1. § Az adók kivetését a pénzügyminister közegei, a törvényhatóságok és községi előljárók közreműködésével eszközlik.
2. § Azon községek, melyek az egyéni felosztást maguk teljesitették vagy teljesiteni kivánják, azt maguk teljesitendik; ellenben a többi községekre nézve az egyéni kivetést az adóhivatalok végezvén, a községi előljárók az egyénenkint már kivetett adót csak az adókönyvecskékbe beirni köteleztetnek.
3. § Az adó községenkint kivetésének kihirdetésétől számitandó harmincz nap alatt az egyéni kivetés bevégzendő, és eredménye további tizennégy nap alatt az adókönyvecskékbe bejegyzendő.
4. § Ha a községi előljárók akár az egyiket akár a másikat elmulasztanák, az adóhivatalok fogják azt teljesiteni, a mulasztók költségére. Ott, hol az egyéni kivetést nem az adóhivatal eszközli, ez vizsgálandja felül a kivetési ivet és az adókönyvecskéket is.
5. § Az adózó nevére kiállitott adókönyvecskéknek ki kell tüntetni: az adóhátralékot, a folyó évi adót és alapját, adónemek szerint, a fizetési határidőket, a fizetési lapot és a törvénynek a fizetési kötelezettségre vonatkozó nyomtatott határozatait.
6. § Ha az adótartozás a kincstár hátrányára hibásan számittatott és vettetett volna ki, az ily hibának kideritése és a pótösszegnek az adókönyvecskékben a folyó tartozáshoz való irása csakis a rá következett egy év alatt eszközölhető. Később felfedezett hiányokat az adózók megtériteni nem tartoznak.
7. § Ha pedig a hibás kivetés az egyes adófizetőre sérelmes, az illető fél a hiba kiigazitását, a mennyiben pedig már túlfizetett adófelesleg is forogna fenn, egyuttal ennek visszatéritését vagy beszámitását és kérheti az illetékes adóhivatalnál. E kérés az adónak rendes időben behajtását fenn nem tartóztatja.
Az adóhivatal végzésén meg nem nyugvó felebbezhet a pénzügyi igazgatósághoz.
8. § A föld-, ház-, jövedelem- és személyes-kereseti adók iránt 1868-ki XXV., XXII., XXVI., XXIV. törvénycikkek tartalmához képest eszközlendő 1868-ki adókivetés befejezése után azon összegek, melyeket az adózók az 1867-ki XVIII. és 1868-ki IV. törvénycikkek rendelete szerint befizettek, az egész évi tartozásba betudandók.
9. § Azoknak, a kik 1861-ben háziadó fejében a megyei pénztárakba fizetéseket teljesitettek, adójokba a befizetett összeg erejéig a beszámitás megadatik.
10. § Az adóba semmi más természetü követelésnek beszámitását követelni nem lehet.
11. § Az elemi csapások által okozott károk rendkivüli eseteiben adóelengedésnek van helye, és pedig ugy, hogy a kérdéses tárgyra rótt adótétel azon arányban szállittassék le, melyben jövedelme csökkent.
12. § Az egyenes adók négy egyenlő részben fizetendők, mindig az évnegyed közepéig, tehát február, május, augusztus és november 15-éig.
13. § Részletfizetések föltétlenül elfogadandók és nyugtázandók.
14. § A ki a 12. §-ban kitüzött határidőt elmulasztja, havonkint fél krajczár késedelmi kamatot fizet minden forint után, mely az adóval együtt hajtandó be.
15. § A ki az évnegyed második felében, annak végeig sem rója le adóját, attól az a késedelmi kamatokkal együtt kényszerrendszabályokkal is behajtandó.
16. § Ellenben a ki az évnegyed közepéig a következő évnegyedre vagy több időre is előre megfizeti adóját, évnegyedenkint egy krajczárnyi elengedésben részesittetik minden forint után, mely elengedett adójába azonnal beszámittatik.
17. § Forinton alóli összegek se a késedelmi kamatok kiszámitásánál, se a leengedések megállapitásánál nem számittatnak.
18. § A pénzügyi igazgatóságok jogositvák ugy egyes adózóknak, mint egész községeknek e végett hozzájok benyujtandó s eléggé indokolt folyamodásukra az évnegyed végén tul terjedő halasztást is adni, minden esetre fentartatván a késedelmi kamatok megfizetésének kötelezettsége. Elutasitó végzések felebbezhetők a pénzügyministeriumhoz.
