1868. évi XXXI. törvénycikk

az uzsoratörvények eltörléséről * 

1. § A szerződési kamatlábnak az eddigi törvényekben foglalt korlátozása megszüntettetvén, azt a szerződő felek irásbeli szerződés által tetszésök szerint állapíthatják meg.

2. § Ha a kölcsönről irásbeli szerződés nem létezik, vagy létezik ugyan, de abban a kamat csak általánosan, az összegnek vagy a kamatlábnak számszerű meghatározása nélkül van kikötve; valamint azon esetben is, ha a kamat szerződésileg nincs kikötve, hanem az a törvény határozatainál fogva jár: az egy évi kamat a fizetendő tőke hat százalékát teszi.

3. § A szerződő feleknek szabadságukban áll az irásbeli kölcsönszerződésben azt is kikötni, hogy a kölcsön visszafizetése az adott tőkénél nagyobb mennyiségü vagy más és jobb minőségü dolgokban történjék.

4. § Lejárt kamatok után csak akkor jár kamat, ha az világosan kiköttetett, vagy pedig ha a lejárt kamat bepereltetett, mely utóbbi esetben az a kereset benyujtása napjától számíttatik.

5. § Az eddig létrejött és akár felmondáshoz, akár felmondás nélkül bizonytalan időre kötött pénzkölcsönök visszafizetésére az adós a jelen törvény kihirdetésétől számitandó fél év letelte előtt törvényesen nem szoritható, kivéve, ha a visszafizetési határidő, előrebocsátott felmondás folytán, már ezen törvény életbelépte előtt lejárt.

A felmondás nélkül bizonyos fizetési határidőhöz kötött, valamint a váltókon alapuló kölcsönök e § szabálya alá nem tartoznak.

6. § A jelen törvény kihirdetését megelőző olyan cselekvények miatt, a melyek az eddigi törvények által tiltott uzsoráskodást képeznek: a tőke és kamatok elvesztésére vagy büntetésre is irányzott kereset többé nem inditható.

Az adósnak azonban szabadságában áll az eddigi törvényeken alapuló s a fölösleg fizetett összeg visszatéritését tárgyazó jogát, saját felperessége alatt, érvényesiteni.

7. § Azon uzsoraperek, a melyek ezen törvény kihirdetése napjáig végrehajtással még be nem fejeztettek, a mennyiben a tőke és kamatok elvesztésére vagy büntetésre is irányozvák, nem folytathatók, illetőleg az azokban hozott itéletek végre nem hajthatók.

Az adós azonban, ha a kereset a fölösleg tett fizetés visszatéritésére is intéztetett: a pert, csupán erre nézve, folytathatja, illetőleg az itélet e kérdésre vonatkozó részének végrehajtását eszközölheti; ha pedig a kereset erre nem volt irányozva, eme jogát saját felperessége alatt érvényesitheti.

8. § Ezen törvény, kihirdetése után, azonnal hatályba lép, s minden azzal ellenkező korábbi törvények és rendeletek eltöröltetnek.

9. § Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg.