1868. évi XLIX. törvénycikk

a vasutak és csatornák épitésére felvett kölcsön hováforditásáról * 

Az 1867:XIII. törvénycikk 6. §-a értelmében rendeltetik:

1. § A vasutak és csatornák építésére felvett kölcsönből eszközlendő leszen:

a) a hatvan-miskolczi, és zákány-zágrábi vasutak kiépítése;

b) a pest-hatvan-salgótarjáni vasútvonalnak, mely az államkincstár számára megvétetett, a forgalom igényeinek megfelelő állapotba helyezése;

c) az alföld-fiumei vasut károlyváros-fiumei részén megkezdett munkálatok folytatása;

d) a magyar éjszakai vasutvonalnak Salgótartjántól Losoncz és Beszterczebánya felé folytatása, csatlakozásul a kassa-oderbergi vasutvonalhoz;

e) az éjszakai vasutvonal Hatvantól Jászberényen át Szolnokig vezetendő szárnyvonalának elkészítése.

f) a bányaipar előmozdítása végett Miskolcztól Putnok felé azon pontig vezetendő vasut építése, melyből a vasiparral foglalkozó bányavidék egyes völgyei kiágaznak.

2. § Felhatalmaztatik továbbá a ministerium, hogy ha az ezen törvény 1. § f) pontjában említett vonalból kiindulva a vasiparral foglalkozó bányavidékek valamelyike az illető vonallal saját érdekében csatlakozni kivánna; s e végett a vasutépítési tőke két harmadrészének beszerzéséről, vagy biztosításáról már maga gondoskodott: a bányaipar emelése tekintetéből az építési költségek egyharmadrészét, mely segély azonban gőzmozdonyu vasutnál mértföldenkint 100000 forintnál többre nem mehet, a vasut tiszta jövedelme aránylagos részének lekötése mellett rendelkezésére bocsáthassa az illető vállalatnak.

A nyiregyháza-unghvári gőzmozdony vaspálya építésére kamatbiztosítás nélkül vállalkozó részvényesek a ministerium által jóváhagyandó építkezési költségek egy harmadrészének erejéig hasonló feltételek mellett lesznek segélyezendők.

3. § E törvény végrehajtásával a pénzügy- s közmunka és közlekedésügyi ministerek bizatnak meg.