1. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a dohányjövedék iránt jelenleg fennálló szabályokat 1869-ik évi deczember 31-ig érvényben tarthassa, a következő szakaszokban foglalt módositásokkal.
2. § Azon dohánytermelők, kik a kincstár számára vagy kivitelre termelnek dohányt, a felügyelettel járó költségek megtéritéséül engedélyi illeték fejében, a dohánytermelésre bejelentett minden catastralis hold után egy forintot, minden 1/2 hold után 50 krt kötelesek fizetni. Fél holdnál kisebb részletek fél holdnak számitandók.
3. § Dohánytermelés saját használatra csak a belsőséghez tartozó házi kertekben, egy darabban levő földréten engedtetik meg, mely szabályos négyszög alakban, azaz akkép hasitandó ki, hogy hossza a hosszával, szélessége a szélességével egyenlő és párhuzamos legyen. Ezen terület mérete és alakja az engedélyért való bejelentésben kijelölendő és a jövedéki felügyelet tekintetéből az engedélybe beiktatandó.
4. § Dohánytermelési engedélyre csak azok tarthatnak igényt, a kik a polgári törvény rendelkezése szerint terhes szerződést köthetnek, s a kik 1867. évi márczius 10-ike óta elkövetett dugárusság miatt illetékesen el nem itéltettek, vagy más jövedéki kihágás folytán a dohánytermesztéstől el nem tiltattak; azon fölül igazolják, hogy a belsőséghez tartozó házi kertet tulajdoni vagy telekkönyvezett használati joggal vagy egyházi s illetőleg iskolai javadalmaik köz, községi vagy gazdatiszti hivatalaik után, vagy végre, mint általuk kibérelt jószág tartozandóságát rendes haszonbérben birják.
5. § A saját használatra termelt dohány csak az engedélyezett termelő, s az azzal közös háztartásban élő férfi családtagok által, a magyar korona országaiban s egyedül pipadohánykép használható fel.
6. § Saját használatra dohánytermelési engedély 20 négyszögölnél se kisebb, se nagyobb területre nem adatik a jelentkező félnek. Ezen felül azonban szabadságában álland a jelentkező félnek az 5. § által jogositott s 16 esztendejét meghaladott minden egy férfi családtag számára 10 négyszögölnyi további területet igénybe venni; az összes terület azonban 70 négyszögölet tul nem haladhat.
Azon családtagok nevei, kiknek számára a szabályszerüen engedélyezhető 10 négyszögöl igénybe vétetik, a bejelentésben kiteendők és az engedélybe felveendők.
7. § A ki saját használatra dohánytermelési engedélyt nyer, köteles az egy forintra szabott felügyeleti illetéken fölül fogyasztási illetéket is fizetni, mely minden engedélyezett négyszögöl után husz krajczárban állapittatik meg.
8. § Azon egyének, a kik engedély mellett a kincstár számára vagy külkereskedésre termelnek dohányt, saját használatukra leendő dohánytermelési engedélyt nem nyerhetnek, s ezentul is, a kincstár számára átadás kötelezettségével termelt dohányárukat a kincstári raktárakba beszállitani, a külkereskedésre kiállitott terményt pedig hiány nélkül beraktározni kötelesek.
Bejelentésökre azonban és pedig a kincstár részére termelőknek az illető beváltó bizottságok által, a külföldre termelőknek pedig az illetékes pénzügyi felügyelőség által, saját termésökből mind az engedélyezett termelő, mind a vele közös háztartásban élő, s 16 évet tulhaladott férfi családtagok, ugy minden egyes feles kertészök és ezeknek legalább 16 éves férfi családtagjaik részére, fejenként tizenkét font közönséges pipadohány, mely nehéz dohányfajoknál az első közönséges osztályok, kerti leveleknél pedig a második osztály minőségét fölül nem haladhatja, minden fontért azonnal leteendő husz krajczárra kiszabott fogyasztási illeték mellett, meghagyatik, s erről az igazolásukra szükséges okmány ki fog adatni.
