által szabadon érintkeznek.
3. § A kamarák hivatása és kötelessége:
a) A kereskedés és ipar, valamint az e téren működő osztályok szükségeit folytonos figyelemmel kisérve, czélszerű javaslatokat készíteni, ezeket a minister elé terjeszteni, úgy annak s az osztrák törvényhatóságainak, kereskedelmi és iparügyekben, a kivánt felvilágosítást vagy véleményt kiszolgáltatni, a szakképzést s egyáltalában a kereskedelem és ipar fejlődését közvetlenül előmozdítani.
b) A kamarai kerületben a kereskedelmi és ipar-statisztikához tartozó adatokat gyüjteni és minden év végével a ministernek átszolgáltatni.
c) A kamarai kerület kereskedelmi, közlekedési és iparviszonyainak állásáról, az e részbeli tapasztalások, panaszok és kivánalmakról, a ministerhez minden év végével rendes évi jelentést tenni.
d) A kamaránál letett árubélyegek, mustrák és mintákról pontos lajstromot vinni.
e) Azon egyéneket, kik alkuszoknak jelentkeznek, szakértőleg megvizsgálni s ha alkalmasaknak találják, az alkuszok sorába felvenni.
f) A helybeli kereskedelmi szokás jogok és előmutatott árupéldányok felett bizonyítványokat kiszolgáltatni.
g) A minister által véleményezés végett időnkint összehívott egyetemes kamarai gyűlésekbe vagy bizottságokba tagokat küldeni.
4. § Az ipar- és kereskedelmi kamarák száma, székhelyei, kerületei és alkerületei az ipar- és kereskedelmi érdekek koronkinti fejlődése szerint a ministerium által határoztatnak meg időről időre.
5. § A kereskedelmi és iparkamarák tagjai:
1-ör. Beltagok, kik egyenlő számban képezik a kamara osztályát, t. i.:
a) a kereskedelmi, és
b) az iparosztályt.
A budapesti kamara részére 48, a többi kamarák részére pedig 32 kamarai beltag határoztatik.
2-or. Kamarai kültagok. A kültagok száma a beltagokéval egyenlő lesz.
E két rendbeli tagok jogai egyenlők.
3-or. Levelező tagok, kiket a kamara a szükséghez arányos számban és helyeken, saját belátása szerint, s nem tekintve a kereskedői vagy iparos minőségre, választ.
A levelező tagok szavazati joggal, a kamarák határozatai hozatalánál, nem birnak.
Mindhárom rendbeli tagok hivatásukat fizetés nélkül teljesitik.
6. § A kamarai bel- és kültagok választása egymás után következő öt évre történik; azok elteltével új választások eszközlendők. A régi tagok újra megválaszthatók.
Az időközben megürült helyek azokkal töltetnek be, kik az illető választó kerületben az utolsó választásnál legtöbb szavazatot nyertek.
7. § A megválasztott, erről történt értesítése után, 14 nap alatt nyilatkozni köteles, vajjon a reá esett választást elfogadja-e?! El nem fogadás esetében az utána legtöbb szavazatot nyert egyén tekintetik megválasztottnak.
8. § Választó mindazon benszülött vagy megtelepült iparos és kereskedő:
a) ki polgári jogai teljes élvezetében van;
b) a kamara területén lakik;
c) legalább egy év óta kereskedést vagy ipart önállóan és jogosítottan űz, vagy olyannál mint nyilvános társ vagy kereskedelmi és technikai fővezető működik;
d) választói jog illeti a kamara területén levő kereskedelmi vagy iparos részvénytársulatokat is, melyek e jogot igazgatóik vagy más megbizottaik által gyakorolhatják.
9. § Kamarai beltaggá választható minden benszülött vagy megtelepült iparos és kereskedő:
a) ki polgári jogai teljes élvezetében van;
b) a kamara székhelyén lakik; és
c) legalább 3 év óta kereskedést vagy ipart önállóan és jogosítottan űz, ki olyannál mint nyilvános társ vagy kereskedelmi és technikai fővezető legalább ugyanannyi idő óta működik, ki végre egy kereskedelmi avagy iparos részvényvállalat igazgatója.
Kültaggá választható, ki az a) és c) pontok alatt a beltagoknál említett kellékkel bir, és azon alkerület területén lakik, mely által választandó lészen.
10. § A kamara beltagjait a kamara székhelyén levő iparosok és kereskedők, még pedig a kamara iparosztályának tagjait, csak az iparosok, a kereskedelmi osztály tagjait csak a kereskedők választják.
11. § A kamara kültagjait az illető alkerület iparosai és kereskedői, még pedig egyik felében csak az iparosok, másik felében csak a kereskedők választják.
12. § A választásra vonatkozó egyéb rendszabályokat a földmivelési, ipar- és kereskedelmi minister állapítja meg.
13. § A kamara élén állanak: egy elnök és két alelnök, mely utóbbiak egyike a kereskedelmi, másika pedig az iparosztálynál elnökösködik, és szükség esetében az elnököt havonkint változó sorrend szerint helyettesíti.
