1868. évi XXVI. törvénycikk

a jövedelemadóról * 

1. § Jövedelemadó tárgya mind az a jövedelem, mely föld- vagy házadó által megadóztatva nincsen.

2. § Jövedelemadó alá tartozik az I-ső osztályban:

a) a kilenczed és hegyvám, valamint a földbirtokkal összefüggő mindazon jövedelem, melynek alapjától a jövedelem-élvező még nincs megadóztatva;

b) a kir. kisebb haszonvételekből eredő jövedelem;

c) a haszonbérlők bérlemény utáni nyeresége;

d) a nyereményre alakult részvénytársulatok évi tiszta jövedelme;

e) minden jövedelem, mely bányászati, gyári, kézmű- és más iparüzletből, kereskedésből, művészi, tanügyi, orvosi, sebészi, ügyvédi, mérnöki gyakorlatból, ügynöki, személy- és áruszállitási vagy bármi más haszonhajtó foglalkozásból és üzletből származik.

3. § A II-ik osztályban:

a) köz- és magán tisztviselők, hivatalszolgák, házi tisztek és bármi nevezet alatt bérviszonyban állók állandó fizetései, valamint azoknak akár készpénzben, akár terményben járó illetményei, a mennyiben határozott szolgálati kiadások fedezésének kötelezettségével egybekötve nincsenek;

b) szolgálati viszonyból származó nyug- és kegydijak;

c) ápoló vagy életbiztositó intézetektől betételek folytán huzott évi járadékok;

d) a tudományos akadémia tagjainak állandó fizetése;

e) egyházi személyek és testületek rendes jövedelme, a mennyiben ez föld- vagy házadó alá nincs vetve, vagy minősége szerint az I-ső osztályba nem tartozik.

4. § A III-ik osztályban:

minden kamatjövedelem és életjáradék.

5. § Jövedelemadó alá nem tartoznak:

a) a kir. udvartartás költségei;

b) külhatalmak itt székelő követeinek és konzulainak jövedelme - az esetre, ha utóbbiak belföldiek, csak az e minőségben huzott járandóságaikra nézve;

c) az országban egy éven alól tartózkodó külföldiek üzleti, vagy az országban tett befektetések utáni jövedelme;

d) az országban tartózkodó török alattvalók keresete a még fönnálló államszerződések értelmében, azaz török áruk beviteli és belföldi áruk kiviteli kereskedéséből származó jövedelme;

e) a tudományok előmozditására és a nyilvános közoktatás czéljaira szolgáló tőkék kamatjövedelme;

f) részvények utáni jövedelem, a mennyiben az illető társulatok jövedelme már meg lett adóztatva;

g) a közhitelintézetekül, azaz nem magán vállalatul tekintett kórházak, akár hatóságok, akár nem nyerészkedési czélból alakult egyesületek által tartatnak fenn;

h) a hadsereg szolgálatában levő legénység és tisztek kincstári fizetése, ide értve a hadsereg létszámához tartozó tábori lelkészek, hadbirák és tábori orvosok fizetését is;

i) a Mária Terézia lovagrenddel és vitézségi érmekkel összekötött járandóságok, és a nevezett rend vitézeinek özvegyeit illető, ugyszintén a nyugzsoldos (patentalis) rokkantak nyugdijai;

k) köz- és magán tisztviselők szálláspénze, lótartási járandósága, sóilletménye, átalányai, drágaságai pótlékai és jutalomdijai, - napidijak és szálláspénzek, ha rendes fizetést nem képeznek;

l) dijlevonással terhelt tiszti fizetések a szabályszerü 12 havi levonási időszak tartamára;

m) a pénzügyi legénység fizetése és nyugdija, valamint azok özvegyeinek és gyermekeinek ellátása;

n) a bányamunkások és özvegyeik nyug- és kegydija;

o) azon nyugdijak és segélyezések, melyeket a testületek és egyletek által alakitott alapokból ugyanezen testületek s egyletek tagjai, vagy ezeknek özvegyei és árvái huznak;

p) kolduló vagy betegápolással foglalkozó szerzetesek;

q) papnövendékek, rendes tanulók, személyes keresményök és nyert ösztöndijaik után;

r) árva- és szegényápoló intézetek;

s) koldusok.