19. § Az 1867 előtti időkből származó s végleg megállapitott egy évi adónak felét tevő részlet már az 1867-ik év folytán levén befizetendő, azon intézkedés szerint, melyet a ministerium a nyert felhatalmazás folytán kiadott, azokra nézve, a kik ebbeli kötelességöknek jelen törvény kihirdetésétől számitandó 30 nap alatt eleget nem tesznek, a behajtási rendszabályok alkalmazandók.
A jelen évi adóhoz irandó még a fenmaradt hátralékok oly összege, mely egy félévi adót meg nem halad; az azon fölüli adóhátralékok a következő évekre irandók elő, oly móddal, hogy egy évet az egész évi adó 50%-nál nagyobb összeg ne terheljen.
20. § A kik ezen összegeket elébb fizetik le, a 16. §-ban kitett leengedésben részesittetnek.
21. § A ki a hátralékosokra nézve a fennebb megállapitott fizetési kötelezettségnek pontosan meg nem felel: a részletes befizetési előnyt elveszti s azon az egész hátralék egyszerre behajtandó.
22. § Az adó rendszerint a községi adóhivatalnál, adószedőknél vagy előljáróságoknál fizetendő.
23. § A községi előljárók által behajtott adóknak az adóhivatalhoz beszolgáltatásáért felelősek első sorban az adó beszedésével és beszolgáltatásával megbizott községi közegek, s az ezek által bevett és az adókötelezetteknél levő adókönyvecskékkel igazolt, de az adóhivatalba be nem szolgáltatott összegekre nézve a végrehajtás közvetlenül ezek ellen intézendő, második sorban a községi összes előljárók, azután pedig maga a község, vagy azok, kik a pénzkezelőket választják, illetőleg kinevezik.
24. § A ki legalább száz forint egyenes adót fizet, jogositva van közvetlenül az illető adóhivatalnál fizetni be adóját; mi iránti szándékát az illető adóhivatalnál az adókivetés előtt irásban bejelenteni köteles, ily esetre a törvény 23-ik §-ának a felelősségről szóló rendelete nem értetik.
25. § Eltelvén az évnegyed közepe, a községi előljárók azon napon tartoznak beszolgáltatni a beszedett adót, a melyet az illető adóhivatal e végre rendszeresiteni fog; száz forinton felüli összeget azonban időközben is köteles elfogadni azon adóhivatal.
26. § Az adóhivatalok minden adóévnegyed második havának utolsó napjáig a szolgabirákhoz átteszik az adóhátralékról szóló kimutatását azoknak, kik adóbefizetési kötelezettségeiknek eleget nem tettek, erről egyuttal az alispánt is értesitette.
27. § E kimutatásokat a szolgabirák a községek előljáróihoz azon meghagyással küldik ki, hogy a hátralékban maradt adókötelezetteket a végrehajtási eljárás következményeire figyelmeztetvén, tartozásuk nyolcz nap alatti befizetésére felszólitsák.
28. § A szolgabirák kötelesek meggyőződést szerezni arról, vajjon a megintés valóban megtörtént-e s minő sikerrel?
29. § Ha az önkéntes fizetések nagyobb mérvü elmulasztásának következtében beáll a végrehajtás szüksége, ezt az adóhivatalok jelentései alapján akár egész kerületre vagy községre, akár egyes egyénekre nézve pénzügyi igazgatóságok fogják elrendelni.
30. § A pénzügyi igazgatóság tartozik ide vonatkozó intézkedéseiről - a kiküldendő pénzügyi tisztviselő megnevezése s a végrehajtás terjedelmének megjelölése mellett - a megyei alispánt értesiteni.
31. § Az alispán értesitvén a szolgabirákat, egyszersmind utasitja, hogy viszont a községek előljáróit haladéktalanul értesitsék s az adótartozások egyéni kimutatásának készen tartására kötelezzék, maguk pedig vagy személyesen vagy esküdt kiküldésével a végrehajtásnál a törvényhatóságot a fenforgó viszonyok szüksége szerint képviseljék.
32. § Ha a törvényhatósági tisztviselők a végrehajtási eljárás alkalmával meg nem jelennének, ezen törvény a végrehajtás folyamát semmikép sem gátolja, a szolgabiró teendőjét ez esetre a községi előljáró vivén, ki megjelenni tartozik.
