Az Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya egyrészről, és a svájczi szövetség közt másrészről az 1867. évi XVI. tc. III. czikke értelmében kötött, és Bécsben 1868 julius 15-én aláirt postaszerződés, miután az az országgyülés által elfogadtatott, és utóbb mind a két szerződő fél részéről szokott módon megerősíttetett, a hozzávaló zárjegyzőkönyvvel együtt ezennel az ország törvényei közé igtattatik.
A fentemlitett államszerződés s a hozzá tartozó zárjegyzőkönyv szövege következő:
Ő Felsége, az ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről,
és a svájczi szövetségi tanács másrészről
azon kivánságtól indittatva, hogy a kölcsönös postaforgalom a mostani viszonyoknak megfelelő módon szabályoztassék és könnyittessék, e czélból postaszerződés megkötését határozták el, s teljhatalmazottaikat nevezték ki.
[következik a meghatalmazottak megnevezésw]
kik a kellő alakban kiállitott meghatalmazásaik alapján a következő czikkekre nézve egyeztek meg:
Egyrészről az osztrák-magyar monarchia, másrészről Svájcz területe közt a két fél postaintézeteinek közvetitése utján rendes csereforgalom fog fentartatni ugy a követlen, mint a transito-szállitásnál kölcsönösen előforduló levél- s kocsipostai küldeményekre nézve.
A postaigazgatások kötelezik magokat arra, hogy az átvett levél- és kocsipostai küldemények lehető gyors elszállitásáról fognak gondoskodni, s különösen, hogy a levélpostai küldemények elszállitására a meglevő legrövidebb utat fogják megválasztani.
Ha a szállitás két vagy több vonalon egyenlő gyorsasággal eszközölhető, a használandó utvonal meghatározása az elküldő postaigazgatás szabad akaratára bizatik.
Azon postaintézetek és vasuti mozgó-postahivatalok kijelölése, melyek a küldemények szabályos kicserélése végett egymással közvetlenül fognak rovatolni, a postaigazgatások megegyezésétől van feltételezve.
Az esetben, ha a szerződő postaigazgatások közt a kölcsönös levélpostai átrovatolás egy harmadik állam közvetitésével fog végbemenni, az idegen területen át történt szállitás költségeit egyrészről az osztrák-magyar birodalom postaigazgatásai, másrészről a svájczi postaigazgatás egyenlő részekben fogják viselni.
Megjegyzendő, hogy ezen határozvány nem vonatkozik azon levélpostai rovatolásokra, melyek a két fél postaintézetei közt a németországi postakerületek területén át eszközöltetnek. Az ily levélrovatolások transito-költségeit az osztrák-magyar monarchia két postaigazgatása egymaga viseli.
A kölcsönös megegyezésnél, mely a postaküldeményeknek a határvonalakon való átszállitása iránt fog megállapittatni, átalán véve azon alapelv tartandó szem előtt, mely szerint mindkét rész a saját területéről a szomszéd határszéli postahivatalig való szállitásról maga tartozik gondoskodni.
Az e czélból szükséges postajáratok berendezése, s az egyes járatok külön viszonyainak szabályozása, valamint a vasutak és gőzhajói járatok igénybevétele a postai küldeményeknek a határokon át kölcsönösen eszközlendő szállitása a postaigazgatások megegyezésére bizatik.
A postai küldemények külalkatát, a fel- s leadási és továbbitási kezelését illetőleg a szerződő postaigazgatások kölcsönös megegyezésével megállapitott rendszabályok s foganatositási határozatok, illetőleg a más államokkal vagy szállitási vállalatokkal kötött szerződés alapitványai érvényesek.
A mennyiben ezen rendszabályokban stb. külön határozványok nincsenek megállapitva, a szerződő államok benső postaforgalmára nézve fennálló szabályok maradnak érvényben.
A levélpostához tartoznak:
a közönséges és ajánlott levelek, nyomtatványok;
árumustrák és mutatványok, postai utalványok;
hirlapok és időszaki iratok.
A levelek, nyomtatványok és árumustrák sulya egyenkint az egy fél fontot (250 grammot) meg nem haladhatja.
