1868. évi IX. törvénycikk

a görög-keleti vallásuak ügyében * 

1. § Az 1864. évben összehivott és 1865-ben Karloviczon folytatólag tartott szerb nemzeti congressus, a mennyiben az, az 1847-1848. 20. tc. 8-ik §-ától eltérőleg alakittatott, utólag törvényesittetik.

2. § A görög keleti vallásu románok részére felállitott önálló, a szerbekével egyenjogú metropolia, nemkülönben az erdélyi görög-keleti valásu püspökségnek érseklése emeltetése törvénybe igtattatik, és az 1792:X. törvénycikk rendelete erre kiterjesztetik.

3. § Miután e szerint a gör. kel. vallásuaknak egymástól független két egyháztartományra lett elválása az 1848:XX. tc. 8. §-ában biztositott önkormányzati joguknak külön leendő gyakorlását teszi szükségessé, fentartatván Ő Felségének alkotmányszerüen gyakorlandó legfelsőbb felügyelési joga, a fennevezett két metropoliának hivei jogositva vannak egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapitványi ügyeiket, az ország törvényeinek korlátai között, külön-külön és az illető metropoliták által Ő Felségének teendő előleges bejelentés mellett időszakonkint egybehivandó egyházi gyülekezeteikben (congressusaiban) önállóan intézni, rendezni és ezen congressusokon alkotandó és Ő Felsége által jóváhagyandó szabályok értelmében saját közegeik utján önállóan kezelni és igazgatni.

4. § Mindkét metropolia hiveinek joguk van ugyancsak a legfelsőbb jóváhagyási jog fentartása mellett, egyházi gyülekezeteiket (congressusaikat) szervezni.

5. § E czélból a ministerium megbizatik, hogy a rég fennálló gyakorlat szerint, az illető főpásztorokon kivül 25 egyházi, 50 világi és ezek közé választandó 25 határőrvidéki követből álló gör.-keleti vallásu szerb nemzeti egyházi congressus mielőbb összehivását a karloviczi érsek és szerb patriarca által eszközölje.

6. § Ugyancsak a ministerium fogja eszközölni, a görög-keleti vallásu román püspöki zsinat felterjesztéséhez képest, az illető főpásztorokon kivül 30 egyházi, 60 világi és ezek közé választandó 10 határőrvidéki követből álló gör. -keleti vallásu román nemzeti egyházi gyülekezet (congressus) mielőbbi összehivását.

7. § Az ily módon összehivandó mindkét egyházi gyülekezet (congressus) legelső föladata lesz: az egyházi gyülekezet szervezetét Ő Felsége jóváhagyása mellett megállapitani.

8. § A két-metropolia különválasztásából eredő mindennemü követelések, a mennyiben kölcsönös egyezség utján kiegyenlithetők nem lennének, ugy az egész metropoliát, mint a püspöki megyéket vagy egyházközségeket vagy netalán egyes egyéneket illetők is, Ő Felsége által az illető minister ellenjegyzése mellett delegálandó valamely rendes biróság előtt bélyeg- és illetékmentesen érvényesitendők, és ezen eljárásnál minden más perorvoslatok mellőzésével egyedül a kétfokozatú rendes fölebbvitel tartatik fenn, s az ilynemü felebbezett perek a felebbviteli biróságok által soronkivül intézendők el.

9. § A görög-keleti vallás se nem szerb, se nem román ajku hivei ezentul is meghagyatnak mindazon jogaikban, a melyeket egyházközségi s iskolai ügyeik önálló intézésében, szertartási nyelvük szabad használatában, mint szintén egyházközségi vagyonnak és alapitványaik kezelésében eddig gyakoroltak.

10. § Az 1848-iki 20. tc. 8. §-ának a jelen törvénynyel ellenkező rendeletei eltöröltetnek.


  Vissza az oldal tetejére