33. § A törvényhatósági tisztviselőnek, illetőleg községi előljárónak feladata:
a) törvényszerüen közremüködni mindazokban, mik a rend fentartására s a végrehajtás folyamában felmerülő intézkedések teljesitésének biztositására tartoznak;
b) ellenőrzeni az állam, a község és az egyének érdekeit, névszerint a községi pénzkezelésnél előforduló rendetlenségek esetében a vizsgálati és biztositási intézkedéseket azonnal megtenni, s oda működni, hogy az adófizetők netaláni hiányos nyugtatványozás által ne károsittassanak. Felszólamlása azon esetben, ha az adókötelezettől a szabályszerüen kivetett összegnél nagyobb, vagy pedig már részben befizetett, vagy elegendő összegel követeltetnének, a kérdéses többlet erejéig mindaddig felfüggesztő hatással bir, mig az ügyet az illető pénzügyi igazgatóság el nem dönti.
34. § A mint a végrehajtásra kiküldött pénzügyi tisztviselő a községben megjelenik, azon hátralékában levő adókötelezettek, kiknek nem a követelés lényege, hanem a számtételek helyessége ellen van kifogásuk, jogositva vannak a végrehajtás előtt leszámolást követelni. Ennek eredménye az adókönyvben feljegyzendő.
35. § A kérdésbe nem vont, vagy a fenebbi §-ban körülirt módon megállapitott tartozások behajtásának eszközlésére a megelőző zálogolást a szolgabiró vagy esküdt maga teljesitheti, vagy teljesitésével a község előljáróját bizhatja meg.
36. § A zálogolást teljesitő mindkét esetben tüstént a végrehajtás helyére megy, ott két becsűs közbejöttével a tulajdonosnak vagy megbizottjának vagy ezek távollétében két tanunak jelenlétében az adóhátralékosnak ingó vagyonából annyit foglal le zálogul, mennyi az adóhátralék és zálogolás költségeinek fedezésére kivántatik.
37. § Mindenekelőtt a hátralékban maradt adókötelezettnek készpénzjövedelmei, vagy kisebb királyi haszonvételekből eredő illetményei foglalandók le, s a megtörtént lefoglalásról az illető bérlők azon hozzáadással tudósitandók, hogy a lefoglalt összegekért ők felelősek.
38. § A mennyiben ily lefoglalás daczára és a vett meghagyás ellenére, valamely bérlő a bért nem a betiltó kincstárnak, hanem bárki másnak adná ki, ez esetben a kényszer-végrehajtás közvetlenül a bérlő ellen alkalmazandó, a letiltott összeg erejéig.
39. § A 37. §-ban emlitet jövedelmek hiányában a könnyen pénzzé tehető ingóságok foglalandók le, elvül tüzetvén ki, hogy az adóhátralék az adókötelezettre nézve minél kevésbbé sértő módon és kártékonyan biztosittassék, névszerint, hogy oly tárgyak, melyeknek eladása által az adókötelezettnek nagyobb kár okoztatnék, mintsem az adóhátralék fedezésére elkerülhetetlenül szükséges, a mennyire lehet, megkiméltessenek, s a kéznél levő tárgyak közül mindig azok foglaltassanak le, melyeket az adózó maga jelöl ki, feltéve, hogy e tárgyak egyszersmind könnyen el is adhatók.
40. § A zálogolás alól azonban kivétetnek:
a) a végrehajtást szenvedőnek és családjának szükséges ágy és ágynemü;
b) ugyanazoknak szükséges öltözéke;
c) az egyetlen vagy utolsó darab haszonmarha és annak egy havi takarmánya;
d) a földmivelésre szükséges eszközök;
e) a gazdaság folytatására nélkülözhetlen igás marha;
f) az adózónak iparüzésére vagy a napszámosnak munkájára nélkülözhetetlen műszerei; illetőleg
g) az adózónak hivatásszerü munkája folytatására nélkülözhetetlen könyvek és egyéb segéd eszközök, 50 frtnyi érték erejéig, annak választásai szerint;
h) a végrehajtást követő 15 napra szükséges élelem.
41. § A lezálogolt javak összeirandók s egyuttal a jelenlevő becsüsök által megbecsültetendők, s a szükséghez képest vagy a tulajdonos őrizete alatt hagyandók, vagy a községi előljáróknak őrzés végett átadandók.
42. § A lezálogolt javaknak a zárlat feloldása előtti elidegenitése vagy elsikkasztása ugyanazon következményeket vonja maga után, mint a melyek a rendes birósági eljárással lefoglalt javak elidegenitésének esetére vannak kiszabva.