6. § Az I-ső osztálybeli évi tiszta jövedelemnek minden 100 frtja után 10 frt jár jövedelemadó fejében. Kivétetnek:

a) az arany, ezüst, réz, ólom, dárdany, higany, kékeny és álany termelő bányák, melyektől 7% fizettetik;

b) magán tanitók és tanárok, irók, művészek és mesterek, kik e minőségökben nyert jövedelmök után a II-ik osztálybeli jövedelmi adókulcs szerint rovandók meg;

c) azon esetek, melyekben minimal tételek (13., 14. §) jönnek alkalmazásba.

Ez adónak 70%-a állandó, 30% pedig földtehermentesitési járulék.

7. § A II-ik osztálybeli jövedelemadó a következő kulcs szerint számittatik ki:

Évi fizetés Adótétel Évi fizetés Adótétel Évi fizetés Adótétel
100 fttól 1 ft 2100 fttól 43 ft 4100 fttól 137 ft
200 fttól 2 ft 2200 fttól 46 ft 4200 fttól 144 ft
300 fttól 3 ft 2300 fttól 49 ft 4300 fttól 151 ft
400 fttól 4 ft 2400 fttól 52 ft 4400 fttól 158 ft
500 fttól 5 ft 2500 fttól 55 ft 4500 fttól 165 ft
600 fttól 7 ft 2600 fttól 59 ft 4600 fttól 173 ft
700 fttól 9 ft 2700 fttól 63 ft 4700 fttól 181 ft
800 fttól 11 ft 2800 fttól 67 ft 4800 fttól 189 ft
900 fttól 13 ft 2900 fttól 71 ft 4900 fttól 197 ft
1000 fttól 15 ft 3000 fttól 75 ft 5000 fttól 205 ft
1100 fttól 17 ft 3100 fttól 80 ft 5100 fttól 214 ft
1200 fttól 19 ft 3200 fttól 85 ft 5200 fttól 223 ft
1300 fttól 21 ft 3300 fttól 90 ft 5300 fttól 232 ft
1400 fttól 23 ft 3400 fttól 95 ft 5400 fttól 241 ft
1500 fttól 25 ft 3500 fttól 100 ft 5500 fttól 250 ft
1600 fttól 28 ft 3600 fttól 106 ft 5600 fttól 260 ft
1700 fttól 31 ft 3700 fttól 112 ft 5700 fttól 270 ft
1800 fttól 34 ft 3800 fttól 118 ft 5800 fttól 280 ft
1900 fttól 37 ft 3900 fttól 124 ft 5900 fttól 290 ft
2000 fttól 40 ft 4000 fttól 130 ft 6000 fttól 300 ft

6000 frton felüli minden 100 frt után 10 frt fizetendő; 100 frton alóli összegek a legközelebbi magasabb tételek alkalmazásánál nem jönnek tekintetbe.

8. § Az ezen kulcs szerint kivetett adónak 70% államadónak, 30% földtehermentesitési járuléknak tekintendő. Az államtisztviselők a községi adótól való mentesség jótéteményében hivataluk után járó jövedelmeikre nézve továbbra is meghagyatnak.

9. § A III-ik osztálybeli jövedelemnek minden 100 frtja után 10 frt adó jár, melyből 7 frt államadó, 3 frt pedig földtehermentesitési járulék, az 1867:XIII. tc. folytán fölvett államkölcsön szelvénykamatainak egészben, a m. korona alatti országok földtehermentesitési adóssága szelvénykamatainak pedig részben kivételével, mely utóbbiak jövedelemadója, ugy mint eddig, 7%, és a melyekre földtehermentesitési járulék nem rovatik.

10. § Jövedelemadóval nem rovatik meg, a ki személyes kereseti adót a személyes kereseti adószabály első osztályzata szerint fizet; Erdélyben pedig az, a ki különben a jövedelmi adó első osztályába tartoznék, ha személyes kereseti adó fejében 3 frtnál többet nem fizet.

11. § A többi osztályok személyes kereseti adója az eddigi szabályok szerint a jövedelmi adóba beszámittatik.

12. § Harmadik osztálybeli kamatoknál és életjáradékoknál 315 frtot tul nem haladó járandóságoktól jövedelemadó nem vétetik, a mennyiben az illető fél összes jövedelme, adósságainak levonása nélkül, a nevezett összegnél nem több.

13. § A jövedelemadó rendesen az adókötelezettek bevallása és azon bevallásoknak az alább következő módon eszközlendő tárgyalása alapján vettetik ki, mi ha kielégitő eredményre nem vezetne, adóminimunok jöhetnek alkalmazásba.

14. § A jövedelemadó minimuma haszonbérlőknél az évi haszonbér 2 1/2 százaléka; gyakorló ügyvédek, orvosok, sebészek, bábák, tanitók, mérnököknél összes évi lakbéröknek - üzleti helyiségöket vagy irodáikat is ide értve - 12-20 százaléka, tekintettel a családtagok számára; kereskedők, iparüzők és más haszonhajtó foglalkozásoknál az évi lakbér 15-20 százaléka, és azonfelül üzleti helyiségeik bérének 5 százalékai; végre a falusi kézműiparnál, ha legény nélkül üzetik, négy forint, egy segédmunkással hat forint, két segédmunkással nyolcz forint, s igy tovább minden segédmunkásért két forinttal több, a személyes kereseti adót mindig betudva.

15. § Ha a 14. §-ban emlitett egyének hivatásszerü működésének megkezdése vagy az üzlet valamelyikének fennállása óta két év még nem telt el, ez esetben a minimumnak fele alkalmazandó, mely kedvezmény azonban a haszonbérlőkre és társulatokra ki nem terjed.

16. § Lakbér alatt azon bér értetik, melyet az illető egyén saját, esetleg vele közös háztartásban élő családja lakásaért fizet vagy fizetne, ha a lak ki volna bérelve, az ingyen használt lakok bérértéke becslés utján állapittatván meg.

17. § Ugyanez áll az üzleti helyiségekről, melyek alatt műhelyek, boltok, raktárak és átalában oly helyek értetnek, melyek az üzletre használtatnak, vagy arra rendeltetvék.

18. § Részvényes társulatokra, továbbá állandó évi fizetéssel - a magán gyakorlat kizárása mellett - tehát tisztviselők gyanánt alkalmazott ügyvédekre, orvosokra, sebészekre, tanitókra, kik a jövedelemadó II-ik osztályába tartoznak, a fentebbi minimunok nem alkalmazhatók.

19. § Az adózók összeirása a községi előljárók által eszközöltetik, a pénzügyigazgatóságok vagy küldöttek felügyelete alatt.

20. § Ugyanazok tartoznak a község területén bármikor keletkező uj adótárgyat, vállalatot, keresetet és üzletet az illető adóhivatalnak azonnal bejelenteni.

21. § A községi előljárók, a mennyiben hatóságuk köréhez tartozik, kötelesek a kivetésre szükséges adatokat megszerezni és a pénzügyi közegeknek mindenben, a mi a kivetésre megkivántatik, segédkezet nyujtani.

22. § Adó alá tartozó jövedelmét, hatóságilag közhirré teendő módon és időben, bevallani mindenki köteles. A vallomások alakját és kellékeit, az eddigi rendeletek alapján, a pénzügyminister szabályozandja.

23. § Az adókötelesektől bevallásaikat irásban vagy szóval a községek előljárói átvevén, az adóhivatalnak beküldik. Megengedtetik azonban az adózóknak, hogy bevallásaikat a kiszabott határidő alatt az illető adóhivatalnál közvetlenül is beadhassák.