A levelek viteldija egyrészről Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterülete, másrészről a svájczi terület közt váltott forgalomnál a következő:
1. az egyszerü bérmentesitett levél portoja 10 ujkrajczár, vagy 25 rappe;
2. az egyszerü nem-bérmentesitett levélé 20 ujkrajczár, vagy 50 rappe.
A határvidékek közti forgalom könnyitése czéljából azon királyi ausztriai és svájczi postahelyek portoja, melyek egymástól egyenes irányban 7 földirati mértföldnél 52 1/2 kilometernél távolabb nem fekszenek, a következőleg állapittatik meg:
a) az egyszerü bérmentesitett levélért 5 ujkrajczár, illetőleg 10 rappe;
b) az egyszerü nem-bérmentesitett levélért 10 ujkrajczár, illetőleg 20 rappe.
Azon postahelyeket, melyek a 7 mértföldnyi határkörön belül fekszenek, a szerződő igazgatások egyetértőleg fogják kijelölni.
Egyszerü levélnek csak az tekintendő, melynek sulya az egy latot, illetőleg 15 grammát meg nem haladja. A nehezebb levelek a félfontban megállapitott maximális sulyig, további dijfokozat nélkül, a fennebbi szabályokban az egyszerü levélre szabott viteldij kétszeres összegének vannak alávetve.
A nyomtatványok portoja egyrészről Ő császári és apostoli királyi Felsége két állama területe, másrészről a svájczi terület közt tesz minden 2 1/2 lat, illetőleg 40 gramma vagy ennek tört része után 2 ujkrajczárt, vagy 5 rappet.
Az 5-ik czikkben megállapitott határkörön belül a Svájczba intézett nyomtatványok portoja minden 2 1/2 lat után 2 ujkrajczárt, a Svájczból eredőké minden 40 gramma után 2 rappet tesz.
Nyomtatványokképen a fentebbi mérsékelt dij iránt küldhetők: a nyomtatott kő, réznyomatu, fényképezett vagy más mechanikus uton kiállitott tárgyak, ha alakjaik- s egyéb minőségeiknél fogva a levélpostával való elszállitásra alkalmasak. Kivétetnek a másológép és átnyomat utján kiállitott iratok.
Az ily szállitmányok nyitva, és pedig vagy keskeny szalag- és keresztkötés alatt, vagy pedig egyszerüen összehajtás, vagy mint nyilt lapok adhatók a postára.
A czimzett fél nevén s lakhelyén kivül kézzel még az elküldő neve, a hely s a kelet irható fel.
Az árjegyzékeknél, árfolyamjegyzékeknél, kereskedelmi körözvényeknél az árak tételei vagy változása, s az utazó neve is kézzel irható fel.
A szélek megvonalozása oly czélból, hogy az olvasó figyelme bizonyos pontra tereltessék, szintén meg van engedve.
A sajtójavitási ivekre, a szöveg kiigazitására, a kiállitásra vagy nyomtatásra vonatkozó jegyzetek és helyesitések felirhatók, s az azokhoz tartozó kéziratok is mellékelhetők.
A sajtójavitási iveknél megengedett pótjegyzések, helyszüke esetében, külön, a sajtójavitási ivhez mellékelendő lapra is feljegyezhetők.
Különben a mérsékelt porto mellett elszállitandó tárgyaknál, ha a sajtó stb. alól már kikerültek, a tartalom kiegészitése vagy megváltoztatása, kézirati vagy másnemü bejegyzés és jelek által nincs megengedve.
Azon nyomtatványok, melyek bérmentesitlenül, vagy hiányosan bérmentesitve adatnak fel elszállitás végett, vagy pedig egyéb, a fentebb körülirt feltételeknek meg nem felelnek, bérmentetlen levelek gyanánt kezeltetnek és dijaztatnak, a már alkalmazott levéljegyek értéke leszámittatván.
Az árumustrák porto tekintetében ugyanazon szabályok alá esnek, melyek a 6-dik czikkben a nyomtatványokra nézve vannak előirva.