43. § A teljesitett zálogolás és becslés felől az illetők által aláirt vagy az aláirás megtagadása esetén ennek feljegyzésével ellátott jegyzőkönyv vétetik fel, mely a tárgyak megnevezését, becsértékét, mikénti biztositásának módját (hivatalos megőrzés vagy a tulajdonosnál meghagyás által) tartalmazza.
44. § Ha a lefoglalt vagyon a következő 15 nap alatt a hátralék és a közbejött költségek befizetésével tisztáztatik, a zárlatot az illető községi előljáró önhatalmilag feloldhatja. Ellenkező esetben az adóhivatalnak 15 nap leteltével jelentést tesz.
45. § Az illető adóhivatal, tekintettel az idő és költségkimélésre s a legmagasabb értékesitést igérő viszonyokra, az árverést több hátralékostól lefoglalt tárgyakra nézve lehetőleg együttesen tűzze ki akár a hely szinére, akár a kerületben létező vásári joggal biró valamely községbe.
46. § Ezen árverési határidők tudomás és közhirré tétel végett a szolgabiróval tudatandók.
47. § A szolgabiró köteles lesz az ekként elrendelt árverést legalább is azon községben, hol a zálogolás történt, s ott, a hol az árverés tartatni fog, köröztetés által közhirré tenni.
48. § Ezen hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a zálogba vett tárgyak megnevezését;
b) a tartandó árverés helyét;
c) a napot és órát, melyben az árverés tartatni fog;
d) azon feltételt, hogy a tárgy, a mennyiben értéke 50 frtot meg nem halad, becsáron alól is föltétlenül el fog adatni, 50 frton felüli értékü tárgy pedig csak akkor, ha a becsárnak legalább három negyed része igértetik;
e) a szükségessé válható második árverés határidejét;
f) azon feltételt, hogy a vételár azonnal fizetendő.
49. § Ötven forinton túlterjedő zálogolási eseteknél tartozik a szolgabiró az árverési határidőt az egész járás területén köröztetés által közhirré tenni, és az erről szóló bizonyitványt a végrehajtásra kiküldött hivatalnoknak az árverés határnapja előtt megküldeni.
50. § Az árverési határidő elérkeztével az adóhivatali kiküldött foganatositás végett az árverés szinhelyén megjelenvén, az ottani községi előljáróság két küldöttjének, vagy ha ezek bármi okból jelen nem volnának, két felveendő tanunak közbejöttével a kitűzött órában az árverést megindithatja. A szolgabiró meg nem jelenése az árverést se fel nem függeszti, se nem érvényteleniti.
51. § Az árverelt zálog-tárgy rendesen a becsértéken alól is a legtöbbet igérőnek átengedtetik, kivevén, ha az egyes tárgy értéke 50 frtot meghaladna; ilyenkor az érték három negyedén alól az első árverésen le nem üttetik, hanem ujabb árverés kisértetik meg, s ezen második árverésen a tárgy a legtöbbet igérőnek minden esetre átengedtetik; ily esetekre már az első árverés kitüzése alkalmával egy második, 15 napon túl nem terjedő esetleges árverési határidő is tüzetik ki.
52. § A zálogolásért, becslésért és árverésért bélyeg vagy illeték felszámitásának nincs helye; a végrehajtási költségek tehát a becsüsöknek és az árverésnél közremüködő községi előljáróknak a megye közönsége által megszabandó dijaiból és a pénzügyi közegeknek, ha a zálogolás, becslés, vagy árverés nem hivataluk székhelyén hajtatik végre, napidij- és fuvarilletményeiből, ugy a tárgyak szállitási költségeiből állanak.
53. § Ezen költségek, midőn több hátralékos ellen intéztetik a végrehajtás, ezek között illető adóhátralékaik arányában felosztandók.
54. § Az árverés tényéről felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az árverelt tárgyak megnevezését, becsértékét, a legmagasabb ajánlatot, a megvásárló nevét, s a foglalási és árverési költségek megállapitását, és alá kell iratnia, amennyiben jelen van, a törvényhatósági tisztviselő, a végrehajtást foganatositó s a községi előljáróságot képviselő két tag, vagy esetleg két tanu által. Az árverési jegyzőkönyv az árverés befejezése után, a foglalási jegyzőkönyvekkel együtt, az eredmény felőli tájékozhatás végett, a község-előljárónál végleg leteendő, hol azt a felek bármikor megtekinthetik.
