1. § A magyar keleti mozdony-vasut fővonala, valamint Gyula-Fehérvár, Maros-Vásárhely és Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalai engedélyezés útján és kamatbiztosítás mellett rendeltetnek kiépíttetni.
2. § Az engedélyezési fővonal és annak szárnyvonalai a következők:
a) a Nagy-Váradtól Kolozsváron, Tövisen, Segesváron, át Brassóig vezető fővonal,
b) a fővonalból Gerendnél kiágazva Maros-Vásárhelyig.
c) a fővonalból Kis-Kapusnál kiágazva Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalak;
d) a fővonalból Tövisnél kiágazó s Gyula-Fehérvárig vezető, s így az arad-gyulafehérvári vaspályába szakadó szárnyvonal.
A mennyiben az állam a fővonalnak Brassótól az oláh határszélig leendő folytatását s illetőleg a szomszéd oláh vasutakkal való összeköttetését kivánni fogná, mire nézve az elhatározás szabadságát az ország magának teljesen fentartja, az engedélyesek egyuttal biztosíttatnak az iránt, hogy hasonló feltételek mellett a Brassótól az oláh határszélig folytatandó vonal kiépítésére, a fenforgó jelen fontos okok tekintetéből, az elsőbbségi jog őket fogja illetni.
Ugyancsak eme feltétel alatt az engedélyeseknek megadatik továbbá az előjog a Kolozsvártól Beszterczére és a Brassótól Gyergyó-Szent-Miklósra vezető szárnyvonalakra, végül a Maros-Vásárhelytől vezető szárnyvonalnak felfelé a Marosvölgyben leendő folytatására.
3. § Az említett vasutvonalak építésére és üzletére az egyetemleg kötelezett vállalkozóknak, úgymint Warring Károlynak Londonból és általa megnevezendő társainak a jelen engedély azon kikötéssel adatik meg, hogy az engedélyesek kötelesek:
1. a nagyvárad-brassói fővonal nagyvárad-kolozsvári szakaszának építésénél - az állam költségén eddig teljesített munkálatok és beszerzett építési anyagok szerződés szerinti átvétele mellett - a jelen törvény hatályba lépte után azonnal folytatni;
2. a vonalozási munkálatokat a kolozsvár-gerendi, továbbá a gyulafehérvár-tövis-gerend-marosvásárhelyi és a tövis-kiskapus-segesvári szakaszokon az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítandó négy hét alatt, a többi vonalszakaszok vonalozási munkálatait pedig az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítva, három hónap alatt megkezdeni;
3. a kolozsvár-gerendi és gyulafehérvár-tövis-gerend-marosvásárhelyi, valamint a tövis-kiskapus-segesvári szakaszok építését az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítva négy hónap alatt, a többi fennérintett vonalszakaszok építését pedig ugyancsak az engedélyezési törvény hatályba lépte napjától számítva egy év alatt megkezdeni;
4. az itt engedélyezett vonalak a következő határidők alatt befejezni és a forgalomnak átadni.
a) a nagyvárad-kolozsvári szakaszt 1869. évi deczember hó végéig;
b) a gyulafehérvár-tövis-gerend-marosvásárhelyi és a tövis-kiskapus-segesvári szakaszokat 1870-dik évi deczember hó 1-jéig;
c) a kiskapus-nagyszebeni szakaszt 1871. évi november hó 1-jéig; végre
d) a kolozsvár-gerendi és a segesvár-brassói szakaszokat 1872. évi october 1-jéig.
Szabadságukban áll egyébiránt az engedélyeseknek, hogy ha ezen kijelölt vonalaknak valamely szakaszai előbb elkészülnének, azokat a kormánytól kieszközlendő engedély mellett, a kitűzött határidő előtt is, az alább a 8. §-ban említett sorrendben, a forgalomnak átadhassák, és a reájok eső biztosított összeget igénybe vehessék.
4. § Az alföld-fiumei vonal nagyvárad-eszéki részére eső vasuti területek kisajátításáról rendelkező 1868. évi VIII. tövényczikk 7., 8., 9., 10., 11. és 12. §-ainak intézkedései a jelen törvény tárgyát képező vasutvonalra is kiterjesztetnek.
5. § A földért kisajátítását az engedélyesek a vasut egész hosszában csak egy vágány kiterjedésére tartoznak ugyan saját költségükön eszközölni; a mennyiben azonban, tekintettel a jövőre, a kormány czélszerűnek itélendi a terület kisajátítását már most két vágányú vasutra eszközölni, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek.
6. § Mihelyt a 2. §-ban körülirt vonalak valamelyikén annyira növekedett a forgalom, hogy az egy évi brutto jövedelem mértföldenkint 120,000 o. é. forintot ezüstben fölülhalad: akkor az engedélyesek azon időponttól kezdve, midőn az államkamat biztosítását többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek, az illető vonalon, minden kártalanítás nélkül egy második vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztosítás igénybevételének ideje alatt a forgalom növekedésénél a ministerium bármelyik vonalon kivánhatja a második vágány előállítását, csakhogy ezen esetben a részletek külön egyesség utján fognak az engedélyesekkel megállapíttatni.