A kamara összes bel- és kültagjai saját kebelökből választják öt évre az elnököt. A két alelnököt az illető osztály külön-külön választja, szintén öt évre, saját kebeléből.
Ez idő letelte után mind az elnök, mind az alelnökök ujra választhatók.
14. § Az elnököt és a két alelnököt a minister erősíti meg. Ha kilépés vagy halálozás által egyik vagy másik hely üresedésbe jőne, a kamara azonnal pótválasztást tart.
15. § Az elnök vesz át minden beadványt, valamint ő irja alá a titkárral együtt a kiadmányokat, közléseket stb., a kamarával egyetértőleg kijelöli a tanácskozási tárgyakat, és azok sorozatát megállapítja, gondoskodik a kamara határozatainak és a kamara hatáskörén belől a minister rendeleteinek végrehajtásáról. Indítványozási joggal minden egyes tag bir.
16. § A kamara mindkét osztálya, saját alelnökének előülése alatt, külön tárgyalja a hozzá tartozó ügyeket és véleményét az elnökséghez juttatja. Határozat csak mindakét osztály tagjaiból álló közös ülésben hozhatik.
A kamara ülései nyilvánosak.
17. § Rendes (közös) ülést a kamara minden hónapban legalább egyszer tart; rendkivüli ülést, valamint osztályüléseket és szaktárgyalásokat, az előforduló szükség szerint az elnök, osztályüléseket az illető alelnök is hivhat össze.
Közös ülés 6 kamarai tagnak, osztályülés 3 osztálytagnak az elnökhöz irásban benyujtott kivánatára is tartandó.
18. § Érvényes határozat hozatalára legalább 12, az osztályülésekbeni véleményadásra legalább 6 szavazatképes tag jelenléte szükséges. A határozatok a jelenlevő szavazók szótöbbségével hozathatnak. Egyenlő szavazatok esetében az elnök szavazata dönt.
A külön vélemény egyes tag kivánatára is jegyzőkönyvbe igtatandó.
19. § Ha a többség felterjesztést határozott a ministerhez, a jelenlevő szavazók legalább egy negyedének kivánatára a külön vélemény is a felterjesztéshez csatolandó.
20. § A határozatok foganatosítására és egyéb munkák teljesítésére a kamara egy, a kereskedelmi és ipar-ügyekben jártas, rendes fizetéssel ellátott titkárt választ, a szükséges segédszemélyezettel együtt.
21. § A közös, valamint az osztályülések minden tárgyalásáról rendes jegyzőkönyvek vezettetnek, melyek az elnök, illetőleg alelnök és titkár által aláirandók, és a mennyiben közédekű tárgyakat tartalmaznak, közzéteendők.
22. § Azon kamarai beltag, ki a kamara üléseiben hat hónapi időköz alatt részt nem vett és kimaradását nem igazolta, a kamarai tagok sorából kitöröltetik és helye a 6-ik §-ban kijelölt módon töltetik be.
23. § A kamara maga állapítja meg ügyrendjét, mely a ministernek jóváhagyás végett bemutatandó.
24. § A földmivelési, ipar- és kereskedelmi minister jogában áll, a rendes és osztályülésekre képviselőt kiküldeni, ki mindenkor szót kérhet, de szavazattal nem bir. A minister továbbá a kamarát, ha hivatásának nem felel meg, vagy ha törvényes hatáskörét túllépi, fel is oszlathatja, mely esetben azonban köteles a rendes működési évekből még hátralevő időre legfelebb 3 hó alatt a kamarát újra megválasztatni.
25. § A kamarák hivatalos levelezései mind a hatóságokkal, mind egymás között posta-bérmentesek.
A bélyegkötelezettségre nézve a kamarák állása a közhatóságokéval egyenlő.
26. § Évi költségvetését maga a kamara készíti el és terjeszti fel helybenhagyás végett a földmivelési, ipar- és kereskedelmi ministerhez.
27. § Az egyes kamarának tulajdon bevételei által nem fedezhető költsége, a kerületbeli kereskedők és iparosok részéről fizetett jövedelmi s személykereseti országos adó arányában megállapítandó kulcs szerint, az illető kamarai kerület mindazon kereskedőire és iparosaira vettetik ki, kik e kerületben választási joggal birnak. A behajtás az országos adóval egy időben és ugyanazon állami közegek által fog történni. Ezek a behajtott összegeket az illető kamarának közvetlenül szolgáltatják be.
28. § A kamarák bevételeikről és kiadásaikról rendes számadást vezetni, és a megvizsgált számadást évenkint a minister elé terjeszteni és közzétenni tartoznak.
29. § Az új kereskedelmi és iparkamarák megalakultával az ugyanazon helyeken eddig fennállott kamarák feloszlottaknak tekintendők s összes vagyonuk az uj kamarákra száll.
30. § Ezen törvény végrehajtásával a földmivelési, ipar- és kereskedelmi minister bizatik meg.
