1. § Az 1867. XV. törvénycikkben kimondott közös jótállás folytán a függő adósság kezelése mind a magyar korona országai, mind a birodalmi tanácsban képviselt országok részéről a közös pénzügyministerre bizatik, a ki azt ministeriumának egyik osztálya által külön kezelteti.
2. § E kezelés ellenőrzésére mind a magyar korona országai, mind a birodalmi tanácsban képviselt országok külön-külön hat tagból és három póttagból álló ellenőrző bizottságot választanak.
3. § E bizottságok tagjai az illető törvényhozások megbizatásának egész idejére választatnak, s működésüket az országgyülés és birodalmi tanács feloszlatása esetében is mindaddig folytatják, míg az ujolag egybegyűlt törvényhozó testületek uj választásokat tehetnek.
4. § Mindegyik ellenőrző bizottságba két tag és egy póttag a főrendek, illetőleg az urak házából, s négy tag és két póttag a képviselő, illetőleg az alsóházból választatik.
5. § Az időközökben kilépő tagok póttagok behivása által pótlandók.
6. § Mindegyik bizottság saját kebeléből választja elnökét, s a működésre nézve létrejött közös megállapodást, ugy az ellenőrködés eredményét saját jegyzőkönyébe igtatja.
7. § Mindegyik bizottság ellenzárlatot gyakorol az államjegyek főtartalékára nézve.
8. § Az ellenőrző bizottságok tagjai rendszeresített fizetés nélkül teljesítik kötelességöket.
A közös ministerium székhelyén kivül lakó tagok azonban utazási s napidijat huznak, melyet az illető törvényhozás határoz meg.
9. § Határozat hozására mindenik bizottságban legalább 3 tag jelenléte szükséges.
10. § Az ellenőrző bizottságok tagjai eljárásukért csak saját országgyülésüknek felelősek.
11. § A szükséges munkaerők az illető pénztári és számviteli hivatalok személyzetéből adatnak a bizottságok rendelkezésére a közös pénzügyminister által.
12. § Az ellenőrző bizottságok feladata:
a) helyes ellenőrzési szabályok alkalmazásával őrködni a felett, hogy a forgalomba bocsátott pénzjegyek, tehát állam- és váltójegyek összege meg ne haladja a törvényhozások által megállapított maximumot;
b) ellenőrizni az államjegyek és váltójegyek készletét, a jegyek készítését, s az elhasznált jegyek megsemmisítését;
c) felügyelni, hogy az 1867:XV. tc. 5-ik §-ában a sóbányai utalványok és államjegyek között megállapított viszony a törvény értelme szerint akképen tartassék fenn, hogy a sóbánya-utalványok időnkinti kevesbedése folytán az államjegyekből és a váltópénzjegyekből álló és összesen 312 milliót tevő függő adósságnak növekedése állandóvá ne váljék;
d) a függő adósságról havonkinti kimutatásokat közrebocsátani.
13. § A közös pénzügyminister s alárendelt közegei tartoznak törvényes hatáskörükbe tartozó minden miveletről az ellenőrző bizottságoknak felvilágosítást adni, könyveiket és számadásaikat megtekintés végett nyitva tartani.
14. § Mindenik ellenőrző bizottság évenkint külön jelentést tesz eljárásáról az illető törvényhozásnak.
15. § Ha e jelentésben olyan előterjesztés foglaltatnék, mely közös törvényhozási intézkedést igényel: az illető törvényhozás felszólítja kormányát, hogy az 1867:XV. törvénycikk 5-ik §-a alapján a másik törvényhozás felelős ministeriumával is érintkezésbe téve magát, azon tárgyban terjeszszen elő törvényjavaslatot.
16. § Ha az ellenőrző bizottságok bármelyike a közös pénzügyminister ellen a függő adósságok kezelésére nézve oly vádat emelne, mely a kereset alá vételt vonhatná maga után, s az illető törvényhozások a vád alá helyezést kimondatnák: erről a delegatiók értesíttetnek. A delegatiók ez esetben minden oly tárgyalás mellőzésével, mely a függő adósságoknak hatáskörükbe nem tartozó kérdésére vonatkoznék, azonnal a biróság megalakításához látnak.
17. § Az államjegyek és váltójegyek készítése, az ezekre való felügyelet, az elhasznált jegyek megsemmisítése, a forgalmon kivül helyezett jegyek beváltása, s az ezen miveletek körüli eljárás által igényelt költségeket és dijazásokat a magyar korona országai 30%, a birodalmi tanácsban képviselt országok pedig 70% arányban viselik.
18. § A folyó 1868-ik évre ezen költségek fejében a magyar pénzügyminister 200,000 forintot fog a közös pénzügyministernek számadás terhe alatt átszolgáltatni.
19. § A függő adósság kezelési költségei jövőre, az ellenőrző bizottságok előirányzata alapján, az illető törvényhozások költségvetéseibe vétetnek föl; s e költségek hova fordításáról az ellenőrző bizottságok elé adatik a számadás, melyet azok illető törvényhozásaik eléterjesztenek.
20. § Az államjegyek és váltójegyek alakjának koronkint változtatása alkalmával, a forgalmon kivül tett jegyek rendszerint mind nem váltatván be, az államra ez úton háramló nyereség jövőre a pénzjegyek készitési és kiállítási költségének fedezésére szolgáló pénzalapot fogja képezni. Mihelyt ilyen alap lesz, s mindaddig, míg abban az államjegyek kezelési költségére elegendő összeg találtatik: a függő adósságok kezelési költségei abból fedeztetnek.
21. § Az előbbi szakaszban érintett kezelési alap szintén az ellenőrző bizottságok ellenőrködése alá helyeztetik s arról évenkint az ellenőrző bizottságok utján a két törvényhozás (birodalmi tanács és országgyülés) elé terjesztetik a számadás.
22. § Ha a függő adósságok közös kezelése a két törvényhozás intézkedése folytán bármikor és bármiként megszünnék: a 20. §-ban érintett kezelési alap a magyar korona országai, és a birodalmi tanácsban képviselt országok közt a 17-ik §-ban említett arány szerint osztatik meg.