Ugyanazon szabályok érvényesek az esetben is, ha az árumustrák a nyomtatványokkal együvé csomagoltatnak.
Az ily küldemények bérmentesitendők.
A mérsékelt dij iránti elszállitás végett csak a valóságos s oly mustrák s árumutatványok fogadtatnak el, melyek magukban véve semmi áruértékkel nem birnak és alkalmasak arra, hogy a levélpostával elszállittassanak.
Szalag alatt vagy más oly módon, például bekötött, de be nem pecsételt zacskóba zárva legyenek feladva, hogy tartalmuk mint árumustra, könnyen felismerhető legyen.
Az ily küldeményekhez levelet mellékelni nem szabad, az átvevő czimén, az elküldő nevén s czégén, a gyár vagy üzlet jegyén, az áru bővebb megjelölésén, számán és árán kivül más kézirati jegyzést nem tartalmazhatnak.
Azon árumustrák, melyek bérmentesitlenül vagy elégtelenül bérmentesitve adatnak fel elszállitás végett, vagy az előirt szabályoknak meg nem felelnek, bérmentesitlen levelek módjára fognak kezeltetni és dijaztatni, leszámittatván a már alkalmazott jegyek értéke.
A levelek, nyomtatványok és árumustrák ajánlat mellett is küldhetők.
Az ily küldeményekért a hasonnemü levélpostai tárgyakra szabott közönséges porton kivül ajánlati illeték fejében 10 ujkrajczár, vagy 25 rappe előre fizetendő.
Az elküldő a czimiratra feljegyezheti azon kivánságát, hogy neki a czimzett fél átvételi bizonylata - térti vevény - kézbesittessék. Az ily térti vevény megszerzéseért a levél stb. feladásakor 10 ujkrajczár, vagy 25 rappe további illeték fizetendő.
Ha az ajánlott levélküldemény elvész, a feladási terület postaigazgatása az elküldőnek, mihelyt az elveszés igazolva van, 20 frt vagy 50 frank kárpótlást tartozik fizetni, fenmaradván részére a viszontkövetelés azon postaigazgatás ellen, melynek körében az elveszés tényleg történt.
A kártéritési igénynek a postaküldemény feladásától számitott 6 hónap alatt kell emeltetnie, különben a postaigazgatás kártéritési kötelezettsége megszünik. Az elévülést a feladási terület postahatóságánál benyujtott felszólamlás megszakitja.
Elutasitó végzés esetében ennek átvételétől számitott további hat havi elévülési határidőnek van helye, mely az ezen végzés ellen benyujtott reclamatió által nem akasztatik meg.
A háboru, elhárithatlan elemi balesetek, vagy a küldemény természeti minősége folytán bekövetkezett kárért kárpótlás nem fizettetik.
A nem-ajánlott levélpostai küldemények elveszéseért a postaigazgatásoktól kárpótlás nem igényelhető.
A magas szerződő felek postaigazgatásai felhatalmaztatnak, hogy a közvetlen forgalomnál fizetések közvetitését eszközöljék postai utalványozás által, a következő szabályok szem előtt tartása mellett:
Az egyes postai utalványok öszlete, ha azoknak kifizettetése Ő császári és apostoli királyi Felsége két állama területén történik, a 75 forint névszerinti értéket, ha pedig a kifizetés Svájczban történik, a 187 1/2 frank névszerinti értéket meg nem haladhatja.
Az illeték következőleg állapittatik meg:
a) 37 1/2 forint vagy 93 3/4 frank öszletért 20 ujkrajczár, vagy 50 rappe;
b) nagyobb öszletekért a megszabott maximumig 30 ujkrajczár, vagy 75 rappe.
A határköri forgalomnál (5. czikk) az illeték a 37 1/2 forintig terjedő öszletekért, ha a császári és királyi országokban, s illetőleg 93 3/4 frankig terjedőkért, ha Svájczban fizetendők ki, 10 krra vagy 25 rappera, a nagyobb összletekért a megszabott maximumig 20 ujkrajczárra, vagy 50 rappera van mérsékelve.
Az illetéket a postautalvány elküldője fizeti.