9. § Az e szerint átengedett dohány csak az igazolási okmányban megnevezettek által, a magyar korona országaiban s csak mint pipadohány használhatók fel, s azt másoknak átengedni tilos.
10. § A saját használatra való dohánytermelés iránt a bejelentések a termelési év január hava 15-éig a községi előljáróságnál irásban benyujtandók, vagy élőszóval megteendők.
11. § A községi előljárók a nálok tett bejelentéseket jegyzékbe felvenni, s ezen jegyzékben a házi kertek birtoklását és a jegyzékben megnevezett családtagok iránti kitételek valóságát bizonyitani, a felügyeleti és fogyasztási illetéket beszedni, s azt január végéig az érintett jegyzék kiséretében az illetékes pénzügyi hatóságnak beküldeni kötelesek.
12. § A községi előljárók kötelesek arra felügyelni, hogy az engedélyt nyerők az engedélyezettnél nagyobb tért dohánynyal be ne ültessenek, kötelesek ennélfogva dohányültetvényük azon részének megsemmisitésére, mely az engedélyezett tért meghaladja, az illetőket meginteni, s ha a megintésnek azonnal elég nem tétetik, erről az illető pénzügyi hatóságot julius 1-ső napjáig minden esetre tudósitani.
Az engedélyezett téren fölül dohánynyal beültetett minden négyszögölnyi tér után, az azon levő dohánypalánták megsemmisitése mellett, 1 frt pénzbirság fizetendő.
13. § A kivitelre termelt dohánynak a termelő vagy a dohányvevő s engedélylyel biró kereskedő raktáraiba való elhelyezésére a határidő azon vidékekre nézve is, melyeken a kincstár részére dohány termeltetik, a termelésre következő év január végéig, azon határidő pedig, melyben a dohánykereskedési engedélylyel nem biró, s külföld számára termelő fél dohánytermelvényét külföldre közvetetlenül kivinni, vagy az engedélylyel biró dohánykereskedőnek átadni tartozik, a termelésre következő év október végeig terjesztetik ki.
14. § A pénzügyminister a dohánykivitelre a 13. §-ban kitüzött időhatárt a fél indokolt folyamodására azon esetben hosszabbithatja meg, ha azt a termelő, vagy kereskedő oly rendes raktárban helyezte el, mely az ellenőrzés tekintetében teljes biztosságot nyujt, s ha a dohány rendesen bálozva, s vászontakaróba foglalva, a pénzügyi hivatalos zárral elláttatott (plombiroztatott).
15. § Ha a termelő által kivitelre termelt dohány ezen meghosszabbitott határidő alatt sem árusittatnék el, jogában álland a pénzügyministernek a még készletben található dohányt vagy külföldre szállitás feltétele alatt benn az országban nyilvánosan elárvereztetni, vagy a termelő fél költségén külföldre kiszállittatni és ott bármi áron eladatni, a tulajdonosnak a kijelölt határidőig bejelentett szándékához képest.
16. § Tanintézeteknek, gazdasági egyesületeknek és társulatoknak, ha dohánynyal nemesitési czélból művelési és kezelési kisérleteket akarnának tenni, folyamodásukra a pénzügyminister a kitüzött czélhoz mért nagyságu területre illetékmentes dohánytermelési engedélyt adhat; de a szabályszerü pénzügyhatósági felügyelet alól fel nem menthetők.
17. § Az ekképen termelt dohányból az illető intézetek kiállitásokra, tudományos kisérletekre és szakértőkkel közlésre a 7. §-ban megállapitott fogyasztási illeték lefizetése mellett megtarthatnak, a megtartani kivánt mennyiség a pénzügyi hatóságnál bejelentendő és a netaláni felesleg a kincstár számára a beváltási árszabás szerint beszállitandó.
18. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