7. § Az engedélyesek mind az építkezés helyességének és czélszerüségének, mind a kitüzött határnapok alatt leendő befejezésének biztosítása végett megfelelő tettleges biztosítékot tartoznak letenni. Az építés a nagyvárad-kolozsvár szakaszt illetőleg a kormány közegei által készített közegei által készített, s a szükséges kiegészítésekkel még pótlandó részletes tervezetek alapján eszközlendő. A jelenleg engedélyezett vonalak többi szakaszait illetőleg pedig az építési részletes tervezetek, a kormány által helybenhagyott általános vonalozás alapján lesznek az engedélyesek által készítendők, és ugyancsak a kormány által, mely azokat megvizsgálandja és szükség esetén módosítandja, jóváhagyandók.
8. § Az összes engedélyezett vasutvonalakra, megnyitásuk napjától számítva az engedély tartamáig, a szerződésben e czélból szabályozott országos ellenőrzés épségben tartása mellett, átlagosan, mérföldenkint évi 46,750 osztr. értékü forint tiszta jövedelmet, s ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján, a kibocsátott tőkének még az engedély tartama (90 év) alatti törlesztésére fordítandó 600 osztr. ért. forint évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosít az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mérföldenkint a fennebbi biztosított összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik.
A biztosítás érvénye az alább érintendő minden egyes szakasznál úgymint:
1. a nagyvárad-kolozsvári;
2. a gyulafehérvár-tövis-gerend-marosvásárhelyi;
3. a tövis-kiskapus-segesvári;
4. a kiskapus-nagyszebeni;
5. a kolozsvár-bózs-gerendi; és végül
6. a segesvár-brassói szakaszoknál minden egyes szakaszra nézve külön-külön azon napon kezdődik, a melyen egy-egy szakasz a közforgalomnak átadatik; mindazonáltal azon határozott kikötéssel, hogy azon sorrendben lesznek a forgalomnak átadandók, a mely sorrendben a jelen engedélyezési törvény 3. §-ában kijelölt határidők szerint befejezendők, s így a kapcsolatos vaspályákkal összeköttetésbe hozandók.
Egyuttal kimondatik, hogy a pálya-mértföld után biztosított évi tiszta jövedelem és törlesztési hányad az itt engedélyezett pályáknál legfölebb 80 1/4 mérföldnyi hosszúságú maximal kiterjedésre lesz igénybe vehető.
Azon összegek azonban, melyeket az állam az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek fizetend, egyedül mint az évenkint négy százalékkal kamatozó előleg tekintendők és kezelendők, melyek a vasúti társaság által, a mint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi jövedelmet meghaladja, azoknak és kamatainak teljes törlesztéseig visszafizetendők.
9. § A vállalkozók üzletjoga a vállalatra nézve, a mennyiben az állam az engedélyokmányban fentartott azon jogával, hogy 30 év mulva a vasutat beválthatja, élni nem akarna, a nagyvárad-kolozsvári vonalrész megnyitása napjától számítandó 90 évre terjesztetik ki.
10. § Az engedély megszüntével az állam ingyen lép az engedélyesek által jó karban átbocsátandó vasut birtokába és haszonvételébe; birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden belszerelvénynyel, butorzattal, ingó- és ingatlansággal együtt.
Azonban az engedély elteltének, vagy a pálya 30 év után lehető beváltásának esetére is az állam által kiszolgáltatott előlegeknek és ezek kamatainak visszatérítése után, tulajdonosai maradnak az engedélyesek mind a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalapnak és a künn levő activ követeléseknek, mind a vállalat saját vagyonából emelt épületeknek, milyenek a coakskemenczék, öntődék, gép- és egyéb gyárak, pajták, dockok, melyeknek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott kijelentéssel hatalmaztattak fel, hogy azok nem fogják a vaspályának semmi tartozékát képezni.
11. § Mielőtt az ezen törvényben engedélyezett vasut építésére az Ő Felsége által szentesített és az országgyülés által beczikkelyezett engedélyokmány az engedélyt kérelmezők részére a közmunka- s közlekedési és a pénzügyi ministerek által kiadatnék: jelen törvény hatályba lépte napjától számítandó három hónap alatt kimutatni tartoznak, hogy a vállalat egész részvénytőkéje harmincz százalékának (30%) lefizetése biztosítva van.
12. § Minden más jog és kötelesség tekintetében, ugy az államra, mint az engedélyesekre nézve, a fennálló és alkotandó törvények és kormányrendeletek, valamint az engedélyokmány feltételei lesznek irányadók és kötelezők.
13. § Az engedélyokmánynak egy példánya az országos levéltárba teendő le.
14. § Jelen törvény végrehajtásával a közmunka- s közlekedési és a pénzügyi minister bizatik meg.