Az utalványozási minta szelvényére az elküldő bárminemü irott közlést jegyezhet fel a nélkül, hogy azért további illetékkel terheltetnék.
A postai utalványozás végett fizetett öszletekért a postaintézet a nyilvánitott értékü küldeményekkel (22. czikk) egyenlő mérvben szavatol.
Azon levélpostai tárgyakat, melyeknek czimboritékán az elküldőnek azon kivánsága van felirva, hogy express által kézbesittessenek, kötelesek a postaintézetek megérkezésök után azonnal külön küldöncz által a czimzett fél kezéhez juttatni.
Az express-küldemény ajánlása nem szükséges.
A rendeltetési postahivatal székhelye körébe szóló levélpostai küldeményekért express-illeték fejében 15 ujkrajczár, illetőleg 30 rappe dij szedendő.
Ezen illetéket az elküldő vagy maga fizetheti le, vagy a fizetést a czimzettre ruházhatja.
A hivatal környékére szóló levélpostai express-küldeményekre nézve a szabály az, hogy az express-kézbesitési illetéket a czimzett fél fizeti, és pedig azon öszletben, mely az express-kézbesités valósitásáért az illető helyen divó tétel szerint fizettetik.
Ha az express-küldöncz a postailag utalványozott pénzöszleteket is magával viszi, az express-illeték fejében a közönséges levélpostai küldemények express-kézbesitéseiért megszabott illeték kétszeres összege szedendő.
Az express-illeték mindenkor a rendeltetési hely postahivatalát illeti. Ha ezen illeték nem volt előre megfizetve, az, ha a küldemény kézbesitése meg nem történhetik, a felvevő postahivatal rovására számitandó fel.
A levélpostai küldemények bérmentesitésére az illető államban használatban levő postai levéljegyek alkalmazhatók. A franco-boritékok használata az illető postaigazgatások elhatározásától függ.
A levéljegyek vagy franco-boritékok által elégtelenül bérmentesitett levélpostai küldemények a bérmentesitlen levelekre szabott dij alá vonatnak, a már alkalmazott jegyek vagy boriték bélyegértéke leszámittatván.
A porto utólagos megfizetésének megtagadása annyiba vétetik, mintha a küldemény elfogadása tagadtatnék meg.
Az elégtelenül bérmentesitett levélpostai küldeményekre alkalmazott jegyek értéköszlete azon postaigazgatás javára rovatik fel, a melynek az illető küldemény átadatik, egyidejüleg azon porto-öszlet is számittatván fel, mely az elküldő igazgatást illetné, ha a küldemény bérmentesitlenül adatott volna fel.
Ha az elküldő kelleténél több jegyet alkalmazott, a fölös öszlet visszafizetése nem követelhető. A tarifaszerü porto-öszletet meghaladó értékrész az elküldő postaigazgatásé marad.
A porto és egyéb illetékek elosztatása a következő módon megy végbe:
1. A levelek portojának háromötöde az osztrák-magyar birodalom két postaigazgatása, két ötödrésze pedig a svájczi postaigazgatás részére esik.
2. A bármerre irányitott nyomtatványokért és árumustrákért huz a svájczi postaigazgatás minden egyszerü sulytétel után 2 1/2 rappet, a többi az osztrák-magyar monarchia ket postaigazgatása javára esik.
3. A fentebbi állapitmányoktól eltérőleg a határköri forgalom portoját mindenkor s osztatlanul azon postaigazgatás tartja meg, mely azt beszedte.
4. Az ajánlat, és esetleg a térti vevény illetéke osztatlanul a feladási postaterület igazgatásáé marad.
5. A postautalványozások illetéke a feladási és rendeltetési terület postaigazgatásai közt megfeleztetik.
A részletes feltételeket, melyek alatt a más országokba intézett vagy onnan eredő egyes küldemények a már fennálló vagy ezután kötendő szerződéseknek megfelelőleg Ő császári és apostoli királyi Felsége két állama területén vagy a svájczi területen át szállittatni fognak, a szerződő postaigazgatások, a mennyiben az által érdekeltetnek, kölcsönös megegyezéssel fogják megállapitani.
