Az Ő Felsége az ausztriai császár s Magyarország apostoli királya és a svájczi szövetség közt az 1867. évi XVI. tc. III. czikke értelmében kötött és Bécsben 1868 julius 14-én aláirt kereskedelmi szerződés, miután az az országgyülés által elfogadtatott s utóbb mind a két szerződő fél részéről szokott módon megerősíttetett, a hozzávaló mellékletekkel és zárjegyzőkönyvvel együtt ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
A fennemlitett államszerződés szövege következő:
Ő Felsége az ausztriai császár, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya egyrészről, és a svájczi szövetség másrészről az államaik és birtokaik közti kereskedelmi viszonylatokat kölcsönösen könnyiteni és kiterjeszteni óhajtván, elhatározták, hogy e végre szerződést kötnek egymással, és meghatalmazottaikká nevezték ki:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő formában talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkeket állapitották és kötötték meg:
A két szerződő fél kölcsönösen biztositja egymást, hogy be- és kiviteli vámokra nézve ugy fognak egymás irányában eljárni, mint leginkább kedvezményezett nemzettel.
Ennélfogva mind a két fél kötelezi magát, hogy minden kedvezményt, minden előjogot és minden lejebbszállitást, melyet az emlitett tekintetben valamely más hatalomnak máris engedélyezett vagy jövőben még engedélyezend, azonképen a másik szerződő fél irányában is minden viszontszolgáltatás nélkül hatályba léptetend:
Kivételt képeznek ez alól:
a) oly kedvezmények, melyek más szomszéd-államok irányában egyedül a határforgalom könnyitésére engedélyezvék jelenleg, vagy fognak jövőre engedélyeztetni, valamint azon vámmérséklések vagy vámmentességek, melyek csupán bizonyos határokra vagy egyes birtokrészek lakosaira nézve érvényesek;
b) azon kedvezmények, melyekben a szerződő felek egyikével a vámrendszer tekintetében most vagy jövőben teljesen egyesült államok részesülnek.
Továbbá kötelezik magokat a szerződő felek, hogy az országaik közti kölcsönös forgalmat semmiféle be-, ki-, és átviteli tilalom által nem gátolandják. Ez alól kivétetnek csupán:
a) az allam-egyedáruságokra (dohány-, só-,lőporra) nézve:
b) egészségrendőri tekintetekből;
c) rendkivüli körülmények közt, hadi szükségletekre nézve lehet helye.
Az egyik területből behozott vagy oda kivitt mindennemű áruk a másik területen minden átviteli vám alól kölcsönösen felmentvék. Az átvitelt illetőleg, a szerződő felek minden tekintetben a leginkább kedvezményezett nemzettel való eljárást biztosítják egymásnak.
A szomszéd határforgalom könnyitésére a szerződő felek közt külön határozatok állapittattak meg, melyek a jelen szerződés A) mellékletében foglaltatnak, és ép ugy tekintendők, mintha magába a szerződésbe volnának felvéve.
Az egyik vámterületről a másikba áthozott bárminemű áruk nem fognak magasabb belső vagy fogyasztási adó alá vettetni (az állam, országok, cantonok, vagy községek javára), mint a melyek hasonnemű belföldi származásu áruk után szedetnek vagy fognának szedetni ezután; fenhagyatnak azonban a következő czikkben foglalt határozatok.
A megelőző czikkben kimondott elv nem alkalmazható az egyes svájczi cantonokban az italok után szedett fogyasztási adókra. Mindamellett arra kötelezi magát a svájczi szövetség, hogy Ő császári és apostoli királyi Felsége mindkét állama területéről származó italokra ilynemü adó sem ujonnan behozatni, sem pedig a fennállók a mostani tételeken tul felemeltetni nem fognak, és hogy azon esetre, ha valamely canton a svájczi terményre vetett illetéket lejebbszállitaná, ezen lejebbszállitás hasonló arányban alkalmaztatni fog az Ő császári és apostoli királyi Felsége mindkét államterületéről származó terményekre is. Ausztriai és magyar borokra nézve, melyek Svájczba hordóban (dupla hordóban is) vitetnek be, bárminő ugyan azok ára vagy minősége, a fizetendő illeték nem haladhatja tul minimumát azon tételeknek, melyek egyszerü hordóban bevitt külföldi borok után az illető cantonban szedetnek.
Kereskedők, gyárosok és más iparüzők, kik igazolják, hogy hazájokban a törvényes adókat fizetik, ha akár személyesen, akár utazóik által vásárlásokat tesznek, és mustrákkal vagy azok nélkül megrendeléseket keresnek, a másik fél területén ezért semminemű további adó fizetésére nem kötelezhetők.
Hasonlóképen vásároknak és sokadalmaknak kereskedés folytatása és saját termesztményeik vagy gyártmányaik eladása végetti látogatásakor mindegyik fél alattvalói a másik területén ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a saját alattvalók.
A jelen szerződés a jóváhagyási okmányok kicserélése után egy hóval lép életbe, és 8 évi időre marad hatályban.
Ha az emlitett időszak lejárta előtt tizenkét hónappal a szerződő felek egyike sem nyilvánitaná abbeli szándékát, hogy a szerződés hatályát meg kivánja szüntetni, az érvényben marad egy év lefolytáig azon naptól számitva, melyen a szerződő felek egyike vagy másika azt felmondandja.
A szerződő felek fentartják magoknak azon jogot, hogy közös megegyezés folytán ezen szerződésen bárminemű oly változtatásokat tehessenek, melyek annak szellemével vagy alapelveivel ellentétben nincsenek, s melyek a tapasztalás folytán hasznosaknak bizonyulandnak.
Jelen szerződés jóvá fog hagyatni, és a jóváhagyási okmányok legfeljebb öt hó lefolyta alatt Bécsben kicseréltetnek.
Minek hiteléül a két fél meghatalmazottjai azt aláirták és pecsétjökkel megerősitették.
[Aláírások]
A végből, hogy az illető határkerületek kereskedése azon könnyitésekben részesittessék, melyeket a mindennapi forgalom szükségletei igényelnek, a magas szerződő felek következőkben egyeztek meg;
1. Az Ausztria és Svájcz közötti határon való forgalomban mind a két államterületen ugy a beviteli, mint a kiviteli vámtól mentesek:
a) minden oly árumennyiség, melyre nézve a szedendő illeték egész összege öt rappnál, illetőleg egy és háromnegyed ausztriai értékü krajczárnál kevesebbet tesz;
b) fű, széna, szalma, alom, elrakolásra vagy mohozásra való moh, takarmányfű, káka és közönséges nád, élő növények (szőlőültetvények és bujtoványok), gabona kalászban, és hüvelyes vetemény szalmájában, töretlen kender és len, friss gyümölcs (valamint friss szőlő is) és burgonya;
c) állatvér;
d) mindennemű tojás;
e) tej és aludttej (turó);
f) faszén, kőszén, turfa és turfaszén;
g) építő-, termés- és kövezeti kő, természeteses malomkövek, salak, kavics, homok, égetlen mész és gipszmárga, agyag és átalában tégla, cserép, pipa, és edény gyártására való mindennemű közönséges föld;
h) korpa, szansza (kisajtolt, tökéletesen száraz olajbogyóhéj), olajpogácsa és más, kisajtolt és kifőzött gyümölcs vagy olajmag maradványa;
i) növényi és ásványszén kilugozott hamva, trágya (guano is), moslék, törköly, lőre, szemét, kő- és agyagedény-cserép, arany és ezüst vakarcs-iszap;
k) kenyér 20 vámfontig bezárólag
friss hus 8 vámfontig bezárólag
sajt 4 vámfontig bezárólag
friss vaj 4 vámfontig bezárólag
2. Ezenkivül be- és kiviteli vámmentesség és a vámutakon kivül való szabad közlekedhetés engedtetik igavonó állatok, gazdasági és más szerszámok és ingóságok számára, melyek a határ legszélén lakó földnép által mezei munka végett vagy átköltözés alkalmával a vámvonalon ki- vagy bevitetnek.
3. Szintugy mentesek ki- és beviteli vám alól azon termesztmények is, melyek a két szerződő fél alattvalóinak az osztrák-svájczi határvonal által a lakosok és gazdasági épületektől elválasztott birtokrészeiből származnak, és ezen lakásokba s gazdasági épületekbe átszállittatnak.
A 2. és 3. alatt engedett kedvezmények azonban csak azon határmellék lakosaira szoritkoznak, mely Ausztriában a határtól egy mértföldnyire, Svájczban pedig két óra járásnyira terjed.
