1868. évi XXXV. törvénycikk

a bor- és húsfogyasztási adóról * 

1. § Felhatalmaztatik a ministerium, hogy a bor- és húsfogyasztás megadóztatása iránt az 1868-dik évi XVII. törvénycikk értelmében fenálló szabályokat és árszabásokat az 1869-dik évi deczember 31-dikeig érvényben tartsa.

2. § Szőlős gazdáknál a negyven akóig terjedő évi bortermésből átlagosan két akó, s a negyven akót haladó termésből öt százalék nem esik fogyasztási adó alá. Ezen adómentes bormennyiség azonban tizenöt alsó-ausztriai akónál több nem lehet, és ha el nem fogy az év leforgása alatt, a maradék a következő évre adómentes borkészlet gyanánt át nem vihető.

3. § A bor- és húsfogyasztási adó beszedése, a szabályok szerint eddig megengedett ráutalás jövőre megszüntettetvén, következőleg eszközöltetik:

1. megváltás utján, midőn a kincstár vagy magukkal az adókötelezett községekkel az összes bor- és húsfogyasztási adó iránt, vagy egyes húsmérésre jogosított egyénekkel a húsfogyasztási adó iránt bizonyos időtartamra kiegyezkedik;

2. bérbeadás utján, midőn a kincstár vagy magukkal az adókötelezett községekkel vagy vállalkozókkal, vagy az összes bor- és húsfogyasztási adóra vagy külön mindegyikre nézve, haszonbéri szerződést köt;

3. kincstári kezelés utján, midőn a kincstár azon esetben, ha az 1. és 2. pont alatt emlitett egyességek létre nem jöhetnének, a bor- és húsfogyasztási adót pénzügyi közegek által szedeti be.

4. § A pénzügyminister oly községek javára is, melyeknek népessége 2000 lakosnál többre terjed, a mennyiben azokkal a fogyasztási adó beszedése iránt egyezmény létesül, a beszedési költségek fedezése czimén elengedheti az átalány egy részét, mely 500 forintig 10 százalékkal, 500 forinton felül minden további 100 forint után 5 forinttal számitandó, azonban 2000 forintnál többre nem mehet.

5. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.