24. § Az adóhivatal a beadott bevallásokat megvizsgálja; azokra nézve, melyeket kielégítőnek nem talál, a tényleges viszonyokról tudomással biróknak meghallgatása s a rendelkezésére álló egyéb adatoknak használata mellett, az adókötelezettektől zárhatáridő kitüzésével felvilágositást és kiegészitést kivánhat, és e határidőnek lejártával minden egyes adókötelezettre és jelesül azokra nézve is, kik bevallásaikat, vagy a tőlük kivánt felvilágositást megadni elmulasztották, kiszámitja azon jövedelmi adóösszeget, melylyel a törvény és a fennálló jogszabályok értelmében nézete szerint megrovandók.

25. § Az adó alá tartozó tiszta jövedelem megbirálására átalán alapul szolgáland: kilenczednél és hasonló szolgálmányoknál az utolsó 6 év jövedelme; királyi haszonvételeknél, részvénytársulatoknál, ipar- és kereskedelmi üzleteknél és más haszonhajtó foglalkozásoknál, ugy szintén haszonbérleteknél az utóbbi három évnek, vagy a mennyiben az üzlet vagy vállalat annyi éven át még fenn nem állana, annak megkezdésétől számitandó jövedelme; bánya és hutaműveknél, a második osztályba tartozó járandóságoknál és kamat- vagy életjáradékoknál az utolsó évi tiszta jövedelem, azon évi decz. 31-én fennálló tettleges állapot szerint.

26. § Az adóhivatalnok a 24-ik §-ban emlitett vizsgálatot, a mennyiben az adókötelezettekkel és másokkal, kiket megkérdezendőknek vél, személyesen kiván értekezni, a lehetségig azon községben folytatandja, melyben az illetők laknak, egyébiránt eljárásában köteles kerülni minden faggatást és családi viszonyokba avatkozást; vizsgálatát csak a szükséges adatokra és tényleges viszonyokra terjesztvén ki.

27. § Az adóhivatal, az illető jövedelmi adólajstromot, az általa tett észrevételekkel együtt, minden egyes község előljáróságának megküldi a végett, hogy az a község házánál nyolcz egymásután következő napon mindenki által leendő megtekinthetés végett azonnal kitétessék, mi a községben szokott módon közhirré teendő.

28. § Az adóhivatal a jövedelmi adó alá tartozók lajstromát a 24-ik §-ban emlitett módon megvizsgálván, megyékben és kerületekben községenkint, sz. kir. városokban városrészenkint illetőleg szakaszonkint összeállitja és lehető észrevételeivel együtt az adókivető bizottság elé terjeszti.

29. § Az adókivető bizottság feladata, az adóhivatal által beadott jövedelmi adólajstromot minden tekintetben megvizsgálni és megállapitani.

30. § Az adókivető bizottságok, a pénzügyminister rendelete folytán, oly számban fognak alakittatni, hogy munkájokat, annak megkezdésétől számitott legfelebb 6 hét alatt bevégezhessék.

31. § E bizottságokhoz elnököt és jegyzőt a pénzügyi tisztviselők közöl a pénzügyminister, vagy annak megbizásából, a pénzügyi igazgató nevez ki. A bizottsági jegyző szavazati joggal nem bir.

32. § Megyékben és kerületekben az adókivető bizottsághoz két-két rendes és két-két póttagot a közgyülés választ, a pénzügyminister ebbeli felhivásának vételétől számitott 15 nap lefolyta alatt; és arról az illető pénzügyi igazgatóságot azonnal értesiti.

33. § A bizottsági tagok a törvényhatóság oy önálló tagjai közől választandók, kik adójuk nagyobb részét föld- vagy házbirtok után fizetik.

34. § A ki bizottsági tagnak választatik, ezen megbizatásának teljesitését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.

35. § A felhozott mentségi okok alapossága felett a törvényhatóság késedelem nélkül határoz.

36. § A bizottság az adóhivatal székhelyén, s oly községekben, melyekben a jövedelemadó alá tartozóknak a 19. § értelmében végrehajtandó összeirása szerint legalább 100 jövedelemadó-köteles lakik, a helyszinén működik, ha ez utóbbiak a bevallások szerint együttvéve és a kereseti adó levonása után legalább 500 frt jövedelmi adót fizetnek.

A többi községeknek és pusztáknak jövedelmi adólajstromai vagy a fönnebb kijelölt helyek egyikén, vagy a járásnak a bizottság által e végre, az adókötelesek kényelmének lehető tekintetbe vételével, kijelölendő egy vagy több községben fognak megvizsgáltatni.

37. § A törvényhatóságok által választott bizottsági két állandó taghoz azon község, melyben a bizottság működik, szintén két tagot választ a község azon adózói közől, kik adójuk nagyobb részét föld vagy házbirtok után fizetik.

E községi tagok mindazon községek adólajstromai megvizsgálásában részt vesznek, a melyek ott vizsgáltatnak meg, és a többi bizottsági tagokkal egyenlő szavazattal birnak.

38. § A községi bizottsági tagok választásának eszközlése iránt az alispán, illetőleg a polgármester azonnal intézkedni fog, a mint a bizottság által arról értesittetik, hogy melyek azon községek, a melyek bizottsági tagok választására felhivandók.

39. § Sz. kir. városokban a teendőkhöz képest egy, vagy több adókivető bizottság alakitandó; miről a pénzügyminister fog rendelet utján intézkedni.

40. § Ezen bizottságoknál is az elnököt és a jegyzőt, a 30. § szerint, a pénzügyminister nevezi ki.

41. § Minden egyes bizottság részére két bizottsági tagot választ a város tanácsa, kettőt a közgyülés; az utóbbiakat, a mennyire lehetséges, az illető városrészek oly lakosai közől, ki a jövedelmi adókötelesek viszonyait ismerik.

42. § Ezen bizottsági tagok a város azon polgárai közől választandók, kik adójukat leginkább házjövedelem után fizetik.

43. § Minden adókivető bizottsági tag, működése megkezdése előtt nyilvánosan, élőszóval következő ünnepélyes fogadást tesz:

„Becsületemre fogadom, hogy az 1868-ki XXVI. törvénycikk értelme szerint a reám bizottakban részrehajlás nélkül lelkiismeretesen eljárok és polgári kötelességemnek ismerem a törvény rendeletének mindenben eleget tenni.”

44. § A bizottsági tárgyalások helyét és határnapját, az adókivető bizottság elnöke, a két törvényhatósági bizottsági tagnak egyetértésével, nyolcz nappal elébb, közhirré téteti; kijelelvén azon sorozatot is, melyben az egyes községek, illetőleg városrészek, jövedelmi adólajstromai vizsgálat alá fognak vétetni.

45. § Ezen határnapon a bizottság előtt megjelenni kötelesek: az illető adóhivatal kiküldöttje, és megyékben és kerületekben az érdekelt község előljáróságának küldöttei.

46. § A bizottsági elnök által kitűzött tárgyalási napon és helyen, a jövedelmi adóköteles, érdekeinek védelmére személyesen vagy meghatalmazottja által megjelenhetik.

47. § Az adóköteles meg nem jelenése, az adókivető bizottság tárgyalását nem akadályoztathatja.

48. § Ha a bizottsági tárgyalás megkezdésére kitüzött órában akár a törvényhatóság, akár a község által kiküldött bizottsági tagok közöl egyik vagy másik meg nem jelenne, a tárgyalás menetét ez fel nem tartóztathatja.

49. § Az adókivető bizottságban határozathozatalra, az elnökkel együtt 3 tagnak jelenléte szükséges; ha ennyi tag meg nem jelenne, a megjelentek jogositva vannak a hiányzó bizottsági tagokat a póttagok behivása által, s addig is, mig ezek megjelennének, a tanácskozás fennakadásának elháritása végett a vidéken lakó más egyénekből helyettesiteni.

50. § Az adókivető bizottsági ülések nyilvánosak.