55. § Az árverésből bejött pénz a községben adószedésre hivatott tisztviselőnek vagy előljárónak nyugta mellett átadandó, ki abból rögtön törlesztvén a tartozási hátralékokat s végrehajtási költségeket, a netaláni többletet a foglalási és árverési jegyzőkönyvek másolatával együtt nyugta mellett a végrehajtást szenvedettnek kézbesiti.
56. § Ha az árverés utján a lefoglalt tárgyakért bevett összeg a hátralékos tartozásait nem fedezné: akkor a hátralékosnak egyéb fenmaradt ingóságai ellen a végrehajtási eljárás ujabban megindittatik, s csak ha ingóságai többé nem volnának, akkor lesz a zálogolás az ingatlanokra kiterjesztendő. Ha ezen zálogolás után 15 nap multával sem rovatnék le a tartozás, akkor az árverés elrendelése iránt a pénzügyi hatóság utján a pénzügyministerhez lesz jelentés teendő.
57. § Ha ingatlanokra terjeszkedik a zálogolás, ezt mindenesetre a szolgabiró és esküdt teljesiti.
58. § Az ingatlanok lezálogolása és elárverezése az ingatlanokra vezetett birói végrehajtásra nézve átalában fennálló törvényes eljárás szerint történik.
59. § Oly esetekben, midőn a megzálogolandó egészen el van szegényedve s csak oly tárgyakat bir, melyek nélkül maga és családja életének fentartása lehetetlen, e fölött a jelenlevő szolgabiró által pontos nyomozás tartandó és a jegyzőkönyv halasztás vagy adóelengedés czéljából a pénzügyi igazgatósághoz átteendő.
60. § Ezen szabályok a fogyasztási adótartozások és illetékek behajtásánál is alkalmazandók.
61. § Erdélyben s megyei hatóság alatt nem álló kerületekben, városokban vagy egyéb községekben azon teendőket, melyek e szabályokban az alispáni és szolgabirói hivatalokra ruháztatnak, azon közegek végzendik, kiket az emlitett hatóságoknál a megfelelő hivatalos hatáskör illet.
62. § Buda és Pest sz. kir. városokban az adóbehajtást, valamint eddig, úgy azután is az e városokban fennálló, saját pénztáraikból fizetett községi adóbehajtási hivatalok eszközlendik, a pénzügyi hatóságok felügyelete alatt.
63. § Ezen községi hivataloknak és tiztviselőiknek teendői, névszerint: a megintés, végrehajtási eljárás elrendelése, és azon kötelességek teljesitése, melyek másutt a 33., 34., 35., és 36. §-ok szerint ugy a pénzügyi, valamint a törvényhatósági tisztviselők és községi előljáróságok által végzendők, kivévén, a 18. §-ban emlitett, itt is a pénzügyi hatóság számára fentartandó, fizetési halasztások engedélyezését.
64. § A végrehajtási eljárást szabályozó 37., 38., 39., 40., 41., 42., 43., 44., 48., 50., 51., 54., 55., 56., 57., 58., 59., 60. § a budapesti községi hivatalok tisztviselőire és ezen városok lakosaira is kötelezők azon módositásokkal, melyek az eljárásra hivatottak különbségéből önként folynak; minélfogva az emlitett §-ban a szolgabiró és esküdt jogai és teendői Buda-Pesten a városi tanácsot és közegeit, nevezetesen a községi adóhivatalok főnökeit és tisztjeit illetik.
65. § Az árverési hirdetményt a hirlapokban, a felek megnevezése nélkül, a városi tanács teszi közzé, miről az illető feleket egyenkint az adóhivatal irásban értesiti.
66. § Az árverés a városházánál tartatik, a városi adóbizottsági elnök, két bizottsági tag, az adóhivatal főnöke, egy hivatalsegéd, egy biztos vagy becsüs mint kikiáltó jelenlétében.
67. § Az 52. §-ban emlitett végrehajtási költségre nézve Buda-Pesten különbség teendő a zálogolási vagy foglalási és árverési költség közt. Zálogolási vagy foglalási költség fejében a hátralékos fizet minden adóforint után két krajczárt. Ezen járandóságok a zálogolási személyzet dijazására és fuvar-költségeire forditandók. Az árverési költségek, t. i.: a lezálogolt tárgyak átszállitásáért járó fuvarbér, a kihirdetési dijak, esetről esetre, az árverési közegek által állapittatnak meg, a tényleges körülmények szerint, és a költségek összege aránylag felosztatik a végrehajtást szenvedőre.
