1869. évi III. törvénycikk

a népszámlálás * 

1. § A magyar korona országainak területén általános népszámlálás rendeltetik el. Ezen népszámlálás az 1869. deczember 31-én létező népességi állapot szerint 1870 január 3-kán országszerte meginditandó, és teljes befejezéseig szakadatlanul folytatandó.

2. § A népszámlálással egyidőben a lakhelyek és hasznos háziállatok összeirása is eszközlendő.

3. § Mindenki köteles a népszámlálás alkalmából számbaveendő adatokat saját maga, családtagjai, hozzátartozói és lakói után hiven bevallani.

A ki magát a számlálás alól kivonja, vagy hamisat vall be, 20 forintig terjedhető birság alá esik.

Ha valakinek hanyagsága vagy roszakarata miatt a számlálást ismételni kellene, az, az ebből eredő költséget megtériteni tartozik.

Mind ezen költség, mind a birság közigazgatási uton szabatik meg és hajtatik be.

A közigazgatási uton hozott határozat vagy annak végrehajtása ellen, az, ki magát ezek egyike vagy másika által jogaiban sértve lenni véli, jogsérelmének orvoslását a határozatot hozó, illetőleg végrehajtó közigazgatási ellen, hat hónap alatt inditandó keresett illetékes biróság előtt, a törvény rendes birtokon kivül követelheti.

4. § Minden község tartozik a saját számlálása körül hivatalosan működő egy fuvarozásáról és szállásáról saját költségén gondoskodni.

5. § A népszámlálás kivitelének módozata, valamint a szükséges utasitásokat a belügy-, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerek, Horvát- és Szlavonországokra n ezen országok kormányával egyetértőleg állapitják meg.

6. § A népszámlálás foganatositására xxxx előre 150,000 frtnyi rendkivüli hitel nyittat földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek.

7. § Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép.

Végrehajtásával Magyarországban a belügy-, földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi és honvédelmi ministerek bizatnak meg.

Horvát-Szlavonországban pedig a végre végrehajtást azon országok kormánya teljesitendi.