51. § Az adókötelesek által beadott jövedelem-bevallások és az azokra nézve, az adóhivatal által tett észrevételek ellen, bárkinek is jogában van adatokat terjeszteni az adókivető bizottsághoz, vagy annak elnökéhez. Teheti ezt, az adókivető bizottsági tárgyalás alkalmával is, ha ez iránti szándékát a bizottságnak bejelentni és nyilatkozat-tételre a bizottságtól engedelmet nyer.

52. § Az egyes községekből megjelent előljárók a tárgyalás folyama alatt minden felmerült körülmény iránt nyilatkozni és a hozzájuk intézett kérdésre, tudomásuk szerint felvilágositásokat adni kötelesek.

53. § Az adókivető bizottság jogositva van:

a) a jövedelmi adóbevallásokat és az ezekre vonatkozó kérdéseket, ugy az adóhivatalnak, mint az illető adózónak meghallgatásával körülményesen megvizsgálni;

b) az illető adózóktól bevételeiknek és kiadásaiknak kimutatását kivánni; és

c) ha szükségesnek látja, tárgyalásaira szakértőket meghivni.

54. § Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek jövedelme megitélhető, köteles mindenki, tudomása szerint felvilágositást adni, ha erre az adókivető bizottság által felszólittatik, kivéve azokat, kik az adóköteles ellen vagy mellette a köztörvény szerint sem tanuskodhatnak. (72. §)

55. § A tárgyalásnál, az illető adóhivatali kiküldött a községekkel közlött jövedelmi adólajstromban követett sorrend szerint élőszóval egyenkint elősorolja a bevallásokat, és az azokra vonatkozó észrevételeit. Az érdekelt fel van jogositva, ellenészrevételeit hasonlókép élőszóval megtenni.

56. § Miután az adókivető bizottság kérdéseire mindkét részről a felvilágositó válasz megadatott: a bizottság egy tagjának kivánatára a mellékszobába vonulván, szótöbbséggel végzést hoz s azt a nyilvános ülésben kihirdeti.

57. § A végzés kihirdettetvén, jogában áll, mind az adóhivatal kiküldöttjének, mind az adózónak az iránt nyilatkozni, kivánja-e az ügyet az illető felszólamlási bizottsághoz végeldöntés végett felebbezni.

58. § A felebbezés az adó behajtását nem gátolja.

59. § A felebbezett ügyre vonatkozó bevallási ivre jegyeztetik a bizottság végzése. A felebbezés okainak irásbeli kifejtésére mindkét fél részére 8 napi határidő adatik, melynek letelte után irásbeli nyilatkozat többé el nem fogadtatik; hanem minden a felebbezett ügyre vonatkozó irat hivatalból küldetik át a felszólamlási kerületi bizottsághoz.

60. § Az adókivető bizottságok jogában áll ott, hol az adóhivatal által tett jövedelmi adójavaslatot csekélynek találja, ezt a nyert felvilágositások alapján felebb emelni; mely esetben az érdekelt adóköteles, ha a bizottság előtt személyesen vagy meghatalmazottja által meg nem jelent volna, meghallgatása és a hozandó itélet kihirdetése végett 8 napot meg nem haladó határidőre behivandó, kinek jogában áll, ellenészrevételeit akkor megtenni, sőt az ügyet a kihirdetés napján felebbezni.

61. § Ha az érdekelt az előző § értelmében kitüzött napon személyesen vagy meghatalmazottja által meg nem jelent volna, ez a végzésbe való belenyugvásnak tekintendő.

62. § Mihelyt egy községre nézve a jövedelmi adó bizottságilag megállapittatott, az arról szóló lajstrom az illető község előljáróságának megküldetik.

63. § A községi előljáróság köteles ezen lajstromot gondosan megőrizni, és ebben nemcsak a felszólamlás folytán támadt változásokat, de a jövedelmi adó alá tartozó személyek, üzletek és vállalatoknál idő folytán netalán előfordult változásokat is bejegyezni és utóbbiakról az illető adóhivatalt évnegyedenkint értesiteni.

64. § Felszólamlási bizottság minden pénzügyi igazgatóság székhelyén alakittatik.

65. § Elnökét a belügyminister nevezi ki; két bizottsági tagot a vidék önálló és nem érdekelt tagjai közől, a pénzügyminister hiv meg, kettő pedig a következő módon választatik meg. Minden törvényhatóság, mely ugyanazon egy pénzügyi igazgatóság kerületében létezik, a pénzügyminister felhivásának vételétől számitott 15 nap alatt, két küldöttet választ, kik a pénzügyi igazgatóság székhelyén, - a felszólamlási bizottság elnöke által kitüzött napon, - összegyülvén, ugyanennek elnöklete alatt, általános szavazattöbbséggel, maguk közől két rendes s ugyanannyi póttagot választanak a felszólamlási bizottságba.

66. § Az előadói teendőket a pénzügyi igazgató által kijelölt pénzügyi hivatalnok végzendi, ki azonban szavazati joggal nem bir.

67. § A felszólamlási bizottság ülései nyilvánosak; végzéseit az 56. §-ban körülirt módon hozza, és tagjai a 43. § szerint fogadást tesznek.

Végzései nem felebbezhetők.

68. § A felszólamlási bizottság megkezdi működését, mihelyt a pénzügyi igazgatóhoz, az adókivető bizottságtól felebbezett ügyek érkeztek; ennélfogva a felszólamlási bizottság elnökét ezen körülményről a pénzügyigazgató azonnal értesiteni tartozik.

69. § Ha a felszólamlási bizottság tagjai közől egyik vagy másik bármi oknál fogva meg nem jelent, ennek helyét a helybeli pénzügyi törvényszék azon tagja pótolandja, kit e végett a felszólamlási bizottság felkér.

70. § Határozat hozatalra a felszólamlási bizottságnál az elnökön kivül két tag jelenléte szükséges.

71. § A felszólamlási bizottságnak jogában áll:

a) a fenforgó kérdéseket megvizsgálni;

b) titoktartás kötelessége mellett az illető adókötelezettek üzleti könyveit megtekinteni;

c) szakértőket tárgyalásaira meghivni;

d) tanukat hit alatt kihallgattatni, az illető biróságok által.

72. § Ha akár az adókivető bizottságnál, akár a felszólamlási bizottságnál oly ügy tárgyaltatik, mely a bizottság bármely tagjának, vagy rokonának ügye, ez esetre a bizottság a 49-ik, illetőleg 69-ik szakaszok rendelete szerint, helyettest fog behivni.

73. § Bizottsági tagnak választott, vagy a pénzügyminister által nevezett egyén, ki az ebbeli felhivást alapos ok nélkül elfogadni vonakodik, az illető törvényhatóság törvényszéke előtt nyomban meginditandó tiszti ügyészi kereset utján az állampénztár javára 50-től 200 frtig terjedhető birsággal büntetendő.

74. § A bizottságok tagjai az államkincstárból napidijat huznak, és pedig:

a) a törvényhatósági bizottsági tagok az utazási idő beszámitásával 4 frtot;

b) községi bizottsági tagok 2 frtot;

c) a felszólamlási bizottságok tagjai 5 frtot és teljes fuvar-költséget.

75. § Az önkéntes vallomások utján kideritett jövedelem nem szolgálhat visszahatólag elmult évekre való pótlólagos adókivetésre. Ezen törvény életbe lépte előtt történt jövedelem-eltitkolások miatt senki többé büntetés alá nem vonható, ha eddigilé el nem marasztaltatott.

76. § A ministerium felhatalmaztatik, hogy a jövedelmi adóra vonatkozó, eddig gyakorlatban volt szabályokat, a mennyiben a jelen törvény által megváltoztatva nincsenek, továbbá is alkalmazhassa.

77. § A jelen törvény érvényes 1869. évi deczember 31. napjáig.

78. § E törvény végrehajtásával a pénz- és belügyministerek bizatnak meg.