68. § A megyék és kerületek közönségei, tisztviselőik által felügyelnek arra, hogy a községek előljárói mindazokat, mik a közadók kivetésére, beszedésére, behajtására és ugy azoknak, mint a jövedékeknek és illetékeknek biztositására nézve teendőikhez tartoznak, s a mik iránt az illetékes pénzügyi hivatal vagy annak kiküldött tagjai által fel fognak szólittatni, hatáskörük szerint teljesitsék.
69. § Sz. kir. városokban az első §-ban emlitett teendők teljesitése a városi tanácsot s az alája rendelt tisztviselőket illeti.
70. § A fogyasztási adókra, jövedékekre és illetékekre vonatkozó törvények ellen elkövetett kihágások eseteiben, a törvényhatósági tisztviselők kötelesek, az illetékes pénzügyi hivatal vagy kiküldött megkeresésére, a leletről jegyzőkönyvet felvenni, a tényállás földerittetése s a tettesek kinyomozása végett a tiszti vizsgálatot haladék nélkül végrehajtani, a dugárunak, illetőleg az áthágás tárgyainak és eszközeinek lefoglalása, s a kincstár követelésének a tettenérettnél talált javakban, a mennyiben a törvény vagy fennálló szabály rendeli, biztositása iránt intézkedni.
71. § A fogyasztási adóknál, hol az átalány alkalmaztatik, ugy különösen a bor- és husfogyasztási adó iránt kötendő bérleti szerződések megkötésénél, az illető törvényhatósági tisztviselők közbenjárólag közreműködendenek.
72. § A sószállitásnál közbenjövő akadályok eseteiben az illető törvényhatósági tisztviselők, illetőleg a községi előljárók is, a szállitmány vezetőjének, vagy más arra hivatottnak felhivására, a tényálladék földeritése, a közbejött akadályok elháritása, a só széthordásának megakadályozása, s általában a kincstár megkárositásának eltávolitása iránt azonnal intézkedni kötelesek, az általok e végre alkalmazandóknak munkabérét és időveszteségét a kincstár utólag megtériteni tartozván.
73. § A törvényhatóságok mindazokat, miknek teljesitése a törvényesen megszavazott és beszedetni rendelt adók kivetése, biztositása és bahajtása körül ezen törvénycikk és a közadók tárgyában hozott egyéb törvények által kötelességökké tétetik, s ezekkel egyezőleg kiadandó ministeri rendeleteket, felelősség terhe alatt, végrehajtani tartoznak.
74. § Ezen kötelezettség és felelősség a pénzügyi hatóságok által a törvény értelmében kiszabott illetékek beszedésére és a pénzügyi törvényszékek itéleteink végrehajtására is kiterjed.
75. § A törvényhatóságok akképen fognak intézkedni, hogy a 73. 74. §-ban emlitett rendeletek és itéletek végrehajtása és illetékek beszedése késedelmet ne szenvedjen.
76. § Ezen rendeleteknek és itéleteknek késedelmes, hanyag, szabályellenes teljesitése, vagy a teljesités megtagadása, vagy kijátszása által az állambevételekben okozott károkért az tartozik kártéritéssel az államnak, a ki okozta.
77. § Ennélfogva valahányszor valamely törvényhatóság közgyülésén inditvány tétetik a pénzügyministernek a törvényesen megállapitott adók iránt a 68. és 73. § értelmében kiadott rendeleteinek végre nem hajtása vagy elhalasztása iránt, az elnök köteles névszerinti szavazást tűzni ki, és az inditványozónak, valamint az inditvány mellett szavazók neveinek jegyzőkönyvbe igtatását eszközölni.
78. § Ha az elnök a névszerinti szavazást kitűzni és a neveket a jegyzőkönyvbe beigtatni elmulasztaná, kártéritéssel az azon napon elnöklő tartozik.
79. § A kártéritési kereset, a kincstári ügyészség által, az illető ker. tábla előtt indittatik meg; a fölebbezés a kir. táblához történik.
80. § A törvényhatóságok, biróságok, kormányzati vagy törvényhatósági és községi tisztviselők és előljárók a hatóságok körében előforduló bélyegköteles beadványok után járó illetőkek iránt felelősek, a következő § értelmében.
81. § A pénzügyminister által kiküldött biztos, a törvényhatóság küldöttével együtt időről időre tarthatnak hivatalos szemlét a 80. §-ban emlitett hatóságok hivatalaiban a végre, hogy a bélyegkötelezettség pontos teljesítését ellenőrizhessék.