4. A két fél kormányai egyezkedni fognak oly rendszabályok iránt, melyek megtartása mellett bizonyos vidékeken, hol szüksége mutatkozik, bizonyos, mind a bevitelnél, mind a kivitelnél, mind a két államterületen vámmentes tárgyakra nézve a határnak a vámutakon kivüli átlépése meg lészen engedhető.
5. A visszaszállitás kötelessége, a két fél kormányai által közös egyetértéssel megállapitandó vámszabályok szem előtt tartása mellett, a ki- és bevitelben bizonyos időre teljes vámmentességet élvezendnek;
a) oly áruk (a fogyasztási tárgyak kivételével), melyek az egyik szerződő fél területének szabad forgalmából a másik terület vásáraira vagy sokadalmaira vitetnek, vagy a sokadalmi és vásári forgalmon kivül is a végett szállittatnak a másik fél területére, hogy vámhivatali rakhelyeken (rakudvarokban, árucsarnoki hivatalokban stb.) lerakassanak, valamint a kereskedő utazók által behozott mustrák, ha mindezen tárgyak előre meghatározott határidő alatt el nem kelve, visszavitetnek;
b) oly marha, mely vásárokra vagy legelőre hajtatik;
c) átöntés végett átvitt harangok és ólombetük; fonás végett átvitt szalma, viasz, mely fehérités, selyemhulladék, mely gereblés végett vitetik át, csak hogy a feldolgozással járó természetes vagy törvényes sulyhiány tekintetbe vételével, a sulymennyiség szem előtt lészen tartandó.
d) fa, cser (fakéreg), olajmag, kender, len, és más hasonnemű mezőgazdasági termények, melyek az egyik vámterületből vágás, törés, őrlés stb. végett vitetnek át a másikba, és vágva, törve, őrölve stb. az előbbeni vámterületre ismét visszahozatnak.
6. Az összes rajnai kompokon a személyforgalom kiterjesztetik olyformán, hogy az átkelés az első vasuti vonat előtt egy órával nyittatik meg, és az utolsó vonat utáni egy órával záratik be.
7. Állatok és áruk átvitele Svájczból Ausztrián át Samnaunba, valamint Ausztriából Svájczon keresztül Samnaunon át Patznaunba, és mind a két részről megforditott irányban is megengedtetik.
8. A tauferti, martinsbrücki, spüssermühli és ischgli mellékvámhivatalok mindennemű árura és állatra nézve átviteli elbánásra felhatalmaztatnak.
9. A Münstervölgy és Unterengadin közt az Avignovölgyön át való közlekedés ugy árukra, mint állatokra nézve megengedtetik.
10. A martinsbrücki cs. kir. vámhivatal oly árukra nézve, melyek visszkivitel végett ezen vámhivatalhoz kerülnek, felhatalmaztatik a tiroli fogyasztási adó visszatéritésére.
Az osztrák-magyar monarchia és a svájczi szövetség közt mai napon kötött kereskedelmi szerződés aláirása alkalmával, az alólirt meghatalmazottak következő fentartások, kijelentések és megállapodások iránt egyeztek meg, melyek jegyzőkönyvbe igtattattak, és magának a szerződésnek részét képezik:
Ő Felsége, az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya meghatalmazottja kijelenti, hogy az 1863. évi deczember 23-án Ausztria és Lichtenstein közt kötött vám- és adó-egyesületi szerződés 13-dik czikke értelmében, a mai napon kötött kereskedelmi szerződés a nevezett herczegségre is alkalmazandó.
A svájczi meghatalmazott ezen kijelentést tudomásul veszi.
A felek egyetértenek arra nézve, hogy az egymás közti határvonal mentében a szerződés megkötésekor tényleg fennálló vám és forgalmi könnyitések ezen szerződés tartama alatt a létező feltételek alatt fentartassanak és lehetőleg kiterjesztessenek.
Megállapodás jött létre az iránt, hogy azon formaságok iránt, melyek alatt a forgalmi könynyitéseknek helye leend, a megegyezés, a két állam kormányai közti közvetlen levelezés által fog eszközöltetni, mely alkalommal a következő alapelvek lesznek irányadók:
1. Azon tárgyak, melyekre nézve vámmentesség vétetik igénybe, a vámhelyeken minőség és mennyiség szerint bejelentendők és vizsgálat alá bocsátandók.
2. A kivitt és ismét visszahozott, illetőleg behozott és ismét kivitt tárgyakra nézve a vámi elintézés ugyanazon vámhelyeken eszközlendő, akár a határszélen, akár az ország belsejében legyenek ezek.
3. A visszkivitel vagy visszbevitel illő határidők megtartásához köthető, és ha ezen határidők elmulasztatnak, a törvényes adó behajtása elrendelhető.
4. Megengedtetik, hogy az adó biztositása követeltessék, akár összegének letétele, akár más alkalmas módon.
5. Oly sulykülönbségek, melyek kijavitások vagy a tárgyak feldolgozása által keletkeznek, méltányos módon tekintetbe veendők, és csekély különbségek adófizetést ne vonjanak maguk után.
Mindkét fél lehetőleg könnyitett vámkezelésről fog gondoskodni.
7. A szerződő államok mindegyike saját területére nézve meghatározandja azon hivatalokat, melyek kereskedői utazók által mustraképen behozott vámköteles tárgyakra nézve ugy a ki-, mint a bevitelnél az elintézésre jogositvák.
Az isméti kivitel más hivatalnál is történhetik, mint a melynél a bevitel történt.
A bevitelnél mustrákra eső beviteli vám összege kitudandó, és a kereskedelmi utazó által az eljáró hivatalnál vagy készpénzben leteendő, vagy teljesen biztositandó.
Az azonosság megállapitása czéljából az egyes mustradarabok - mennyire lehetséges - rájok nyomott bélyeg, odafüggesztett ólom vagy pecsét által, megfelelő módon, ingyen megjelölendők.
Az elintézési okmány, melyre nézve a közelebbi utasitások a szerződő államok mindegyike által külön adatnak ki, a következőket kell, hogy tartalmazza:
a) a behozott mustradarabok jegyzékét, melyben az árú neme és oly ismertető jelei, melyek az azonosság megállapitására alkalmasak, benfoglaltassanak;
b) a mustrát terhelő beviteli vámnak, valamint annak megemlitését, vajjon készpénzben tétetett-e az el, avagy biztosittatott;
c) a megjelzés módját;
d) azon határidő meghatározását, melynek lejárta után, hacsak a mustrának időközben külföldön lett isméti kivitele, vagy annak valamely rakudvarban történt lerakása nem igazoltatik, a letett beviteli vám számitásba veendő, vagy az adott biztositékból behajtandó.
Ezen határidő egy éven tul nem terjedhet.
Ha a mustrák a kitűzött határidő (d) lefolyása előtt az elintézésre jogos hivatalnál visszkivitelre, vagy egy rakudvarban leendő letétel végett bemutattatnak, ezen hivatal arról tartozik meggyőződni, vajjon ugyanazon tárgyak lettek-e nála bemutatva, melyek beviteli elintézés alá kerültek.
A mennyiben e tekintetben aggodalomra oka nincsen, a hivatal a kivitelt vagy letételt irásban elismeri, és a bevitelnél letett beviteli vámot visszaszolgáltatja, vagy az adott biztositék kiadása iránt kellő intézkedést tesz.
Az egyes cantonok által italoktól szedett fogyasztási adót, illetőleg a Svájcz és Francziaország közt 1864. évi junius 30-án kötött kereskedelmi szerződés F) mellékletében felsorolt tételek érvényesek.
1. Az adómentességben való részesülés czéljából a svájczi kereskedői utazók, az I. mintának megfelelő igazolási okirattal, Ő csász. és apostoli kir. Felségének mindkét államterületbeli kereskedői utazók pedig a II. minta szerint kiállitandó igazolványi jegygyel kell, hogy ellátva legyenek.
Ezen igazolványok azon naptári évre érvényesek, melyre nézve kiállitvák; az előmutató személyleirását és aláirását kell tartalmazniok, és a kiállitó hatóság pecsétjével vagy bélyegével ellátva lenniök.
Ezen igazolvány előmutatása folytán, a kereskedői utazók azonosságuk megállapitása után, az illetékes hatóság részéről az A) és B) alatt ide csatolt minták szerint kiállított iparjegyet kapnak.
Az iparüzőknek és kereskedői utazóknak nem szabad eladás végett árukat magukkal vinniök, ellenben meg van nekik engedve a bevásárolt árukat rendeltetésük helyére magukkal vinniök.
Egyébiránt csak oly kereskedői utazók fognak kölcsönösen adómentesen bebocsáttatni, kik vagy saját maguk, vagy oly kereskedőház részére keresnek üzletet, melynek mint kereskedői segédek szolgálatában állanak.
2. A sokadalmi és vásári forgalmat illetőleg a másik szerződő fél alattvalói, ugy a sokadalmak és vásárok látogatása iránti jogra, valamint a sokadalmi és vásári forgalomtól fizetendő adókra nézve, a saját alattvalókkal teljesen egyenlő bánás alá esnek.
Az ezen kedvezményben részesülni kivánó idegen alattvalók által előmutatandó igazolvány formáját illetőleg, mind a két részről a III. alatti minta fogadtatott el.
Jelen jegyzőkönyv, mely ugy, mint maga a szerződés és melléklete, két példányban vétetett fel az által, hogy a mai nap kötött szerződésnek, melyre vonatkozik, jóváhagyási okmányai kicseréltetnek, különös jóváhagyás nélkül is az érdekelt kormányok által jóváhagyottnak és megerősitettnek tekintetik.
Igazolvány
ipar- és szabadalmi illetékektől való mentten hagyás végett az osztrák-magyar birodalomban teendő kereskedelmi utazásoknál.
Érvényes 18 . . . . . -ik évre.
Svájczi szövetség
(Czimer.)
Jelen igazolvány előmutatója ki . . . . . / kinek czégje az itteni törvényes adókat fizeti . . . . . saját . . . . . / czég . . . . . számára (selyem, gyapju, pamut) áruk vétele / eladása végett, vagy . . . . . utazik.
Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya és a svájczi szövetség közt kötött egyezmény szerint a fentnevezett üzletét Ő császári és apostoli királyi Felségének mindkét állama területén, mint kereskedelmi utazó gyakorolhatja, a nélkül, hogy ezért szabadalmi adó alá esnék, határozottan kijelentetvén mindazonáltal, hogy koránt sincsen joga házaló kereskedést üzni, vagy árukat a vevőnek leendő azonnali kiszolgáltatás végett magával vinni; hanem csupán arra jogosittatik, hogy tetszése szerint vásárlásokat tehet, vagy szolgálatát felajánlhatja és megrendeléseket fogadhat el oly személyektől, kik az ajánlatokat vagy árukat saját üzletforgalmukhoz szükséglik.
Bern. 18 . . . . . év . . . . . án.
(P. H.) A svájczi szövetségi iroda.
Ipar-igazolvány
(A kiállitó hatóság bélyege vagy pecsétje.)
Érvényes 18 . . . . . évre.
N. N. ur kereskedő, gyáros / a . . . . . ház segédje számára, a . . . . . i illetékes hatóság által . . . . . -án kiállitott, és általa előmutatott igazolvány folytán ezennel feljogosittatik, hogy Svájczban, saját üzletének / házának áruira nézve mustrák szerint, vagy megrendelésre vásárlásokat és eladásokat eszközölhessen.
A kiállitás helye és napja.
Az utazó aláirása. (A kiállitó hatóság aláirása.)
(A kiállitó hatóság bélyege vagy pecsétje.)
Az aláirt hatóság részéről N. ur . . . . . -i / az . . . . . -i N. N. ház, kereskedő, gyáros, solgálatában levő segéd részére, ezennel bizonyittatik, hogy . . . . . az . . . . . a nevezett ház üzlete gyakorlásától az országban törvényesen fennálló adókat fizetni köteles.
Jelen igazolvány a nevezett . . . . . urnak a végett szolgáltattatott ki, hogy magát a Svájczban szükséges iparjegy elnyerése végett, az illető svájczi hatóságok előtt igazolhassa.
Ezen bizonyitvány . . . . . hónapra érvényes.
(A kiadás helye és napja.)
(A kiállitó hatóság aláirása.)
(Személyleirás és az utazónak aláirása.,)
Ipar-igazolvány.
Érvényes a kiállitó hatóság bélyege vagy pecsétje 18 . . . . . évre.
N. ur kereskedő, gyáros . . . . . / segéd a . . . . . -i ház szolgálatában az előmutatott számára a . . . . . - i (Svájczban) illetékes hatóság által . . . . . -án kiállitott adóigazolvány alapján feljogosittatik, hogy az osztrák-magyar birodalomban saját kereskedelmi házához, saját iparához / házának kereskedelmi üzletéhez tartozó árukra nézve, mustrák szerint vagy megrendelésre vásárlásokat és eladásokat eszközölhessen.
(A kiadás helye és napja.)
(A kiállitó hatóság aláirása.)
(Az utazó személyleirása és aláirása.)
