1868. évi XXXVII. törvénycikk

az arad-temesvári vasut kiépitése tárgyában * 

1. § Az arad-temesvári vasút engedélyezés útján és államkamatbiztosítás mellett rendeltetik kiépíttetni.

2. § Az engedélyezendő vasút Aradról, a tiszavidéki vasút pályaudvarából kiindulva, Új-Aradot, Német-Ságot, Vingát, Orczifalvát, Merczifalvát és Szent-Andrást érintve, Temesvárra vezet, hol az államvasút pályaudvarába szakad.

3. § Ezen pálya építésére és üzletére az egyetemleg kötelezett vállalkozóknak, ugymint a darmstadti kereskedelmi és iparbanknak, Sulczbach testvéreknek Majna Frankfurtban, Klapka Györgynek, végül Cramer Klettnek Nürnbergben az engedély oly kikötéssel adatik meg, hogy az itt engedélyezett pályának építését e törvény hatályba lépte napjától számítva három hónap alatt megkezdik és ugyancsak az elébb érintett naptól számítandó másfél év alatt bevégzik és a közforgalomnak átadják.

4. § Az alföld-fiumei vonal nagyvárad-eszéki részére eső vasúti területek kisajátításáról rendelkező 1868. évi VIII. törvénycikk 7., 8., 9., 10., 11. és 12. §-ainak intézkedései a jelen törvény tárgyát képező vasútvonalra is kiterjesztetnek.

5. § A földtér kisajátítását az engedélyesek a vasút egész hosszában csak egy vágány kiterjedésére tartoznak ugyan saját költségökön eszközölni; a mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a kormány czélszerünek itélendi a terület kisajátítását már most két vágányú vasútra eszközölni, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek.

6. § Mihelyt a forgalom annyira növekedett, hogy az átlagos bruttó jövedelem évenkint egymást követő két évben mértföldenkint 120,000 osztr. ért. forintot ezüstben felül halad, azonnal és minden kártalanítás nélkül tartoznak az engedélyesek a második vágányt elkészíteni.

Ha pedig a kormány a második vágány elkészítését előbb kivánná, mintsem a brutto jövedelme mértföldenkint 120,000 forintot ezüstben elérne, akkor ez iránt közte és az engedélyesek közt külön megállapodásnak lesz helye.

7. § Az engedélyesek, mind az építkezés helyességének és czélszerűségének, mind a kitűzött határnapok alatt leendő befejezésének biztosítása végett megfelelő tettleges biztosítékot tartoznak nyújtani; egyébiránt az építési részletes tervezetek a kormány által helybenhagyott átalános vonalozás alapján lesznek az engedélyesek által készitendők, és ugyancsak az által, mely azokat megvizsgálandja és szükség esetében módosítandja, jóváhagyandók.

8. § Az engedélyezett vasúti vonalra, megnyitása napjától számítva az engedély tartamáig, pályamértföldenkint évi 39,500 osztr. ért. forint tiszta jövedelmet ezüstben akkép biztosít az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fennebbi biztosított összeget el nem érné, a hiányt pótolni tartozik.

A biztosított évi jövedelemből tőketörlesztésre azon összeg lesz fordítandó, melyet a kormány egy általa jóváhagyandó törlesztési terv szerint e czélra kijelöl, olyképen, hogy a kibocsátott tőke még az engedély tartama alatt törlesztessék.

Azon összegek azonban, melyeket az állam az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek fizetend, egyedül mint egy évenkint négy százalékkal kamatozó előleg tekintendők és kezelendők.

9. § A vállalkozók üzletjoga a vállalatra nézve, a mennyiben az állam az engedélyokmányban fentartott azon jogával, hogy 30 év mulva a vasútat beválthatja, élni nem akarna, az ezt illető törvény hatályba léptétől számítandó 90 évre terjesztetik ki.

10. § Az engedély megszüntével az állam ingyen lép az engedélyesek által jó karban átbocsátandó vasút birtokába és haszonvételébe; birtokába veszi különösen a pályaterületet és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alapépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelménynyel, butorzattal ingó- és ingatlansággal együtt.

Azonban az engedély elteltének vagy a pálya harmincz év után lehető beváltásának esetére is, az állam által kiszolgáltatott előlegeknek és ezek kamatainak visszatérítése után, tulajdonosai maradnak az engedélyesek mind a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalapnak és a künnlevő activ követeléseknek, mind a vállalat saját vagyonából emelt épületeknek, milyenek a coakskemenczék, öntődék, gép- és egyéb gyárak, pajták, dockok, melyeknek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott kijelentéssel hatalmaztattak fel, hogy azok nem fogják a vaspályának semmi tartozékát képezni.

11. § Mielőtt az e törvényben engedélyezett vasút építésére az országgyülés által beczikkelyezendő és ő Felsége által szentesítendő engedélyokmány az engedélyt kérők részére a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi ministerek által kiadatnék: jelen törvény hatályba lépte napjától számítandó hat hét alatt kimutatni tartoznak, hogy a vállalat egész részvénytőkéje harmincz százalékának (30%) lefizetése biztosítva van.

12. § Minden más jog és kötelesség tekintetében, úgy az államra, mint az engedélyesekre nézve, a fennálló és alkotandó törvények és kormányrendeletek s a kiállítandó engedélyokmány feltételei lesznek irányadók és kötelezők.

13. § Jelen törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi minister bizatik meg.