82. § Ezen alkalommal talált bélyegcsonkitásért járó dijak a szemlét tartók által az illető adóhivatalnak, pénzügyi igazgatóságnak kimutattatnak, és megkeresésére a felektől behajtatnak.
83. § Behajthatlanság esetében ezen bélyegdijakért mindig az ellenőrzéssel megbizott illető tisztviselő tartozik kártéritéssel.
84. § A pénzügyi hatóságok vagy hivatalok által az adó- és illeték-hátralékról hivatalos alakban kiadott számlák vagy kimutatások alapján a végrehajtás elrendelendő, mely ellen folyamodási jogorvoslatnak a pénzügyi birósághoz csak birtokon kivül van helye, a 33. §-nak a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó határozata azonban itt is fentartatván.
85. § Birtokeladások- és árveréseknél s birói vételárfelosztásnál, az utolsó 2 évi s ugyanazon birtokot terhelő közadó és illetékhátralék, bekebelezés nélkül is, minden egyéb teher előtt elsőbbséggel bir.
86. § A mely adótartozás behajtása három éven át nem volt szorgalmazva vagy biztositva: elévültnek tekintendő, s az államnak e részbeli kárát az tartozik megtériteni, a ki azt a szorgalmazás, vagy biztositás elmulasztása által okozta.
87. § Csődesetekben a fennebbi 85. §-ban kikötött 2 évi elsőbbség a csődelrendelés napjától visszafelé számitandó; a folyó adók pedig mint rendes folyó kiadások, a tulajdonost képviselő tömeggondnok által, minden további meghagyás nélkül, a tömeg jövedelmeiből lejárat szerint fizetendők; különben az adóhatóságok a csődtömeg ellenében a fennálló adóbehajtási szabályokat alkalmazandják.
88. § Az adóhivatalok mindazoknak, kik birtokvásárlási alkuban állanak, vagy ingatlan birtokra hitelezni kivánnak, ha az eladó vagy kölcsönvevő egyszerü bizonyitványát előmutatják, kötelesek haladék nélkül az érdekelt birtokadó- és illeték-hátralékot dij nélkül kimutatni, s ha kivántatnék, azt, az irás-dij letétele mellett, bélyegmentesen irásban is kiadni.
89. § Bekebelezett adó- és illetékkövetelések kifizetése után a kikebelezést a kincstár hivatalból eszközlendi.
90. § Az adótörvények és szabályok áthágásai birsággal büntettetnek. A kincstár szándékos megröviditésének, kárositásának, eltitkolásoknak, és kijátszásoknak, valamint valótlan bemondásoknak birsága - amennyiben az egyes törvények más birságot nem szabnának - 1-4 annyi, mint a megröviditésnek s kárositásnak kitett összeg. Ha ez nem tudatik a birság 1-500 frt.
91. § Kisebb áthágások (megröviditési szándék nem forogván fenn) 1-50 forinttal büntetendő.
92. § A 90. §-ban emlitett áthágásokra illetékesek a pénzügyi biróságok, a 91. §-ban emlitettekre pedig az adót kivető hatóságok és közegek. Az utóbbi esetben azonban joga van az érdekelt félnek 14 nap alatt a végzést birtokon belől a pénzügyi birósághoz felebbezni.
93. § Azon áthágás, melyért az illető a vétkes cselekmény vagy mulasztás napjától számitandó 3 év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet.
94. § A ki a pénzügyi hatóságok kiküldöttjeinek, szabályszerü hivatalos eljárásukban tettleg ellenszegül, vétségeért közkereset utján fél évig, a ki pedig azokat tettleg bántalmazza, egy évig terjedhető fogsággal büntetendő. Sulyosabb sérülés esetében, vagy nehezitő körülmények között, bűnvádi eljárás szerint, egy éven túl terjedhető fogság is szabható az illető büntető biróságok által.
95. § Viszont a pénzügyi közegek is szabályellenes eljárásukért a ministerium által feleletre vonandók. Ha azonban szabályellenes eljárásban tényleges erőszakot használnak, ezen vétségért közkereset utján fél évig, s ha ugyancsak szabályszerü eljáráson és önvédelem esetén kivül, vagy ha szabályszerü eljárásban ugyan, de szükség nélkül, testi bántalmazást követnek el, egy évig terjedhető fogsággal büntetendők. Sulyosabb sérülés esetében vagy nehezitő körülmények között, bűnvádi eljárás szerint, egy éven tul terjedő fogság is szabható az illető biróságok által.