E tekintetben azon alapelv szolgál mérvadóul, miszerint az illető postaigazgatások a nevezett levélpostai küldeményeknek saját területeiken eszközlött szállitásáért ugyanazon porto-illetékeket számitják fel egymás javára vagy terhére, mely őket a 12-ik czikk értelmében a nemzetközi levelezésekért illeti.
Ezen porto-illetékeken kivül a transito-szállitást foganatositó postaigazgatásnak azon idegen porto is megtéritendő, mely azt a harmadik országokkal kötött szerződés értelmében illeti.
Azon levelezéseknél, melyekért a harmadik országokkal kötött egyezmény alapján, a portofizetés az 5-ik czikkben emlitett kétosztályu sulyfokozat szerint történik, ez utóbbi a most emlitett egyes transito-küldeményekre is alkalmazandó, más esetekben a követelés vagy tartozás latonkinti fokozat szerint rovandó fel.
A szerződő államok postaigazgatásai kölcsönösen feljogositják egymást arra, hogy a területeiken át jövet s menet idegen államokkal is válthassanak zárt levélcsomagokat, fizetvén egymásnak kölcsönösen minden 40 gramma netto sulyu levelektől 20 rappet, s egy-egy kilogramm netto sulyu nyomtatványok- és árumustrákért egy frankot.
Azonban a svájczi postaigazgatás megengedi, hogy a cs. kir. postaigazgatás a zárt transito-levélcsomagokat, Olaszországba és az egyházi államba és vissza a svájczi területen át minden 30 gramma netto sulyu levelekért 10 rappéban, egy-egy kilogramm netto sulyu nyomtatványok- és árumustrákért 50 rappéban megállapitott dij mellett szállithassa.
A portomentes levelezések, kézbesithetlen és utánküldött levélpostai küldemények s postai utalványok transito-viteldij alá nem esnek.
Azon levelezéseknél, melyekért a harmadik postaigazgatásokkal kötött szerződések értelmében az összes porto az 5-ik czikkben emlitett sulyfokozat szerint szedetik, a transito-viteldij is ezen sulyfokozat mérve szerint fog szedetni. Ezen esetben a porto megtéritése az egyes levélsulyfokok szerint, és pedig minden ily sulyok után a transito-viteldij fentebb megszabott öszletének egy negyedrésze fog fizettetni.
A magas szerződő felek postaintézetei kölcsönösen végzik a hirlapok és folyóiratok előfizetéseinek elfogadását s kézhezjuttatását, valamint hirlapok elszállitását és átadását.
A postaigazgatások a megrendelt hirlapokat stb. az általuk fizetett megszerzési áron, az ujság-előfizetésekre nézve a belföldi forgalomnál megállapitott pótilleték hozzászámitása mellett fogják egymásnak kiszolgáltatni.
A mutatványszámok ingyen-kiosztásának nincs helye.
A jelen, valamint a 6-ik czikk állapitmányai semmi tekintetben nem korlátozzák a szerződő felek azon jogát, hogy saját területeiken betilthassák azon hirlapok s egyéb folyóiratok szállitását és kézbesitését, melyeknek szétosztása az illető területeken a sajtótermékekre nézve fennálló törvények és szabályok szerint nincs megengedve, s általán, hogy a hirlapok szállitását és elosztását postai uton megakadályozhassák.
A kocsipostához tartoznak: a közönséges csomagok, a nyilvánitott értékü csomagok, a nyilvánitott értékü levelek és a postai előleg melletti szállitmányok.
A vámköteles tartalmu kocsiposta-küldeményekhez a határvonalon a vámi formakelléknek megfelelő nyilatkozatok csatolandók.
A szerződő postaigazgatások az ily nyilatkozatok helyességeért nem szavatolnak.
Az esetben, ha az elküldő hiányos és valótlan vámi nyilatkozat mellett ad fel valamely tárgyat postai elszállitás végett, az ebből eredő következmények s a törvényben gyökerező birságok ő reá háramlanak.
A magas szerződő felek területei közt váltott kocsiposta-küldemények a feladó tetszése szerint vagy bérmentesitlenül, vagy pedig egész a rendeltetési helyig bérmentesitve szállithatók el. Részleges bérmentesités nem engedtetik meg.
A porto mindkét részről a közös megegyezéssel kijelölendő határszéli dijpontokig számittatik ki, és pedig minden egyes területre nézve azon tarifa szerint, mely az illető területen belül érvényben van, vagy ennek általában véve megfelel.
A nemzetközi forgalomra nézve érvényes tarifa a transito kocsipostai küldemények porto-kiszámitására is szolgál kulcsul. A szerződő államok területein tul terjedő szállitás idegen államokkal vagy közlekedési vállalatokkal kötött szerződések és egyezmények érvényesek.
A postaigazgatások a kocsipostai tarifákat egymással közlik, s a dijtételeket pontosan az illető ország pénzértékére átszámitják.
A határszéli helyek postaintézetei közt váltott kocsipostai küldemények dijtételei és porto-illetményei iránt az érdekelt postaigazgatások a tettleges viszonyok lehető tekintetbevételével meg fognak egyezni.
A kocsipostai küldeményekhez a fennálló rendszabály szerint nyilt vagy zárt kisérő czimiratok (szállitó-levelek) mellékelendők. Ezen kisérő iratok akkor sem esnek külön dijazás alá, ha sulyok olykor az egy latot, illetőleg 15 grammát meghaladja is.
A kocsipostai küldeményekre és levelekre, ha Ő cs. és apostoli királyi Felsége két államterületén adatnak fel, 75 frt, ha pedig a feladás Svájczban történt, 200 frank erejéig terjedő előleg adathatik. A szállitmányokat terhelő költségek és kiadások fedezhetésére nagyobb összegü előlegnek is van helye.
A postai előleg-öszletnek kifizetését az elküldő csak akkor követelheti, ha a rendeltetési hely postahivatalától jelentés érkezett, miszerint a czimzett fél a küldeményt kiváltotta.
A postai előleggel terhelt küldemények a kocsipostai dijnak vannak alávetve.
Ezenfelül az előlegezésért a feladási hely postaigazgatása által meghatározandó illeték szedetik. Ezen illetéket azon postaintézet tartja meg, mely az előleget adta.
A feladási terület postaigazgatóságának tetszésétől függ, hogy a posta-előlegért eső portot és illetéket az elküldő által előre megfizettesse.
Ha az előleggel terhelt küldemény a rendeltetési helyre történt megérkezésétől számitott 14 nap alatt nem váltatik ki, ezen határidő elteltével azonnal a feladási hely postahivatalához visszaküldendő.
Ugyanez áll azon előleggel terhelt küldeményekre nézve is, a melyek "poste restante" jegyzéssel adatnak fel.
Azon kocsipostai küldemények, melyeknek czimboritékára az elküldő azon kivánságát jegyezte fel, miszerint a kézbesités express által foganatosittassék, megérkezésük után azonnal a postaigazgatások által egyetértőleg szabatosan meghatározandó külön feltételek alatt, külön küldöncz által juttatandók a czimzett fél kezéhez.
Az elküldőnek a postaintézet a postai elszállitás végett szabályszerü módon feladott kocsiposta-küldeményekért elveszés vagy megsérülés esetében kárpótlást fizet, kivévén azon előleggel terhelt leveleket, melyek értéknyilvánitás nélkül adattak fel.
Az ily küldeményeknél a késedelmes szállitás vagy kézbesités folytán keletkezett károkért csak akkor fizettetik kárpótlás, ha a tárgy csakugyan a késedelmes szállitás vagy kézbesités miatt romlott el, vagy pedig értékét egészben vagy részben végleg elvesztette. E mellett azonban a börze vagy vásári árkelet tekintetbe nem vétetik.
A kárpótlási kötelezettségnek nincs helye, ha az elveszés vagy megsérülés, vagy pedig a késleltetett szállitás és kézbesités:
a) az elküldő hanyagsága, vagy
b) a háboru, vagy
c) elhárithatlan elemi balesetek, vagy pedig magának a tárgynak természeti minősége által idéztetett elő, vagy
d) a szerződő felek postaterületein kivül eső szállitóintézetnél történt, hol az érdekelt postaigazgatás a kártéritési kötelezettséget szerződésileg s világosan el nem vállalta, mindazáltal, ha a feladás a szerződő államok postaterületén belül történt, s az elküldő, igényeit az idegen szállitó-intézet ellen érvényesiteni akarja, neki azon postaigazgatás, mely a kérdéses küldeményt a külföldnek közvetlenül kiszolgáltatta, segédkezet nyujtani tartozik.
Ha a postára feladott tárgyak lepecsételése és csomagolása a kézbesités alkalmával külsőleg nincs megsértve, s egyszersmind annak sulya azzal, mely a feladáskor megállapittatott, egyezőnek találtatik, a postaintézet a beltartalom hiányáért szavatolni nem köteles.
A küldemény kifogástalan elfogadása föltételezi azt, hogy a lepecsételés és csomagolás a kézbesités alkalmával sértetlen, s a suly azzal, mely a feladáskor constatáltatott, egyező volt.
A postaintézet által megtéritendő káröszlet meghatározásának mindenkor a nyilvánitott érték vétetik alapul. Mindazáltal, ha utólag bebizonyul, hogy a nyilvánitott érték a tárgy valódi értékét meghaladja, csak ez utóbbi térittetik meg.
Ha a csomag értéke nem nyilvánittatott, az elveszés vagy sérülés esetében csak a valóban történt kár térittetik meg, ugy azonban, hogy a küldemény egy-egy fontjáért megtéritendő káröszlet az egy forint 50 krajczárt, illetőleg a 3 frankot s 75 rappet semmi esetben meg nem haladhatja. Azon csomagok sulya, melyek egy fontnál kevesebbet nyomnak, egy egész fontnak vétetik, valamint az egy fonton felüli suly egy egész fontnak számittatik.
Más, mint a fentebb meghatározott kártéritéseket a postaintézet nem fizet, különösen pedig a küldemény elveszése vagy megsérülése által közvetve okozott kár, vagy elszalasztott nyeremény megtéritésének nincs helye.
Az elküldőt illetőleg a kártéritési kötelezettség azon postaigazgatást terheli, melyhez a feladás postahivatala tartozik.
A postaintézet ellen támasztható kártéritési igény a küldemény postai feladásától számitott hat hónap alatt végét éri. Az elévülést megakasztja a felszólalás benyujtása azon postaigazgatásnál, melyhez a felvevő postaintézet tartozik. Ha erre elutasitó végzés adatik, ezen végzés átvételétől uj hat havi elévülési határidő veszi kezdetét, melyet az ezen végzés ellen emelt felszólamlás többé meg nem akaszt.
A kártéritési igényt a czimzett fél is emelheti az esetben, ha az elküldő kipuhatolható nem lenne, vagy pedig a kártéritési igény érvényesitését a czimzett félre ruházta.
A kárpótlást nyujtó postaigazgatóság dolga szükség esetében viszontkövetelést inditani azon postaigazgatás ellen, melynek területén az elveszés vagy megsérülés történt. A viszontkövetelés az ellenkezőnek bebizonyitásáig azon postaigazgatás ellen emelendő, mely a küldeményt az előbbi igazgatástól kifogástalanul átvette, és sem azt, hogy a kérdéses küldemény a czimzettnek kézbesitve lett, sem pedig azt, hogy az a következő postaigazgatásnak lett átszolgáltatva, igazolni nem tudja.
Azon postai küldeményekre, melyek a svájczi postaigazgatás által saját belterületén kivül berendezett postajáratokon szállittatnak, a szavatolási feltételeket illetőleg a saját területén kivüli szállitásra nézve ugyanazon határozványok alkalmazandók, melyek a Svájczból vagy vissza ezen vonalon szállitott küldeményekre nézve érvényesek.
A portomentességet mindkét postaterületen a szerződő államok hatóságai közt tisztán államszolgálati ügyben váltott levelezés élvezi, ha külsőleg megfelel azon kellékeknek, melyek a feladási területen a portomentesség igazolására előirvák. A harmadik országokkal való hivatalos levelezések akkor sem esnek a transito-viteldij alá, ha nyilt csomagban szállittatnak.
A kocsipostánál a portomentesség az előirt külső megjelölés feltétele alatt azon ügyiratok s okmányokra szoritkozik, melyek a szerződő államok hatóságai közt tisztán államszolgálati ügyben váltatnak, valamint azon pénz- s egyéb kocsipostai küldeményekre, melyek a szerződő felek postahatóságai és postaintézetei közti hivatalos közlekedésnél fordulnak elő.
A jelen szerződésben megállapitott határozmányok hasonló módon Lichtenstein herczegség postaintézeteire nézve is érvényesek.
A postai forgalomból eredő kölcsönös követelésekre nézve a bécsi cs. kir. kereskedelmi ministerium és Svájcz részéről a berni postaosztály közt évnegyedenkint általános leszámolás fog tartatni.
Az átalános zárszámadás azon postaigazgatás által és annak pénzlába szerint állittatik ki, melynek javára követelés mutatkozik.
Az ennek folytán szükségessé vált reductiójánál a két pénzlábnak az egy frank negyven ujkrajczárral egyenlő értékünek vétetik.
Mi módon lesz a követelés törlesztendő, az az érdekelt postaigazgatások kölcsönös egyezkedésére hagyatik.
A fizetés teljesitéséből keletkező költségeket a fizetésköteles rész fogja viselni.
Mindkét postaigazgatás a jelen szerződés egybehangzó foganatositásának biztositása végett közösen megállapitandó szabályzat, vagy a viszonyok kivánalma szerint időről-időre közös egyetértéssel hozandó pótszabályok, névszerint az alább elősorolt viszonyok iránt külön határozványokat fog megállapitani.
Ilyenek:
1. a rovatolási összeköttetés;
2. a postautak használata, a levelezések és kocsipostai küldemények szállitási módja;
3. a nyilt csomagokban átszolgáltatott transito-levelezések költségtéritési tételei s egyéb feltételei;
4. az ajánlott levelek, nyomtatványok, árumustrák és posta-utalványok szállitási feltételeinek szabatos megállapitása;
5. a határközi forgalom helyi dijai;
6. a postai kezelés és leszámolás kiviteli módozatai;
7. a tudakozványok, a kézbesithetlen, utánküldendő és tévesen irányitott tárgyak kezelése;
8. a postai küldemények express-kézbesitése iránti egyezmény.
A jelen szerződés 1868 szeptember 1-jén lép életbe, és évről-évre felmondható. A felmondás mindkét részről csak az év szeptember 1-jén s oly módon történhetik, miszerint a szerződés a következő év augusztus végeig még érvényben marad. A jelen szerződés életbelépte napjával az 1852 ápril 23-án Lindauban kötött egyezmény és az ausztriai császárság és a svájczi szövetség közt ugyanazon év ápril 26-án létrejött postaszerződés hatályon kivül helyeztetik.
A jelen szerződés jóváhagyatván, a jóváhagyási okmányok kicserélése a lehető legrövidebb idő alatt eszközlendő.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Az alulirottak a mai napon egybegyűltek a végett, hogy a magas megbizóiktól nyert meghatalmazás folytán megkötött postaszerződést, az előrebocsátott közös átolvasás után aláirják; mely alkalommal a közös zárjegyzőkönyvbe még a következő megegyezések és kijelentések vétettek fel:
I. A szerződés 9. és 20. czikkéhez
Ő császári és apostoli királyi Felsége két államterületének postaigazgatásai fentartják maguknak azt, hogy a postai utalványozást és utánvételt a Svájczczal való forgalomnál egyelőre csak korlátolt számu postahivatalnál hozhassák be, s azok behozatalának időpontját meghatározván, arról a svájczi postaigazgatást értesitendik.
II. A szerződés 24. czikkéhez
A jelen szerződés állapitmányai addig, mig Belgrádban a szerb fejedelemségben cs. kir. postahivatal létezik, ezen hivatalra nézve is érvényesek.
[Aláírások]
