1. § A tiszavidéki vaspálya-társulat részére 1861-től 1867-ig kamatbiztositás fejében adott 4. 566,978 frt 31 krnyi előlegnek, valamint az ezen előleg után f. é. november hó 1-ső napjáig járó 742,202 frt 34 krra menő 4%-os kamatoknak, és igy összesen a társulat 5. 309,180 frt 65 krt tevő tartozásának törlesztése iránt elfogadtatik az emlitett társulat részéről a pénzügyministernek tett azon ajánlat, miszerint a társulat 26,545 darab 200 frt-ról szóló társulati részvényt fog névszerinti értékben átadni a kincstárnak; a fenmaradt különbözet pedig készpénzben egyenlitendő ki.
2. § A kötendő egyezményben biztosittassék az államkincstár arról, hogy ez mindaddig, mig birtokában lesz ezen részvényeknek, érdekeltségéhez képest a nevezett vaspálya-társulat igazgatóságában legyen kellőkép képviselve.
3. § Ezen ujabb részvény-kibocsátás által 276,077 frt 35 krral folyó értékben emeltetik fel a társulat részére járó biztositási összeg.
4. § Azon határozatok, melyek az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki részére vonatkoznak, ugy szintén azok, a melyek a magyar észak-keleti vasut-engedélyokmányokban a kamatbiztositásból származó előlegek visszafizetése módozatairól szólanak, a tiszavidéki vaspálya-társulatra is kiterjesztetnek. S ehez képest a társulat a mutatkozó tiszta jövedelem feleslegének felét a kamatbiztositás alapján jövőben esetenkint adandó államelőleg lerovására köteles forditani, másik felét pedig a részvényeseknek osztalékba adhatja.
5. § A pénzügyminister megbizatik, hogy terjeszszen elő a legközelebbi országgyülés alatt törvényjavaslatot egy, a kamatbiztositásból eredhető fizetések fedezésére szolgáló tartalék-alapból, melynek megalapitására a 2-dik §-ban emlitett részvények fognak szolgálni.
6. § Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