96. § A pénzügyőröknek törvényes biróság előtt letett, hitökre hivatkozva tett vallomásai, azokban, mik hivatásuk körébe tartoznak, mindaddig bizonyitó erővel birnak, mig a tett vallomás hitelessége ellenadatokkal meg nem ingattatik.
97. § A pénzügyekben felmerülő panaszok elintézésére 1867-ik évi márczius 26-án jövedéki törvényszékek nevezete alatt felállitott törvényszékek „pénzügyi törvényszékek” névvel ideiglen továbbra is fenhagyatnak.
98. § Az első folyamodási pénzügyi törvényszékek száma tizenhatban állapittatik meg, és székhelyeik ugyanott lesznek, hol pénzügyi igazgatóságok állittatnak.
99. § Az első folyamodási törvényszék három birói tagból és egy jegyzőből áll. Elnök a pénzügyi igazgató vagy helyettese; mindkét ülnöke az igazságügyi minister által neveztetik ki. Szükség esetére póttagok is fognak kijelöltetni. Jegyzőt és kezelési személyzetet a pénzügyi minister alkalmaz.
100. § Ezen első folyamodási törvényszékek illetősége kiterjed a 84-ik § értelmében felebbezett ügyeken kivül mindazon ügyekre, melyeknek tárgyát az egyenes adókra, jövedékekre, a fogyasztási adókra, vagy végre az illetékekre vonatkozó törvények megsértése képezi, a mennyiben a megsértés, az illető törvény értelmében, birságolást vonna maga után.
Mindegyik törvényszék hatósága azon pénzügyi kerületre, illetőleg azon kerületben felfedezett kihágásra terjed, melyben székhelye van.
101. § Ha a fél eleget tesz a szabályszerű feltételeknek, enyhitő körülmények felhozása mellett kérheti a pénzügyi igazgatóságnál a vizsgálat megszüntetését, melyet az igazgatóság elrendelhet, ellenkező esetben az ügy további tárgyalás végett a pénzügyi törvényszékhez átteendő.
102. § Az első folyamodási törvényszék minden egyes esetben először is a felett határoz: van-e a fenforgó kihágási ügyben az államkincstár megröviditését czélzó szándék? Ha ilyen nem vélelmezhető, a felet a büntetés alól felmenti, határozatát azonban oly hozzátétellel adja ki, hogy azon esetre, ha az illető fél az egyszeres illetéket a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt az államkincstár számára le nem fizetné, a kiszabott büntetésre nézve is végrehajtás eszközöltetik.
A pénzügyi törvényszék a fél indokolt kérelmére, a késedelmi kamat fizetésének feltétele alatt, a 15 napi határidőt meghosszabbithatja.
103. § Mind az államkincstár, mind a panaszos fél az első folyamodási törvényszékek határozata ellen, birtokon belől, az itélet kézbesitésétől számitandó 15 nap alatt, felfolyamodási jogorvoslattal élhet.
104. § A felfolyamodási panaszok elintézése végett Buda-Pesten pénzügyi feltörvényszék állittatik, Ő Felsége által nevezendő öt birói taggal. E törvényszék rendezése az igazságügyminister illeti.
105. § A pénzügyi feltörvényszék határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye, s itélete a kézbesitéstől számitandó 30 nap alatt végrehajtandó.
106. § A kiszabott s feltörvényszékileg is jóváhagyott birságoknak részben vagy egészben elengedése rendkivüli esetekben kérelmezhető Ő Felségénél, de csak a feltörvényszéki itélet kézbesitésétől számitandó 45 nap alatt.
E kérelmezés benyujtása az itélet végrehajtását föl nem függesztheti.
107. § A 106. §-ban emlitett folyamodások mindig azon első folyamodási törvényszéknél nyujtandók be, mely az ügyben határozott. E törvényszék tartozik a folyamodást hivatalból visszautasitani, ha benyujtásának határideje már lejárt. Ellenben az idejében beadott folyamodványt indokolt vélemény kiséretében a pénzügyministerhez, a pénzügyminister pedig végelhatározás végett Ő Felségéhez felterjeszti.
108. § A pénz- és igazságügyminister felhatalmaztatnak, a jövedéki biróságok eljárási szabályait 1869-dik évi deczember 31-kéig a pénzügyi biróságoknál is fentartani, eljárásuk végleges szabályozása czéljából törvényjavaslatot fogván időközben előterjeszteni.
109. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügy-, belügy- és igazságügyministerek bizatnak meg.
